Óramű-narancs (A Clockwork Orange) — Kubrick, 1971: disztópikus krimi-triller

Óramű-narancs (Kubrick, 1971) — provokatív disztópikus krimi‑triller: erőszakos képek, erős társadalomkritika, kultfilm, tiltás és újraéledés a brit filmművészetben.

Az Óramű-narancs egy 1971-es brit-amerikai krimi-triller film. Írta, rendezte és producere Stanley Kubrick. Alapjául Anthony Burgess 1962-es A Clockwork Orange című kisregénye szolgált. Felkavaró, erőszakos képeket tartalmaz. Társadalmi kommentárja érinti a pszichiátriát, az ifjúsági bandákat és más társadalmi, politikai és gazdasági témákat egy nem túl jövőbeli Nagy-Britannia disztópikus víziójában.

Kubrick leállította a film bemutatását Nagy-Britanniában, mivel aggódott a lehetséges hatások miatt. A filmet 27 éven át nehéz volt megnézni az Egyesült Királyságban. Nem sokkal Kubrick 1999-ben bekövetkezett halála után jelent meg újra a mozikban, majd a VHS- és DVD-kiadás is követte.

Történet röviden

A film egy fiatal, karizmatikus bűnöző, Alex és társainak történetét követi, akik erőszakos bűncselekményeket követnek el szórakozásból. Alex elfogása után állami kísérleti kezelésnek vetik alá — a film egyik leghíresebb jelenetsora az úgynevezett Ludovico-kezelés, amely averszív terápiaként próbálja „meggyógyítani” az erőszakos viselkedést. A történet alapvetően az egyén szabadsága és az állami beavatkozás etikai kérdéseit feszegeti.

Főbb alkotók és szereplés

• Rendező, forgatókönyvíró, producer: Stanley Kubrick.
• Főszereplő: Malcolm McDowell alakítja Alexet, aki a film legismertebb alakítását nyújtja.
• Zeneszerző: Wendy Carlos (akkor Walter Carlos) korszakalkotó elektronikus hangszereléseket és feldolgozásokat használt, különösen Beethoven-művekhez kapcsolódóan.
• Kameramunka: jellegzetes, stilizált képek és szimmetria jellemzik, ami Kubrick későbbi munkáira is hatott.

Stílus és témák

Az Óramű-narancs egyszerre krimi, társadalmi szatíra és filozofikus dráma. Jellemző elemei:

• erőszak és annak ábrázolása (az ún. "ultraviolence"),
• a szabad akarat kontra állami kontroll problémája,
• nyelvi inventivitás: a regényből átvett „Nadsat” zsargon és sajátos kifejezések,
• markáns vizuális stílus, szimmetria, futurisztikus belső terek és kosztümök, amelyek hozzájárulnak a disztópikus hangulathoz.

Vita, cenzúra és betiltás

A filmet megjelenésekor és később is heves viták övezték. Egyes kritikák szerint a film inspirációt adott másolásra kerülő bűncselekményeknek; emiatt Kubrick 1973-ban visszavonta a filmet a brit forgalmazásból, és személyes döntésével gátolta annak nyilvános megjelenését Nagy-Britanniában egészen halála idejéig. A vita érintette a művészi szabadság, a média felelőssége és a filmes erőszak ábrázolásának korlátait is.

Zene és látvány

Wendy Carlos elektronikus szintetizátorokra írt adaptációi, valamint a klasszikus szerzők (például Beethoven) motívumainak újragondolása kulcsfontosságú elemei a film hangulatának. Kubrick vizuális megoldásai — világítás, díszlet és jelmez — együtt egy erőteljes, felismerhető esztétikát hoznak létre, amely jelentősen hozzájárult a film ikonikus státuszához.

Fogadtatás és hatás

Megosztó fogadtatás után az Óramű-narancsot mára a modern filmművészet egyik meghatározó alkotásaként tartják számon. Tudományos és kulturális vitákat indított el a kriminalitás, a büntetés és a rehabilitáció etikai kérdéseiről, és erősen befolyásolta a későbbi filmeket, zenét és divatot.

Összefoglalva, az Óramű-narancs provokatív és gondolatébresztő mű, amely művészi eszközökkel vizsgál társadalmi problémákat; a film erőszakos tartalma és etikai kérdései miatt mind a mai napig viták tárgya.

Kérdések és válaszok

Q: Mi az az Óramű-narancs?

K: Milyen témákat dolgoz fel a film?

K: Ki írta az eredeti regényt, amely alapján a film készült?

K: Mikor állította le Stanley Kubrick a film bemutatását Nagy-Britanniában?

K: Meddig volt nehéz a filmet megnézni az Egyesült Királyságban?

K: Mikor következett az Egy órai narancs VHS- és DVD-kiadása?

K: Ki volt az Óramű-narancs producere?

Keresés betűvel