Eureka-effektus
Az Eureka- vagy Aha! effektus a felismerés pillanatára utal, amikor egy rejtélyes probléma hirtelen megoldódik. Nevét a görög polihisztor Arkhimédészről kapta.
Arkhimédészt arra kérte a helyi király, hogy állapítsa meg, hogy egy korona tiszta aranyból van-e, vagy az aranyműves ezüstöt is tett hozzá. A nyilvános fürdőben tett kirándulása során észrevette, hogy a víz kiszorul, amikor a teste belesüllyed a kádba. A kiszorított víz mennyisége megegyezett a vízbe merült test térfogatával. Hirtelen rájött, hogy két tárgy, amelyek a levegőben ugyanannyit nyomnak, nem biztos, hogy ugyanannyit nyomnak a vízben, mert a kisebb sűrűségű tárgy kevesebb vizet szorít ki. Ezt Archimédesz elveként ismerjük.
Arkhimédész kiugrott egy nyilvános fürdőből, és meztelenül rohant haza, heuréka kiáltással! (Megtaláltam). Ezt a történetet egyesek mítosznak tartják, de Arkhimédész valóban igen jelentős feltaláló volt. Minden bizonnyal ő is megtapasztalta volna az Aha! hatást.
Van néhány kutatás az Aha! felismerésről. Az Aha! A belátás egy pszichológiai kifejezés, amely azt a folyamatot írja le a problémamegoldás során, amikor egy korábban megoldhatatlan rejtély hirtelen világossá és nyilvánvalóvá válik. Gyakran ezt az átmenetet a nem értésből a hirtelen megértésbe az öröm vagy elégedettség felkiáltása, egy Aha! pillanat kíséri. Az a személy, aki a probléma megoldásához a belátást használja, képes pontos, világos, mindent vagy semmit típusú válaszokat adni, míg a belátási folyamatot nem használó személyek inkább részleges, hiányos válaszokat adnak.
Úgy tűnik, hogy a folyamat két fázisban zajlik. Az első fázisban a problémamegoldó elakad. Hiába vizsgálta meg az összes lehetőséget, mégsem látja a megoldást. A második fázis hirtelen és váratlanul következik be. A mentális rögzülés megszakítása vagy a probléma újraértékelése után meglátják a választ. A belátási problémákat azért lehet nehéz megoldani, mert mentálisan a probléma nem megfelelő aspektusaira fixálódunk. Az embereknek jó emlékezetük van az Aha! pillanatokra. Az éleslátás a mentális fixáció megszakadása után következhet be, ami lehetővé teszi, hogy a megoldás átláthatónak és nyilvánvalónak tűnjön.
Arkhimédész talán a felhajtóerő elvét használta fel annak megállapítására, hogy az aranykorona kisebb sűrűségű-e, mint a tömör arany.
Kérdések és válaszok
K: Mi az Eureka vagy Aha! effektus?
V: Az Eureka- vagy Aha! effektus a felismerés pillanatára utal, amikor egy rejtélyes probléma hirtelen megoldódik.
K: Ki nevezte el ezt a hatást?
V: A görög polihisztor Arkhimédészről nevezték el.
K: Mire kérte fel Arkhimédészt a helyi király?
V: Arra kérték, hogy állapítsa meg, hogy egy korona tiszta aranyból van-e, vagy az aranyműves ezüstöt tett hozzá.
K: Hogyan jutott a megoldásra?
V: A közfürdőben tett kirándulása során észrevette, hogy a víz kiszorul, amikor a teste belesüllyed a kádba. Ez inspirálta arra a felismerésre, hogy két tárgy, amelyek a levegőben ugyanannyit nyomnak, nem biztos, hogy ugyanannyit nyomnak a vízben, mert a kisebb sűrűségű tárgy kevesebb vizet szorít ki - ez az úgynevezett archimédeszi elv.
K: Vannak kutatások az Aha! pillanatokról?
V: Igen, van némi kutatás az Aha! A belátás egy pszichológiai kifejezés, amely azt a folyamatot írja le a problémamegoldás során, amikor egy korábban megoldhatatlan rejtély hirtelen világossá és nyilvánvalóvá válik.
K: Hogyan segít a belátás a problémamegoldásban?
V: A belátást használó emberek képesek pontos, világos, mindent vagy semmit típusú válaszokat adni, míg a belátást nem használó egyének inkább részleges, hiányos válaszokat adnak.
K: Miért lehet nehéz megoldani a belátással kapcsolatos problémákat? V: Azért lehet nehéz megoldani a belátási problémákat, mert mentálisan a probléma nem megfelelő aspektusaira fixálódunk.
