Közönséges pipistrellus (Pipistrellus pipistrellus) — elterjedés és echolokáció

Ismerd meg a közönséges pipistrellust (Pipistrellus pipistrellus): elterjedését Európában, városi élőhelyeit és jellegzetes 45/55 kHz-es echolokációját.

Szerző: Leandro Alegsa

A közönséges pipistrelló (Pipistrellus pipistrellus) egy apró denevérfaj, amely széles körben elterjedt: megtalálható Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Délnyugat-Ázsiában és feltehetően Koreában is. A Brit-szigeteken az egyik leggyakoribb denevérnek számít. Testmérete és színezete miatt könnyen összetéveszthető más kis denevérekkel, ezért előfordul, hogy hallgatózással vagy genetikai vizsgálattal azonosítják.

Elterjedés és élőhely

A közönséges pipistrellés rendkívül alkalmazkodóképes: gyakori erdőkben és szántóföldeken, parkokban és kertekben egyaránt. Az emberi településeket is előszeretettel használja: padlásokon, tetőterekben, repedésekben és batárklyukakban (roostokban) pihen, de használja a fák odúit és denevérodúkat is. A fajnak általában többféle rejtekhelye van a közelében, és gyakran váltogatja a nappali rejtekhelyeket.

Megjelenés és testméretek

Testhossza általában 3,5–4,5 cm, szárnyfesztávolsága 19–25 cm, tömege jellemzően 3,5–8 g között változik. Bundája barna, a has felé világosabb. Nemi kétalakúság (szexuális dimorfizmus) kismértékű: a hímek és a nőstények hasonló méretűek, de egyes populációkban enyhe eltérések előfordulhatnak. Öregedéssel a színárnyalatok kissé változhatnak.

Echolokáció és a fajok szétválása

Az echolokációs jelek alapján végzett vizsgálatok vezettek ahhoz a fontos felfedezéshez, hogy a korábban egy fajnak tekintett pipistrellek valójában két külön fajra tagolhatók. 1999-ben a kutatók megállapították, hogy a populációk két, jellegzetes csúcsfrekvenciát mutatnak: a közönséges pipistrelle jelzéseinek csúcsa körülbelül 45 kHz, míg a úgynevezett szoprán pipistrelle (ma Pipistrellus pygmaeus) csúcsfrekvenciája körülbelül 55 kHz. A különbség azóta nemcsak a hívásokban, hanem finom morfológiai, ökológiai és genetikai jelekben is megmutatkozott.

Általánosságban a echolokációs hívások rövid, frekvencia-modulált „sweep” jellegű impulzusok, amelyek néhány milliszekundumig tartanak és a hallható ultrahangtartományban döntenek. Ezeket a hívásokat denevérdetektorokkal és spektrumanalízissel lehet megkülönböztetni, ami segít a két faj elkülönítésében a terepi megfigyeléseknél.

Viselkedés, táplálkozás

A közönséges pipistrellés rovarevő; táplálékát elsősorban apró szúnyogok, legyek, lepkék és más repülő ízeltlábúak alkotják. Vadászat közben fürgén repül, a zsákmányt levegőben kapja el (hawking). Aktív főként szürkületkor és éjszaka, de kedvező időben naplementét követően nagy tömegekben is előfordulhat.

Szaporodás és élethossz

Tavasszal és nyár elején kialakuló maternális kolóniákban a nőstények együtt nevelik az utódokat. A vemhesség jellemzően néhány héttől pár hónapig terjed; a fiatalok általában kora nyáron (június–július) születnek, és egy évben általában egy, ritkábban két utódot hoznak világra. A faj hosszú életűnek tekinthető a méretéhez viszonyítva: átlagos élethossza a vadonban több év (többéves túlélés gyakori), egyes egyedek pedig tíz évnél is tovább élhetnek.

Védelem, veszélyek és teendők

A faj helyzete általában kedvező (sok területen gyakori), de helyi populációkat veszélyeztethetnek az élőhelyvesztés, épületek felújítása során bekövetkező rejtekhely-megszűnés, peszticid-használat miatti zsákmánycsökkenés, illetve újabban a szélerőművek közeli hatásai. Több országban jogi védelem alatt állnak, és védett fajként kezelik őket.

Hogyan segíthetünk a pipistrelléken:

  • Tartsuk meg vagy pótoljuk a rejtekhelyeket (padlások, rések), kerüljük a fészkelési időszak alatti zavarását.
  • helyezzünk ki denevérodút/bat boxot, ha lehetséges;
  • csökkentsük a gondos rovarirtó használatát a kertben, támogatva a természetes táplálékforrást;
  • támogassuk az élőhelyek, parkok és ökológiai folyosók megőrzését.

A élőhely védelme és a megfelelő monitoring (pl. denevérdetektorokkal végzett felmérések) fontos a közönséges pipistrellés és rokonfajainak hosszú távú megőrzéséhez. A faj jól tanulmányozott, és a kutatások tovább finomítják az ismereteinket viselkedéséről, ökológiájáról és a védekezési lehetőségekről.

BébipipistrelleZoom
Bébipipistrelle

Pipistrellus pipistrellus repülés közbenZoom
Pipistrellus pipistrellus repülés közben

Echolokáció

Az e denevérfaj által echolokációra használt frekvenciák 45-76 kHz között vannak, a legnagyobb energia 47 kHz-en van, és az átlagos időtartamuk 5,6 ms.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a közönséges pipistrelle?


V: A közönséges pipistrelle egy kis denevér, amely az egyik leggyakoribb denevérfaj a Brit-szigeteken.

K: Hol található meg a közönséges pipistrelle?


V: A közönséges pipistrelle nagyon nagy területen él Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Délnyugat-Ázsiában és valószínűleg Koreában is.

K: Mekkora a közönséges pipistrelle mérete?


V: A közönséges pipistrelle 3,5-4,5 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 19-25 cm, és barna bundája van.

K: Hol szokott a közönséges pipistrelle tanyázni?


V: A közönséges cickány gyakori az erdőkben és a mezőgazdasági területeken, de a városokban is megtalálható, ahol padlásokon és épületekben húzza meg magát.

K: Mikor vált ketté a közönséges cickány két fajra?


V: A közönséges cickányt 1999-ben osztották két fajra.

K: Mi alapján osztották két fajra a közönséges cickányt?


V: A közönséges csőrös cickányt a különböző frekvenciájú echolokációs hangok alapján osztották két fajra.

K: Milyen egyéb különbségek vannak a két pipistrelle denevérfaj között?


V: A kettéválasztás óta a két pipistrelle denevérfaj között a megjelenés, az élőhely és a táplálkozás terén is találtak más különbségeket.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3