Iblísz (Shaytán) az iszlámban: definíció, szerep és jelentés
Iblísz (Shaytán) az iszlámban: átfogó definíció, szerep és jelentés a Korán és hadíszok tükrében — kísértés, megtévesztés és az emberi gyengeségek magyarázata.
Az iszlámban az ördög leggyakrabban Iblīs (arabul: إبليس) néven jelenik meg, de általánosabb elnevezés a shayṭān (arabul: شيطان, többes számban: شياطين — shayāṭīn), magyarul sátán vagy ördög. A fogalom két értelemben használható: egyrészt egy konkrét lényre (Iblīsre), aki a Korán szerint megtagadta, hogy Ádámnak meghajoljon, másrészt tágabb értelemben minden olyan gonosz kísértést, kísérőt vagy rossz szándékú lényt jelöl, amely az embereket eltéríti Isten útjától.
Eredet és természete
A Korán egyértelműen megemlíti Iblīst, és több hagyomány szerint ő a dzsinnek (láthatatlan teremtés) egyikéből való, aki büszkesége miatt nem teljesítette Isten parancsát. A shayṭān kifejezés azonban nem feltétlenül azonos egyetlen személyiséggel: a többes szám, shayāṭīn, gyakran utal a sátáni hatásokra, kísértésekre vagy azokra a lényekre, amelyek ezeket szolgálják.
Szerep és működés
Alapvető szerepe abban áll, hogy az embereket rossz cselekedetekre ösztönözze, megtévessze őket és eltérítse Isten útjától. Ennek legismertebb formája a waswasa — az emberi szívbe, elmébe suttogott csábítások és kétségek. A Korán és a hadíszok szerint a sátánok igyekeznek a hitetleneket és a bűnben maradókat támogatni: a kinyilatkoztatások több helyen említik, hogy a sátánok a hitetlenek „segítői” vagy „barátai” lehetnek.
A qareen és az emberi felelősség
A hagyományok szerint minden embernek van egy kísérője vagy pártfogója (arabul qareen), amely a kísértő hatást gyakorolhat. Egy híres hadísz szerint a próféta, Mohamed (béke legyen vele), megemlítette, hogy neki is volt ilyen társa, de az ő kísérője muzulmán lett — ez a mondat a hagyományokban gyakran arra utal, hogy a prófétát Isten különleges módon védte a rossz befolyástól. Fontos azonban hangsúlyozni: az iszlám tanítása szerint a sátán csábításai nem kényszerítenek; az ember szabad akarattal dönt, és ezért ő a felelős tetteiért.
Belső hajlamok és külső kísértés
A szóhasználatban gyakran megkülönböztetik a külső, dzsinn eredetű kísértést és az ember belső hajlamát, a nafs-ot (önmagát). Sok esetben a „shaitan” vagy „shaytān” kifejezést átvitt értelemben is használják emberi gyengeségek, rossz gondolatok megjelölésére — tehát nem mindig szó szerinti démoni lényre utal. A „khata” (hiba) és az „ithm” (bűn) fogalmak különválasztása is fontos: az emberi tévedések nem minden esetben számítanak bűnnek, míg a tudatos vétkek tekinthetők bűnnek.
Példák a hagyományból
A Korán és a szíra hagyományokból ismert történetekben is feltűnik a sátáni hatás: például egy történetben Mózes (Musa) elfeled valamit — a klasszikus kommentárok egy része szerint ezt egy sátán okozta, ami végül ahhoz vezet, hogy Mózes találkozik a bölcs férfival (Khidr) és tanulságokat szerez. Az ilyen elbeszélések arra világítanak rá, hogy a kísértés és az eltévelyedés történeti-morális tanulságok közvetítésére is szolgál.
Védekezés és gyógymódok
Az iszlám gyakorlatban számos eszköz létezik a sátáni befolyás elleni védekezésre:
- Az Aʿūdhu billāh (Istenhez menekülök) felkiáltás használata, amikor kísértő gondolatok törnek elő;
- Korán-olvasás és különösen bizonyos versek (például az utolsó két szúra) recitálása;
- az istighfár (bűnbánat) és a rendszeres dhikr (Isten emlékezete);
- az imádság, jó cselekedetek és a közösségi vallási élet erősítése, amelyek elnyomják a rossz kísértéseket.
Összefoglalás
Az Iblīs/Shayṭān fogalma az iszlámban egyszerre jelöl konkrét kísértő lényt és minden olyan belső vagy külső hatást, amely eltávolítja az embert Isten útjától. A tanítások hangsúlyozzák az ember felelősségét és a szabad akaratot: bár a sátán suttog és csábít, a döntés az egyéné. Az iszlám útmutatás különféle spirituális gyakorlatokat kínál a védekezésre és a megtisztulásra.
Kérdések és válaszok
K: Mi az ördög neve az iszlámban?
V: Az ördögöt az iszlámban Iblis, Shayṭān vagy Shaitan néven ismerik.
K: Mi az ördög elsődleges tevékenysége az iszlám szerint?
V: Az ördög elsődleges tevékenysége az, hogy az embereket gonoszság elkövetésére ösztönzi, és megtévesztéssel rossz útra vezeti őket.
K: Hogyan befolyásolja az ördög az embereket az iszlám szerint?
V: Az ördög úgy befolyásolja az embereket, hogy a szívükbe suttog, gonosz dolgokra hív, és befolyásolja az elméjüket.
K: Sok sátán van a Korán szerint?
V: Igen, a Korán megemlíti, hogy nem csak egy, hanem sok sátán van.
K: Mi a sátánok szerepe az iszlám szerint?
V: Az iszlám szerint a sátánok azoknak a segítői, akik nem hisznek Istenben, és gonosszá teszik őket.
K: Minden embernek van sátánja?
V: Igen, Mohamed szerint minden embernek megvan a maga sátánja.
K: Mi a célja a sátánnak, akit egy haldoklóhoz küldenek utolsó próbálkozásként?
V: A sátánt, akit egy haldoklóhoz küldenek utolsó próbálkozásként, azért küldik, hogy a haldoklót hitetlenné tegye Istenben. Az a célja, hogy az illetőt hitetlenné tegye.
Keres