Dendrokronológia
A dendrokronológia a fák évgyűrűinek kormeghatározása. Ez egy olyan kormeghatározási módszer, amely a fák évgyűrűinek mintázatát használja. Sok fafaj esetében az évgyűrűk kialakulásának időpontja naptári évekre pontosan datálható.
A dendrokronológiának három fő felhasználási területe van:
- radiokarbonos kormeghatározás, ahol radiokarbonos korok kalibrálására használják.
- a régészetben, ahol régi épületek datálására használják stb.
- paleoökológia, ahol a múltbeli éghajlat bizonyos aspektusainak meghatározására használják.
A világ egyes részein a fát néhány ezer évre, sőt, akár több ezer évre is vissza lehet datálni. A "teljesen lehorgonyzott kronológiák" maximuma a jelen időponttól számítva valamivel több mint 11 000 év. A "teljesen lehorgonyzott kronológia" kifejezés azt jelenti, hogy a dátumok teljesen biztosak.
A fa évgyűrűi. Minden évgyűrű egy évet jelöl; a külső, kéreghez közeli évgyűrűk a legfiatalabbak.
Fúrógép dendrokronológiai mintavételhez és évgyűrűszámláláshoz
Történelem
A dendrokronológiát (a szó a görög δένδρον, dendron, "faág"; χρόνος, khronos, "idő"; és -λογία, -logia szóból származik) a 20. század első felében fejlesztette ki eredetileg A. E. Douglass csillagász, aki az Arizonai Egyetemen megalapította a Fagyűrűkutató Laboratóriumot. Douglass a napfolttevékenységet kutatta. Arra számított, hogy a naptevékenység változásai hatással lesznek a földi éghajlati mintákra. Az éghajlatot a fák évgyűrűinek növekedési mintázatai rögzítenék.
A fák évgyűrűinek jelenségére és a nedves és száraz évekkel való kapcsolatukra már Douglass előtt is felfigyeltek. Leonardo da Vinci egyik jegyzetfüzetében található egy rövid feljegyzés, és Charles Babbage 1837-ben ugyanezzel az ötlettel állt elő.
Hogyan működik
A mérsékelt égövben sok fa minden évben egy évgyűrűt hoz létre, a legújabb a kéreg mellett. A fa élete során évről évre kialakul egy évgyűrűmintázat, amely tükrözi azokat az éghajlati viszonyokat, amelyek között a fa nőtt. A megfelelő nedvesség és a hosszú tenyészidőszak széles évgyűrűt eredményez. Egy aszályos év nagyon keskeny évgyűrűt eredményezhet.
A kedvezőtlen és kedvező feltételek váltakozása, például a nyár közepén bekövetkező aszályos időszakok, azt eredményezhetik, hogy egy adott évben több évgyűrű is kialakulhat. Az ehhez hasonló problémákat a világ egyik részének egy másikkal való összehasonlításával lehet orvosolni. A hiányzó évgyűrűk ritkák a tölgyek és szilfák esetében: az egyetlen feljegyzett eset, amikor a tölgyeknél hiányzó évgyűrűkre került sor, 1816-ban történt, amelyet nyár nélküli évnek is neveznek.
Az ugyanabból a régióból származó fák egy adott időszakban általában azonos mintázatú évgyűrűszélességeket fognak kialakítani. Ezeket a mintázatokat össze lehet hasonlítani, és gyűrűről gyűrűre össze lehet vetni az azonos földrajzi övezetben és hasonló éghajlati körülmények között növő fákkal. Az élő fák évgyűrűmintáit követve az időben visszamenőleg kronológiák állíthatók fel, mind a világ egész régióira, mind pedig alrégióira vonatkozóan. Így az ősi építményekből származó faanyagokat össze lehet egyeztetni az ismert kronológiákkal (ezt a technikát keresztdatálásnak nevezik), és pontosan meg lehet határozni a fa korát.
A fák évgyűrűi más módszerekkel egészen 26 000 BP-ig visszamenőleg meghosszabbíthatók. Ezek az egyéb módszerek a tengeri üledékrétegeket és a korallok növekedési évgyűrűit használják.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a dendrokronológia?
V: A dendrokronológia egy olyan kormeghatározási módszer, amely a fák évgyűrűinek mintázatát használja.
K: Hogyan használják a dendrokronológiát a radiokarbonos kormeghatározásban?
V: A dendrokronológiát a radiokarbonos kormeghatározás során a radiokarbonos korok kalibrálására használják.
K: Milyen területen használják a dendrokronológiát régi épületek datálására?
V: A dendrokronológiát a régészetben használják régi épületek datálására.
K: Milyen területen használják a dendrokronológiát a múltbeli éghajlat bizonyos aspektusainak meghatározására?
V: A dendrokronológiát a paleoökológiában használják a múltbeli éghajlat bizonyos aspektusainak meghatározására.
K: Milyen messzire lehet datálni a fát a világ egyes részein?
V: A világ egyes részein a faanyagot néhány ezer évre, vagy akár több ezer évre is vissza lehet datálni.
K: Mennyi a teljesen lehorgonyzott kronológiák maximális értéke?
V: A teljesen lehorgonyzott kronológiák maximuma a jelen időponttól számítva valamivel több mint 11 000 év.
K: Mit jelent a "teljesen lehorgonyzott kronológia" kifejezés?
V: A "teljesen lehorgonyzott kronológia" azt jelenti, hogy a dátumok teljesen biztosak.
