Görögország Kommunista Pártja
A Görög Kommunista Párt (görögül: Κομμουνιστικό Κόμμα Ελλάδας; Kommounistikó Kómma Elládas, KKE) egy marxista-leninista politikai párt Görögországban. A pártot 1918-ban alapították Görög Szocialista Munkáspárt néven (jelenlegi nevét 1924 novemberében vette fel). A modern görög politika legrégebbi politikai pártja. A párt jelentős szerepet játszott a görög ellenállásban. A párt tagsága az 1940-es évek közepén volt a legnagyobb. Részt vett a görög polgárháborúban, de a vesztes oldalon végezte, és 1974-ig be volt tiltva.
A párt 1989-ben részt vett egy koalíciós kormányban, amikor a szavazatok több mint 13%-át szerezte meg.
Történelem
Alapítvány
A bolsevikok 1917-es októberi forradalma Oroszországban a világ számos országában kommunista pártok megalakulásához vezetett. A KKE 1918. november 4-én alakult Görög Szocialista Munkáspárt (görögül: Σοσιαλιστικό Εργατικό Κόμμα Ελλάδας, Sosialistikó Ergatikó Kómma Elládas; rövidítve: ΣΕΚΕ, SEKE) néven. A pártot egy öttagú központi bizottság irányította. A bizottság tagjai Nikosz Dimitratosz, D. Ligdopulosz, M. Sziderisz, A. Arvanitisz és S. Kokkinosz voltak.
A KKE háttere több mint 60 éves szocialista, anarchista és kommunista kiscsoportokban gyökerezik. Ezek a csoportok főként az iparosodott területeken működtek. A párizsi kommün és az 1892-es chicagói munkásmozgalom példáját követték a nyolcórás munkanapért. Ezek a csoportok szorgalmazták a görög munkások szakszervezetekbe való egyesítését, a nyolcórás munkanap bevezetését Görögországban és a munkások jobb fizetését. Az inspirációt a párizsi kommün és a század eleji kommunista forradalmi törekvések adták. A közel 20 évig tartó háborúk pusztítása is szerepet játszott a görög munkásokban. Ennek eredményeként Görögországban egységes szociálkommunista pártot alapítottak.
A SEKE második kongresszusán, 1920 áprilisában a párt úgy döntött, hogy csatlakozik a Kominternhez. A Komintern egy 1919-ben Moszkvában alapított nemzetközi kommunista szervezet volt. A SEKE a nevét Görög Szocialista Munkáspárt-Kommunista Pártra (SEKE-K) változtatta. Új központi bizottságot választottak, amelynek tagjai Nikosz és Panaghisz Dimitratosz, Jannisz Kordatosz, G. Doumas és M. Sziderisz voltak. A SEKE-K 1924 novemberében tartott harmadik rendkívüli kongresszusán a pártot átnevezték Görög Kommunista Pártra, és elfogadták a marxizmus-leninizmust. Pandelis Pouliopoulos-t főtitkárrá választották. A párt azóta a demokratikus centralizmus alapján működik.
A KKE a két világháború között
A KKE határozottan ellenezte Görögország részvételét az 1919-1922-es görög-török háborúban. A háborút a kis-ázsiai piac ellenőrzésére irányuló imperialista összeesküvésnek tekintette. A KKE tagjai mind a fronton, mind az anyaországban ezt az álláspontot képviselték. A KKE a szovjet nagykövettel együttműködve igyekezett rávenni Venizelosz kormányát, hogy vonja ki csapatait Kis-Ázsiából. A KKE arra is megpróbálta rávenni a Szovjetuniót, hogy gyakoroljon nyomást Mustafa Kemal Atatürkre, hogy engedélyezze az autonómiát a kis-ázsiai görög városoknak.
Kérdések és válaszok
K: Mi a görögországi kommunista párt?
V: A Görög Kommunista Párt egy marxista-leninista politikai párt Görögországban.
K: Mikor alapították a pártot?
V: A párt 1918-ban alakult Görög Szocialista Munkáspárt néven, jelenlegi nevét 1924 novemberében vette fel.
K: Milyen szerepet játszott a párt a görög ellenállásban?
V: A párt jelentős szerepet játszott a görög ellenállásban.
K: Milyen volt a párt tagsága az 1940-es évek közepén?
V: A párt tagsága az 1940-es évek közepén volt a legnagyobb.
K: Részt vett-e a párt a görög polgárháborúban?
V: Igen, a párt részt vett a görög polgárháborúban.
K: A párt melyik oldalra került a görög polgárháborúban?
V: A párt a vesztes oldalon végezte a görög polgárháborút.
K: Mikor tiltották be a pártot, és mikor vett részt koalíciós kormányban?
V: A pártot 1974-ig betiltották, de 1989-ben részt vett egy koalíciós kormányban, amikor a szavazatok több mint 13%-át kapta.
