Köderdő
A felhőerdő vagy ködös erdő (általában) trópusi vagy szubtrópusi, örökzöld, hegyvidéki, nedves erdő. Hosszan tartó, gyakori vagy szezonális alacsony szintű felhőtakaróval rendelkezik, általában a lombkorona szintjén.
A felhőerdőkben gyakran mohák borítják a talajt és a növényzetet. Az ilyen mohás erdők általában a hegyek nyergében alakulnak ki, ahol a felhőkből származó nedvesség megmarad.
A tengerszint feletti magasságuk 500 m és 4000 m között változik. Gyakran van egy bizonyos magasság, ahol a környezet alkalmas a felhőerdő kialakítására. Ebben a növényzet szintjén köd van, ami csökkenti a közvetlen napfényt és a vizes köd elvesztését. A növényekhez a nedvesség nagy része ködcseppekkel érkezik, ahol a köd a fák levelein kondenzálódik, majd az alatta lévő talajra csepeg.
Páfrányfenyők egy felhőerdőben a Kinabalu-hegyen, Borneón
Az égi sétaút egyik függőhídja a Costa Rica-i Monteverde Felhőerdőrezervátumban.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a felhőerdő?
V: A felhőerdő egy olyan erdőtípus, amely trópusi vagy szubtrópusi, magasan egy hegységben található, és többnyire örökzöld fákat tartalmaz.
K: Mi a felhőerdő jellemző tulajdonsága?
V: A felhőerdő jellemzője, hogy nagy mennyiségű víz van a levegőben, és az év nagy részében felhőtakaró borítja, általában a lombkoronával azonos magasságban.
K: Milyen típusú növényzet található a felhőerdőben?
V: A felhőerdőben gyakran mohák borítják a talajt, és nagyméretű növények is nőnek ott.
K: Hol nőnek általában a mohás erdők?
V: A mohás erdők általában a hegyek nyergében nőnek, ahol a szél nem tudja elfújni a felhőkből a nedvességet.
K: Milyen magasságban nőnek a felhőerdők?
V: A felhőerdők 500 és 4000 méteres tengerszint feletti magasságban nőnek.
K: Miért kapnak a felhőerdők kevesebb napfényt?
V: A felhőerdők azért kapnak kevesebb napfényt, mert általában ott nőnek, ahol a köd éppen azon a szinten van, ahol a növények nőnek, így kevesebb napfény égeti el a ködöt.
K: Hogyan veszik fel a felhőerdőben élő növények közül sokan a vizet?
V: A felhőerdőben élő növények közül sokan ködcseppek útján veszik fel a vizet, amikor a víz cseppeket képez a fák levelein, majd lecsöpög az alatta lévő talajra.
