Cherry picking
A szüretelés az, amikor valaki azt az esetet választja ki, amelyik alátámasztja a véleményét.
Tegyük fel például, hogy húsz tanulmány készült egy új gyógyszerről, és 19 szerint működik, de egy szerint nem működik. A "cseresznyeválogatás" azt jelenti, hogy az egyetlen sikertelen tanulmányt használjuk fel annak "bizonyítására", hogy a gyógyszer használhatatlan. Ez egyfajta megerősítési torzítás, amikor az ember bizonyítékot lát arra, amit látni akar vagy amire számít, és figyelmen kívül hagyja azokat a bizonyítékokat, amelyek a hite ellen szólnak.
A cseresznyeszedés kifejezés onnan ered, amikor az emberek cseresznyét szednek a fáról - a cseresznyeszedő csak a legpirosabb, legérettebb gyümölcsöket szedi le. Ha valaki megnézné az összes gyümölcsöt, amit az illető leszedett, azt hihetné, hogy az összes cseresznye piros, amíg oda nem megy a fához, és nem látja, hogy még sok halvány, éretlen cseresznye van rajta.
A cseresznyeválogatás mint kifejezés meglehetősen negatív, mivel azt sugallja, hogy a cseresznyeválogatást végző személy megpróbálja megtéveszteni a közönséget, vagy egyszerűen nem törődik a tényekkel.
Az olyan témákban, mint az orvostudomány és a természettudomány, a cseresznyeválogatás "rossz tudománynak" vagy az áltudomány jelének számít.
A cseresznyeválogatásnak több formája is lehet. A legnyilvánvalóbb eset az, amikor csak olyan bizonyítékokat használnak fel, amelyek egy adott érvelést alátámasztanak, és figyelmen kívül hagyják vagy elfedik azokat a bizonyítékokat, amelyek nem támasztják alá vagy ellene szólnak. Más példák közé tartozhat az is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az elképzelést alátámasztó bizonyítékokra, más bizonyítékokra viszont alig, vagy hogy egy idézetet kiragadnak a szövegkörnyezetből, hogy úgy tűnjön, mintha más jelentése lenne, mint eredetileg volt.
Az áltudomány az, amikor valótlan állításokat tesznek úgy, mintha azok tudományos alapokon nyugodnának, holott nem azok. Sok áltudós valódi tudományos bizonyítékokat válogat össze, hogy alátámassza állításait. A tudományban elég gyakori, hogy egyes tanulmányok ellentmondanak másoknak, például olyan esetekben, amikor különböző módszereket használnak egy eredmény mérésére, vagy amikor az emberi hiba vagy a véletlen szokatlan eredményekhez vezethet. Ez azt jelenti, hogy gyakran van egy tanulmány, amelyet valaki felhasználhat állítása alátámasztására, és akkor is kiválogathatja ezt az egy tanulmányt, ha több más tanulmány is ellentmond ennek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a cseresznyeszedés?
V: Cseresznyézés az, amikor valaki olyan bizonyítékokat választ ki, amelyek alátámasztják a véleményét, miközben figyelmen kívül hagyja vagy eltussolja azokat a bizonyítékokat, amelyek nem támasztják alá azt. Ez egyfajta megerősítési torzítás, és "rossz tudománynak" vagy az áltudomány jelének tekinthető.
K: Honnan származik a cseresznyeválogatás kifejezés?
V: A cseresznyeszedés kifejezés onnan származik, amikor az emberek cseresznyét szüretelnek a fáról - a cseresznyeszedő csak a legpirosabb, legérettebb gyümölcsöket szedi le. Ha valaki megnézné az összes gyümölcsöt, amit az illető leszedett, azt hihetné, hogy az összes cseresznye piros, amíg oda nem megy a fához, és nem látja, hogy még sok halvány, éretlen cseresznye van rajta.
K: Hogyan alakulhat ki a cseresznyeszedés formája?
V: A cseresznyeszedésnek több formája is lehet. A cseresznyeválogatás legnyilvánvalóbb esete az, amikor csak olyan bizonyítékokat használnak fel, amelyek egy adott érvelést alátámasztanak, és más, azt nem alátámasztó vagy ellene szóló bizonyítékokat figyelmen kívül hagynak vagy elfednek. Más példák közé tartozhat az is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az elképzelést alátámasztó bizonyítékokra, más bizonyítékokra viszont alig, vagy hogy egy idézetet kiragadnak a szövegkörnyezetből, hogy úgy tűnjön, mintha más jelentése lenne, mint eredetileg volt.
K: Mi az áltudomány?
V: Az áltudomány az, amikor valótlan állításokat tesznek úgy, mintha azok tudományos alapokon nyugodnának, holott nem azok. Sok áltudós valódi tudományos bizonyítékokat válogat össze, hogy alátámassza állításait.
K: A tudományban gyakran vannak egymásnak ellentmondó tanulmányok?
V: Igen, a tudományban elég gyakori, hogy egyes tanulmányok ellentmondanak másoknak, például olyan esetekben, amikor különböző módszereket használnak egy eredmény mérésére, vagy amikor az emberi hiba vagy a véletlen szokatlan eredményekhez vezethet. Ez azt jelenti, hogy gyakran van egy tanulmány, amelyet valaki felhasználhat állításának alátámasztására, és ezt az egy tanulmányt akkor is kiválogathatja, ha több más tanulmány is ellentmond neki.
K: Milyen magatartást jelent, ha csak egyetlen sikertelen tanulmányt használunk?
V: Ha valaki csak egy sikertelen tanulmányt használ, az megerősítési torzítással jár - amikor a személy bizonyítékot lát arra, amit látni akar, vagy amire számít -, és figyelmen kívül hagyja azokat a bizonyítékokat, amelyek a meggyőződésével ellentétesek. Ez megtévesztést is feltételez, mivel ha ezzel a módszerrel próbáljuk megtéveszteni a közönséget, az "rossz tudománynak" minősül.
