Conway's Game of Life
Az élet játéka egy képzeletbeli robotjáték (celluláris automata), amelyet John Horton Conway brit matematikus készített 1970-ben.
Azért nevezik játéknak, mert a játékot játszó emberek különböző módon állíthatják be, hogy különböző dolgokat csináljon. Néha az emberek úgy játsszák a játékot, hogy a képzeletbeli robotot az elején megváltoztatják, hogy megnézzék, mi történik. Az élet játéka nulla játékos játék, mert anélkül változik, hogy bárki játszana (miután a kezdő pozíciót kiválasztották). Egy másik típusú játékban két játékos állíthat fel képzeletbeli robotokat, hogy megnézzék, melyik a jobb.
A Gosper's Glider Gun "siklórepülőket" készít.
Szabályok
A játékot egy cellákból álló négyzetrácson játsszák, minden cella fekete (élő) vagy fehér (halott). Amikor az emberek a játékot játsszák, azzal kezdik, hogy néhány halott cellát életre keltenek. Ezután az élő cellák a játék szabályai alapján más cellákat élővé vagy halottá tehetnek. A szabályok a következők:
- Minden élő sejt, amely két élő szomszédjánál kevesebbet érint, meghal.
- Minden olyan élő sejt, amely négy vagy több élő szomszédot érint, meghal.
- Bármely élő sejt, amely két vagy három élő szomszédjával érintkezik, nem csinál semmit.
- Bármely halott sejt, amely pontosan három élő szomszédjával érintkezik, élővé válik.
A játék úgy kezdődik, ahogyan a játékos az első élő cellákat felállítja. Az első szint (generáció) a 4 szabály alkalmazásával készül. Miután a játékos befejezte a sejtek cseréjét, a következő szint elkészítéséhez ugyanezt elölről kezdi. A játéknak akkor van vége, ha az összes sejt halott, vagy az összes sejt él, vagy a játék újra és újra ugyanazt csinálja. Az Élet játéka Turing-teljes.
Történelem
John Horton Conway azért alkotta meg az Életjátékot, mert tudni akarta, hogy képes-e sejtekből egy olyan képzeletbeli robotot készíteni, amely képes nagyobbra nőni. Rengeteg matematikai ötletet kombinált, hogy megalkossa a játék szabályait. Ez az egyik legelső "szimulációs játék", amely a való életben megtörtént dolgokat ábrázolja. Azért fontos, mert ha bonyolult matematikát használunk, akkor sok mindent megnézhetünk, például fizikát, biológiát, közgazdaságtant és filozófiát.
Patterns
A mintázatok különleges dolgok, amelyek a játékban történnek. Sokféle minta fordul elő, köztük statikus minták, ahol semmi sem változik a szintek között, ismétlődő minták, ahol az élő és halott sejtek ismétlődnek, és olyan minták, amelyek maguktól mozognak a táblán ("űrhajók"). E három osztály gyakori példái az alábbiakban láthatók, az élő sejtek fekete színnel, a halott sejtek pedig fehérrel vannak jelölve.
| | | | | | | |
| Blokk | Hajó | Villogó | Varangy | Siklóernyő | LWSS | Pulsar |
A "blokk" és a "csónak" nem változik, a "villogó" és a "varangy" 2 kinézete ismétlődik, a "sikló" és a "könnyű űrhajó" ("LWSS") pedig olyan űrhajók, amelyek minden szinten folyamatosan mozognak a cellákon keresztül. A "pulzár" a leggyakoribb ismétlődő, amely 3 részből áll. A legtöbb ismétlődő minta 2 részből áll, mint például a villogó és a varangy. [1].
A "siklórepülő" fejlődése és mozgása.
Variációk az életre
Amióta az Élet játéka elkészült, egyesek új szabályokkal játszanak. Ezek a szabályok általában többféleképpen teszik a sejteket élővé vagy halottá, vagy több olyan szabály, amelyek megnehezítik a sejtek átváltását.
Egyes variációk megváltoztatják a cellák kinézetét vagy helyét.
Két játékos
Amikor két ember játszik az életjátékkal, az élő sejteknek két színe van, és a játékos akkor nyer, ha az ő színei az összes sejtet elfoglalják. Amikor egy halott sejt élővé válik, a színe megegyezik az élő sejtek színével, amelyek hozzáérnek. Ha mindkét szín megérinti az új élő sejtet, akkor az a szín nyer, amelyik többször ér hozzá.
Kérdések és válaszok
K: Ki alkotta meg az Élet játékát?
V: Az életjátékot John Horton Conway brit matematikus alkotta meg.
K: Mikor hozták létre az Élet játékát?
V: Az Élet játékát 1970-ben hozták létre.
K: Az Élet játéka robotjáték?
V: Igen, az Élet játéka egy képzeletbeli robotjáték, más néven celluláris automata.
K: Miért nevezik az Élet játékát játéknak?
V: Azért nevezik játéknak az Élet játékát, mert a vele játszó emberek különböző módon állíthatják be, hogy különböző dolgokat csináljon, és néha megváltoztatják az eredeti beállítást, hogy megnézzék, mi történik.
K: Mit jelent az, amikor az Élet játékát nulla játékosnak nevezik?
V: Az Élet játéka azért zéró játékosú játék, mert a kezdőpozíció kiválasztása után úgy változik, hogy senki sem játszik.
K: Játszhat két játékos együtt az Élet játékát?
V: Nem, az Élet játékát nem úgy tervezték, hogy két játékos együtt játssza. Egy másik típusú játékban két játékos állíthat fel képzeletbeli robotokat, hogy megnézzék, melyikük a jobb.
K: Népszerű játék az Élet játéka?
V: Igen, az Élet játéka igen népszerűvé vált, és számos területen, például a tudomány, a művészet és a filozófia területén modellként használták.
