Óraszekrény (Versailles) — Passemant csillagászati óra és királyi szoba

Óraszekrény (Versailles): Passemant csillagászati óra és királyi szoba — XV. Lajos tudományos csodája, monumentális óra, művészet és történelem találkozása.

Az Óraszekrény egy szoba Versailles-ban, a király magánkabinetjének egyik jelentős terme. A szoba legismertebb tárgya egy monumentális csillagászati óra, amely a korszak tudományos és művészeti együttműködésének kiemelkedő példája. A műszer XV. Lajos nagy érdeklődését tükrözi a csillagászat iránt, és egyszerre volt tudományos eszköz, státusszimbólum és dísztárgy.

Az óra mutatja:

• az időt,
• a hét napját,
• a hónapot és az évet,
• a Hold fázisait (negyedeket),
• illetve a tetején elhelyezett kristálygömbön egy, a Kopernikusz szerinti heliocentrikus rendszert ábrázoló, a Nap körül keringő bolygókat szemléltető szerkezetet.

Az órát Claude-Siméon Passemant, a király mérnöke tervezte, a mechanikát pedig a neves órásmester, Louis Dauthiau készítette. A gazdagon díszített bronzburkolatot a Caffiéri műhely (Jacques és Philippe II Caffiéri) öntötte és véste. A teljes szerkezet több mint két méter magas, és a korszak legkorszerűbb tudományos és kézműipari megoldásait foglalja össze. Az óra szerepe nem csak reprezentatív volt: segítségével állították be az első hivatalos időszámítást az egész királyságban.

A Tudományos Akadémia 1749 augusztusában megvizsgálta és jóváhagyta a műszert, majd Chaulnes herceg 1750. szeptember 7-én bemutatta XV. Lajos-nak. Az óra véglegesen 1754-ben került a helyére az óraszekrénybe, és azóta a terem központi látványossága.

A terem elnevezése arra vezethető vissza, hogy a falak és a freskók nagy, díszes csillagászati számlapokat és motívumokat foglalnak magukba: ezek a díszítések minden nap ábrázolták a napfelkeltét és a holdfelkeltét, így a helyiség már korábban is szoros kapcsolatban állt a csillagászati ábrázolásokkal. A király tudományos érdeklődése és a Passemant-óra beszerzése tovább erősítette ezt a tematikát.

A szoba története röviden: 1692-ben előszoba volt és a XIV. Lajos által használt művészeti kabinet része; 1738-ban ovális alakú szalonná alakították; mai formáját pedig 1760 körül nyerte el. A lambéria kialakításában Verberckt és Rousseau dolgozott, a felülvilágító ajtók pedig az eredetileg Boucher által festett Diana-történet másolatai.

A berendezés és díszítés több jelentős műhely munkáját tükrözi: a bútorok között láthatók azok a vadászasztalok, amelyeket XV. Lajos rendelt Slodtz, Foliot és Roumier cégektől. A szobában található továbbá egy Sèvres-i, biszkírozott lovasszobor, amely II. Frigyest ábrázolja, valamint egy másik, XV. Lajost bemutató lovasszobor, amely Vassé kis másolata Bouchardon eredeti munkájának (az eredeti Bouchardon-szobor a Place de la Concorde-on állt).

A Passemant-óra és az Óraszekrény ma is megtekinthető része a Versailles látogatói útvonalának, és kitűnő példája annak, hogyan fonódtak össze a 18. századi udvari élet, a tudományos törekvések és a kiváló kézműipari munka.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az óraműszekrény?

K: Mit mutat a csillagászati óra?

K: Mikor hagyták jóvá az órát?

K: Ki mutatta be az órát XV. Lajosnak?

K: Hogyan kapta a terem a nevét?

K: Mikor alakították át ovális alakú szalonnává?

K: Ki készített bútorokat ebbe a szobába?

Keresés betűvel