Migráns munkavállalók és családjuk jogait védő ENSZ-egyezmény

A migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének az összes migráns munkavállaló jogairól szóló szerződése. Családjaikat is védi. Az egyezményt 1990. december 18-án fogadták el. Az egyezmény 2003-ban lépett hatályba. Az egyezmény formálisan elismeri, hogy a migráns munkavállalók—függetlenül attól, hogy jogszerűen tartózkodnak-e vagy sem—különösen kiszolgáltatott helyzetben lehetnek, ezért állami kötelezettségeket ír elő jogaik védelmére és a családegyüttélés biztosítására.

Ez az egyezmény a nemzetközi emberijogi jogszabályok sorozata, és az egyezmény "preambulumában" emlékeztetnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a migráns munkavállalókról és a szabálytalan munkáról szóló egyezményeire. Az egyezmény célja a migráns munkavállalók jogainak védelme, akik nem rendelkeznek a tartózkodási ország állampolgárságával, így gyakran rosszabb munkakörülmények között dolgoznak, vagy akár emberkereskedelem áldozatai is lehetnek. Az egyezmény kiterjed a munkához, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a családegyüttéléshez való jogokra, továbbá elismeri a tisztességes eljáráshoz és a bírósági védelemhez való hozzáférés fontosságát.

Főbb rendelkezések

Az egyezmény több kulcsfontosságú szabályt és kötelezettséget fogalmaz meg a tagállamok számára. Ezek közé tartozik:

• A jogegyenlőség és megkülönböztetés tilalma: a szerződő államoknak meg kell tiltaniuk a migránsokkal szembeni diszkriminációt bizonyos alapvető jogok vonatkozásában.
• Munkajogok és munkavédelem: a migráns munkavállalókat védeni kell a kizsákmányolástól, tisztességes bérezéshez és biztonságos munkakörülményekhez kell jutniuk.
• Szociális és egészségügyi szolgáltatások: az államoknak biztosítaniuk kell a legalapvetőbb egészségügyi ellátáshoz és szükség szerinti szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
• Családegyüttélés: az egyezmény külön védi a család összetartását, beleértve a családtagok beutazására és tartózkodására vonatkozó szempontokat.
• Védelem az erőszak és emberkereskedelem ellen: a tagállamok kötelesek megakadályozni és üldözni az emberkereskedelmet, biztosítani az áldozatok védelmét és támogatását.
• Jogorvoslat és eljárási garanciák: a migránsoknak joguk van a tisztességes eljáráshoz, jogorvoslathoz és a hatóságokkal szembeni panaszkezeléshez.

Ratifikáció és nemzetközi helyzet

2019 decemberéig azonban csak 55 ország ratifikálta, azaz fogadta el hivatalosan az egyezményt. Ezen országok többsége Észak-Afrikában és Dél-Amerikában található. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyetlen migránsokat fogadó állam sem ratifikálta az egyezményt. Más fontos befogadó országok, például Ausztrália, a Perzsa-öböl arab államai, India és Dél-Afrika sem ratifikálták az egyezményt.

A ratifikációs arány alacsony volta részben politikai és jogi aggályokra vezethető vissza: sok befogadó állam attól tart, hogy az egyezmény túlzottan korlátozná bel- és bevándorláspolitikai mozgásterét, vagy automatikus jogokat biztosítana a szabálytalanul tartózkodó személyeknek. Ugyanakkor az egyezmény széles körben használt normatív eszköz a migránsjogok védelméért dolgozó állami és civil szereplők számára.

Végrehajtás és ellenőrzés

Az egyezmény végrehajtását az ENSZ illetékes testülete, a migráns munkavállalók jogainak védelmét felügyelő bizottság követi nyomon (a Committee on the Protection of the Rights of All Migrant Workers and Members of Their Families). A részes államoknak jelentéseket kell benyújtaniuk az egyezmény alkalmazásáról, a bizottság pedig ajánlásokat ad ki. Emellett az egyezmény lehetőséget ad arra, hogy egyes egyéni panaszok is eljussanak nemzetközi fórumokhoz, amennyiben az adott állam elfogadta az egyéni panaszmechanizmust.

Kapcsolódó nemzetközi dokumentumok

Erre az egyezményre azonban a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény preambuluma is emlékeztet. Emellett számos Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és más ENSZ-egyezmény norma kapcsolódik hozzá, amelyek együtt alkotják a migránsok jogainak védelmét szolgáló nemzetközi jogi keretet.

Miért fontos ez az egyezmény?

Az egyezmény fontos mérföldkő, mert szabályozott keretet ad a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak nemzetközi védelméhez. Nem minden állam ratifikálta, de a dokumentum jogi és erkölcsi alapként szolgálhat nemcsak a kormányok, hanem civil szervezetek, jogászok és a migránsok számára is, amikor jogokat és szolgáltatásokat követelnek vagy hivatkoznak nemzetközi normákra. Az egyezmény elősegíti, hogy a migránsok emberi méltóságát és alapvető jogait minden körülmények között figyelembe vegyék.

Röviden: az egyezmény célja, hogy csökkentse a migránsok kiszolgáltatottságát, és biztosítsa, hogy munkavállalóként és családtagként is emberi jogaikat élvezhessék — függetlenül a tartózkodási státusuktól.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Nemzetközi egyezmény a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről?

K: Mi a célja ennek az egyezménynek?

K: Hány ország ratifikálta ezt az egyezményt?

K: Van-e máshol is utalás erre az egyezményre?

K: Mikor lépett hatályba ez az egyezmény?

Keresés betűvel