de Havilland Comet – az első sorozatgyártású sugárhajtású utasszállító
de Havilland Comet: az első sorozatgyártású sugárhajtású utasszállító – úttörő technika, sikerek és tragédiák, a modern polgári repülés meghatározó története.
Áttekintés
A de Havilland DH 106 Comet volt az első sorozatgyártású utasszállító repülőgép, amely sugárhajtóművekkel, kereskedelmi forgalomra tervezett kivitelben szolgáltatta a repülés új korszakát. A Cometet a de Havilland az Egyesült Királyságban, a Hertfordshire-i Hatfield Aerodrome-on (Hertfordshire) lévő székhelyén gyártotta. A prototípus 1949. július 27-én emelkedett először a levegőbe, és a típust 1952-ben sorozatgyártásra állították.
Fejlesztés és műszaki jellemzők
A Comet aerodinamikailag tiszta kialakítású volt: sima, letisztult törzs és beépített hajtóművek, amelyek a szárnyak közelében, részben a szárny szerkezetébe „temetve” helyezkedtek el. Az eredeti változatokat négy de Havilland Ghost turbó sugárhajtómű hajtotta. A gép törzse nyomás alatt volt, ami lehetővé tette a nagyobb repülési magasságot és kényelmesebb kabinklímát a korabeli dugattyús motoros gépekhez képest. Egyedi, nagy, négyzet alakú ablakai voltak, és belső tere viszonylag csendesnek számított a korszakban.
A Comet felépítése tartalmazta a korszakra újszerű megoldásokat, például a teljes teherhordó ("stressed-skin") burkolatot és könnyű, mégis merev szerkezetet. Ezek a megoldások hozzájárultak a jó repülési teljesítményhez és üzemanyag-hatékonysághoz, valamint a gyorsabb utazási időkhez a hasonló méretű dugattyús és korai sugárhajtású típusokhoz képest.
Szolgálat és teljesítmény
Az eredeti Comet körülbelül olyan hosszú volt, mint a későbbi Boeing 737-100-as, ugyanakkor kevesebb utast vitt, de kényelmesebb környezetet kínált. A korszakhoz mérten relatíve csendes utastérrel rendelkezett, és utasai között voltak rangos személyek is: Erzsébet királynő, az anyakirálynő és Margit hercegnő is repült Comettel. A Comet gyorsabb járatokat tett lehetővé: egyebek mellett a BOAC 1953 augusztusában London–Tokió útvonalon kilenc megállóból álló, körülbelül 36 órás átrepülését végezte el a Comet, míg más korszerű gépek erre időben jelentősen többet, akár 86 órát is igénybe vettek. A szaúd-arábiai uralkodó, Saud bin Abdul Aziz király részére készült Cometet is „a világ első végrehajtó (executive) repülőgépének” nevezték.
Balesetek, vizsgálatok és okok
1954-ben a Cometek súlyos problémákkal szembesültek: három repülőgép hullott le repülés közben, és a típus szolgálata során összesen 13 halálos kimenetelű baleset történt, amelyeknek 426 halálos áldozata volt. 1954. január 10-én az egyik korai Comet a levegőben szétesett és a Földközi-tengerbe zuhant; a fedélzeten tartózkodó mind a 35 személy életét vesztette. 1954. április 8-án egy, a South African Airways számára bérelt Comet a Nápoly környékén a Földközi-tengerbe zuhant, a fedélzeten tartózkodók szintén mind életüket vesztették.
A tragédiák után a Cometeket kivonták a forgalomból, és kiterjedt vizsgálatokat indítottak. A vizsgálatok — köztük teljes nagyságú törzsek ismételt nyomás alá helyezése és fáradtságvizsgálatok — kimutatták, hogy a felszín alatti repedések a többszörös nyomásingadozás (pressurizációs ciklusok) következtében keletkeztek és növekedtek, végül kritikus mértékben meggyengítve a törzset. Különösen problémát jelentettek a négyzet alakú ablakok sarkai, ahol a sarkok feszültségkoncentrációt okoztak, és így könnyen kiindulási pontként szolgáltak a repedéseknek. A vizsgálatok fontos mérföldkövet jelentettek a repülőgépipar számára: részletesen dokumentálták a fáradásból eredő szerkezeti meghibásodásokat és új, szigorúbb tesztelési eljárásokat eredményeztek.
