Koncentrikus zónamodell (Burgess-modell) – városszerkezet és zónák magyarázata

Koncentrikus zónamodell (Burgess): áttekintő magyarázat a városszerkezetre, zónákra, növekedésre és kritikákra — Burgess-modell lényegével és példáival.

A koncentrikus zónamodell vagy Burgess-modell egy olyan modell, amely megmagyarázza, hogyan fog egy település, például egy város növekedni. Ernest W. Burgess fejlesztette ki 1925 és 1929 között. Burgess Chicago növekedését vizsgálta a 19. század végén és a 20. század elején. Ebben az időben sokan költöztek Chicagóba.

A modell volt az első, amely megmagyarázta, hogy miért éltek bizonyos embercsoportok a város bizonyos területein. Burgess szerint a város központja körül körök alakultak ki. Az, hogy egy földterület melyik körben volt, meghatározta, hogyan használták. Burgess különböző zónákat látott, a központtól kezdve:

1. A központi üzleti negyed - a város központja
2. Vegyes használatú övezet, ahol kereskedelmi és lakóépületek egyaránt találhatók.
3. Alacsony osztályú lakóházak; ezeket később belső külvárosoknak nevezték - a lakhatás olcsó, az életszínvonal alacsony.
4. Magasabb osztályú lakóövezet; később külső elővárosnak nevezték. Jobb életminőség, drágább ott élni.
5. Ingázó övezet

Burgess úgy látta, hogy a gazdagabb emberek általában távolabb laknak a városközponttól. Amikor a város növekedett, a városközpont is növekedett; a gyűrűk is kifelé tolódtak.

A modellnek vannak problémái is, például:

Alapfeltevések

• Egyszerűsített térbeli kép: a várost tökéletes, koncentrikus gyűrűként képzeli el, ami a valóságban ritkán fordul elő.
• Homogén preferenciák: feltételezi, hogy az emberek hasonló szempontok alapján választanak lakóhelyet (például jövedelem alapján), miközben a valóságban kulturális, etnikai és egyéni tényezők is fontosak.
• Időbeli és technológiai változások figyelmen kívül hagyása: a modell a gépjármű-elterjedés és a modern közlekedési hálózat előtti városokra illeszkedik leginkább.

Korlátok és kritikák

• Nem veszi figyelembe a fizikai adottságokat: folyók, domborzat, tengerpart vagy más természetes akadályok módosíthatják a városszerkezetet.
• Többközpontú városok: a 20. század második felétől sok városban kialakultak új gazdasági központok (edge city), amelyek aláássák a „központi üzleti negyed egyetlen központ” feltételezését.
• Közlekedési és technológiai változások: az autóhasználat, a gyors közlekedés és az informatikai fejlődés megváltoztatta az ingázás és a telephelyválasztás logikáját.
• Társadalmi mobilitás és diszkrimináció: nem magyarázza teljesen a lakóhelyek közötti etnikai és gazdasági szegregáció okait, például a lakáspolitikát, hitelpolitikát vagy előítéleteket.
• Gazdasági szerkezetváltás: ipari városok mintahelyzeteire épült; a szolgáltató- és tudásalapú gazdaság más térbeli dinamikákat eredményez.

A modell erősségei és használata

• Elméleti keret: egyszerű és jól szemléltethető magyarázatot ad arra, hogyan rendeződhet a város működés és társadalmi rétegződés szerint.
• Oktatási érték: gyakran használják alapként az urbánisztikai és földrajzi képzésben, mert megkönnyíti a további, kifinomultabb modellek (például a szektor- vagy többmag-modell) megértését.
• Alkalmazhatóság bizonyos történelmi esetekben: a korai ipari városok, így Burgess vizsgálatának tárgya, Chicago, jól illeszkednek a modell logikájához.

Példák és modern kontextus

• Chicago korabeli növekedése jól illusztrálta a gyűrűs elrendezést; ugyanakkor a későbbi elővárosi terjeszkedés és az autózással járó eltolódások módosították ezt a képet.
• Sok európai város történelmi magja és környezete részben hasonló rétegződést mutat, de a geográfiai adottságok és történelmi fejlődés gyakran eltérő mintákat hoztak létre.
• Napjainkban a városkutatók a Burgess-modellt gyakran összevetik a Hoyt-féle szektormodellel és a Harris–Ullman-féle többmag-modelllel, hogy jobban megértsék a különböző tényezők szerepét.

Miért fontos ez ma?

• A modell rámutat arra, hogy a városszerkezet és a társadalmi rétegződés kölcsönhatásban áll – ez releváns a lakáspolitika, közlekedéstervezés és városmegújítás szempontjából.
• Bár a modell leegyszerűsített, segít felismerni a területi egyenlőtlenségeket (pl. hozzáférés munkahelyekhez, szolgáltatásokhoz), és alapot adhat további elemzésekhez vagy beavatkozásokhoz.

Rövid összegzés

A koncentrikus zónamodell alapvető és historikusan fontos elmélet az urbánisztikában: egyszerűen szemlélteti, hogyan alakulhatnak ki társadalmi és térbeli zónák egy növekvő városban. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni korlátait, és a mai városok elemzésénél kombinálni más modellekkel és empirikus vizsgálatokkal.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a koncentrikus zóna modell?

K: Ki fejlesztette ki a koncentrikus zónamodellt?

K: Mi inspirálta Ernest W. Burgess-t a koncentrikus zónamodell kidolgozására?

K: Mit figyelt meg Ernest W. Burgess, amikor Chicago növekedését elemezte?

K: Melyek voltak a város különböző zónái a koncentrikus zónamodell szerint?

K: A koncentrikus zónamodell szerint a gazdagabb emberek hogyan éltek a városközponthoz képest?

K: Milyen problémák vannak a koncentrikus zónamodellel?

Keresés betűvel