Dekonstrukció
A dekonstrukció egy módja annak, hogy megértsük, hogyan jött létre valami, általában olyan dolgok, mint a művészet, könyvek, versek és más írások. A dekonstrukció valamit kisebb részekre bont. A dekonstrukció azokat a kisebb részeket vizsgálja, amelyekből egy tárgyat létrehoztak. A kisebb részek általában ötletek.
Néha a dekonstrukció azt vizsgálja, hogy a szerző hogyan sugallhat olyasmit, amit nem gondol komolyan. Azt mondja, hogy mivel a szavak nem pontosak, soha nem tudhatjuk, hogy a szerző mire gondolt.
Néha a dekonstrukció azokat a dolgokat vizsgálja, amelyeket a szerző nem mondott ki, mert feltételezéseket tett.
Az egyik dolog, amire figyelmet fordít, az az ellentétek működése. (Ezeket "bináris oppozícióknak" nevezi.) Azt mondja, hogy két ellentét, például a "jó" és a "rossz" nem igazán különböző dolgok. A "jónak" csak akkor van értelme, ha valaki a "rosszhoz" hasonlítja, a "rossznak" pedig csak akkor van értelme, ha valaki a "jóhoz" hasonlítja. És így még akkor is, amikor valaki "jóról" beszél, akkor is a "rosszról" beszél. De ez csak az egyik dolog, amit csinál.
Az ilyen dolgok miatt a dekonstrukció azt állítja, hogy a könyvek és a versek soha nem azt jelentik, amit elsőre gondolunk. Mindig vannak más jelentések is, és a könyv vagy a vers azért működik, mert ezek a jelentések együttesen működnek. Minél közelebbről nézzük az írást, annál többet tudunk meg arról, hogyan működik, és hogyan működik a jelentés minden dolog esetében. Ha mindent dekonstruálnánk, talán soha nem is tudnánk beszélni vagy írni. De ez nem jelenti azt, hogy a dekonstrukció haszontalan. Ha dekonstruálunk néhány dolgot, többet tudhatunk meg róluk, és arról, hogyan működik a beszéd és az írás.
Slippery Words
A szavak "jelölőkből", vagyis a hangokból/betűzésekből, és a "jelöltekből", vagyis a jelentésből és a fogalmakból állnak, amelyekről beszélnek. A szó jelentése azonban természetszerűleg kétértelmű; a szó önmagában és a jelentés nem kapcsolódik össze természetszerűleg. A "zenekar" szó utalhat egy elasztikus zenekarra, egy popzenei együttesre, fúvósok összejövetelére vagy egy embercsoportra, mindegyik külön konnotációval és mentális képpel. Ez azt jelenti, hogy az olvasó az, aki kiválasztja a szavak jelentését. Hasonló módon az olvasás olyan, mintha egy vizes halat próbálnánk megfogni, mert minden szónak többféle jelentése van. Jacques Derrida ezt "csúszásnak nevezi a jelölők láncolata mentén".
A jelölőlánc olyan szavak hosszú láncolata, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, például egy lánc így nézhet ki: "zenekar, réz, réz, rendőrség". Ennek a láncnak valójában nincs vége, mert minden egyes szó sok más szóval kapcsolódik, és minél csúszósabb egy szó, annál több szóval kapcsolódik.
Fontos emberek
A dekonstruktivisták megkérdőjelezik a nyelvet és a jelentést. Néhány embert, aki nagyon közel állt Derridához, szokás dekonstruktivistáknak nevezni. Ezek közé az emberek közé tartozik Helene Cixous és Jean-Luc Nancy. Ha valaki tényleg mindent dekonstruálna, akkor nem tudna beszélni és gondolkodni! Ehelyett vannak emberek, akik dekonstruálják a dolgokat (könyveket, verseket, írásokat, szavakat - röviden: szövegeket). Jacques Derrida az 1960-as években kezdte el dekonstruálni a dolgokat, de nem ő volt az első. Martin Heidegger már 1927-ben beszélt a dekonstrukcióról a Lét és idő című művében, de ő a "destrukció" szót használta. Heidegger még azt is mondhatná, hogy az ötletet az ókori görög filozófusoktól, például Platóntól és Arisztotelésztől kapta. Más fontos emberek, akik erről beszéltek, többek között Paul de Man és Judith Butler.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a dekonstrukció?
V: A dekonstrukció egy módja annak, hogy megértsük, hogyan jött létre valami, általában olyan dolgok, mint a művészet, könyvek, versek és más írások.
K: Mit vizsgál a dekonstrukció?
V: A dekonstrukció azokat a kisebb részeket vizsgálja, amelyekből egy tárgyat létrehoztak, és a kisebb részek általában eszmék.
K: Mit vizsgál a dekonstrukció néha az írással kapcsolatban?
V: Néha a dekonstrukció azt vizsgálja, hogy a szerző hogyan sugallhat olyan dolgokat, amelyeket nem gondol komolyan. Azt mondja, hogy mivel a szavak nem pontosak, soha nem tudhatjuk, hogy a szerző mire gondolt.
K: Mire figyel a dekonstrukció az ellentétek tekintetében?
V: Az egyik dolog, amire figyelmet fordít, az az, hogy hogyan működnek az ellentétek. (Ezeket "bináris oppozíciónak" nevezi.) Azt mondja, hogy két ellentét, mint például a "jó" és a "rossz", valójában nem különböző dolgok.
K: Mit állít a dekonstrukció a könyvek és a versek jelentéséről?
V: A dekonstrukció azt állítja, hogy a könyvek és a versek soha nem csak azt jelentik, amit elsőre gondolunk. Mindig vannak más jelentések is, és a könyv vagy a vers azért működik, mert ezek a jelentések együttesen működnek.
K: A dekonstrukció azt állítja, hogy pontosan tudhatjuk, hogy egy szerző mire gondolt?
V: Nem, a dekonstrukció azt állítja, hogy soha nem tudhatjuk pontosan, hogy egy szerző mire gondolt, mert a szavak nem pontosak.
K: Mi a dekonstrukció célja?
V: Ha dekonstruálunk bizonyos dolgokat, többet tudhatunk meg róluk, és arról, hogyan működik a beszéd és az írás.