Áttervezés, utóélet és örökség
A feltárt tervezési hiányosságok és a balesetek hatására a Cometet áttervezték: megerősített törzs, módosított ablakok (kerekített/ovális kialakítás a feszültségkoncentráció csökkentésére) és egyéb szerkezeti fejlesztések jelentek meg a Comet 2-es, 3-as és 1958-ban bemutatott Comet 4-es változatokon. Ezek a módosítások jelentősen növelték a repülőgép biztonságát és élettartamát, de mire a korszerűsített változatok beértek, az amerikai gyártók is piacra álltak a nagy hatótávolságú sugárhajtású járatokra alkalmas típusaikkal: 1957-ben a Boeing 707 és 1960-ban a Douglas DC-8 már versenyképesebb méretet, sebességet, hatótávolságot és üzemgazdaságosságot kínáltak.
1960-ban a brit repülőgépipar konszolidációjának részeként a de Havillandot felvásárolta a Hawker Siddeley. A Comet szerepe a repüléstörténetben megkerülhetetlen: bár a kezdeti balesetek tragikus módon árnyékolták be a típus hírnevét, a Comet tanulságai alapvetően hozzájárultak a szerkezeti fáradtság megértéséhez és a repülésbiztonsági eljárások fejlesztéséhez. Bill Withun, a repüléssel foglalkozó író arra a következtetésre jutott, hogy a Comet „túllépte a 'korszerűség' határait”. A típus maradványai és emléke ma is megőrzött: az egyetlen teljesen megmaradt Comet 1 a Cosfordi RAF Múzeumban van kiállítva.
Rövid összefoglaló
- A Comet volt az első sorozatgyártású sugárhajtású utasszállító repülőgép, amely új szintre emelte a polgári repülést.
- Innovatív műszaki megoldásai – például a nyomás alatt tartott törzs és az integrált hajtóművek – előnyt jelentettek a teljesítményben és kényelemben.
- A 1954-es szerencsétlenségek feltárták a szerkezeti fáradás veszélyeit, ami áttervezésre és a repülésbiztonsági vizsgálati módszerek radikális fejlesztésére késztette az ipart.
- Bár a Cometet végül felülmúlták az amerikai nagy utasszállítók, a típus öröksége a repülőgép-tervezés és a légiközlekedés biztonságának fejlődésében tovább él.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az első sorozatgyártású kereskedelmi utasszállító repülőgép?
V: A de Havilland DH 106 Comet volt az első sorozatgyártású kereskedelmi utasszállító repülőgép.
K: Hol készült a repülőgép?
V: A repülőgépet a de Havilland az Egyesült Királyságban, a Hertfordshire-i Hatfield Aerodrome-on (Hertfordshire, Egyesült Királyság) gyártotta.
K: Mikor repült először a prototípus?
V: A prototípus 1949. július 27-én repült először.
K: Milyen típusú motorokkal szerelték fel az Avro Tudort és a Vickers VC.1 Vikinget?
V: Az Avro Tudor és a Vickers VC.1 Viking Rolls-Royce Nene turbóhajtóművekkel volt felszerelve.
K: Mennyi időbe telt, amíg a BOAC 1953 augusztusában a Comet kilenc megállóból álló London-Tokió menetrend szerinti járatát teljesítette?
V: 1953 augusztusában 36 óráig tartott a BOAC Comet menetrend szerinti kilencállomásos London-Tokió járata. Más repülőgépek több mint 86 órát vettek igénybe.
K: Mi okozta az eredeti Comet modell tervezési hibáit, ami a 2-es, 3-as és 4-es modell áttervezéséhez vezetett?
V: Az eredeti Comet modell tervezési hibáit, többek között a négyzet alakú ablakok sarkaiban fellépő veszélyes feszültségeket, a 2., 3. és 4. modellre való áttervezéséhez vezető tervezési hibák okozták.
K: Ki vásárolta meg a de Havillandot 1960-ban a brit repülőgépipar konszolidációjának részeként? V: A Hawker Siddeley 1960-ban vásárolta meg a de Havillandot a brit repülőgépipar konszolidációjának részeként.
Keres