Cseresznyeválogatás (cherry picking) — definíció, példák és veszélyei

Cseresznyeválogatás (cherry picking) — meghatározás, szemléletes példák és tippek, hogyan ismerd fel és védd magad a megtévesztő, torzított érveléstől a tudományban és mindennap.

Cseresznyeválogatás (angolul "cherry picking") az a módszer vagy hibás érv, amikor valaki csak azokat az eseteket, adatokat vagy tanulmányokat emeli ki, amelyek alátámasztják a saját állítását, miközben figyelmen kívül hagyja vagy elhallgatja a közvetlenül ellentmondó bizonyítékokat. Ez egyfajta megerősítési torzítás és retorikai fogás, amely könnyen megtévesztheti a közönséget, különösen akkor, ha a hallgatóság nem ellenőrzi a teljes rendelkezésre álló bizonyítékot.

Miért nevezik így?

A kifejezés a szó szerinti cseresznyeszedésből ered: amikor valaki a fáról csak a legszebb, legérettebb cseresznyéket leszedve mutatja be a kosár tartalmát, az néző számára azt a látszatot keltheti, hogy az egész fa tele van tökéletes gyümölccsel — pedig a fa más részein lehet sok éretlen vagy hibás cseresznye. Ugyanígy a cseresznyeválogató érvelés csak a „legjobb” adatokat mutatja be és elrejti a többit.

Példa

Tegyük fel, hogy húsz tanulmány készült egy új gyógyszerről: 19 vizsgálat szerint hatékony, 1 szerint nem. A cseresznyeválogatás azt jelenti, hogy valaki kizárólag az egyetlen sikertelen tanulmányt említi, és azt állítja, hogy ezért a gyógyszer használhatatlan. Ez torz képet ad a bizonyítékok összképéről, mert figyelmen kívül hagyja a 19 támogató eredményt és a vizsgálatok minőségi különbségeit.

Formái és tipikus technikák

• Szelektív adatközlés: csak a kedvező eredményeket emelik ki (pl. „egy tanulmány kimutatta”), miközben nem jelzik, hogy az összes többi vizsgálat ellentmond vagy többet mér.
• Kiragadott idézetek: egy kutató vagy forrás mondatait a szövegkörnyezetből kiemelve úgy mutatják be, mintha teljesen más jelentést hordoznának.
• Általánosítás egyetlen esetre: egyedi, kiugró esetet (outlier) használni általános következtetésekhez.
• Válogatás a mérőmódszerek között: különböző módszerekkel mért eredmények közül csak azokat mutatják be, amelyek az állítást támogatják.
• Elhallgatás: negatív vagy semleges eredmények nem kerülnek publikálásra vagy említésre (publication bias).

Cseresznyeválogatás és tudomány

Az olyan területeken, mint az orvostudomány és a természettudomány, a cseresznyeválogatás különösen veszélyes: itt a téves következtetések közvetlenül befolyásolhatják a közegészséget, a kezelési irányelveket és a közpolitikai döntéseket. Sok áltudomány épít arra, hogy valódi tudományos eredményeket vegyít úgy össze, hogy azok látszólag alátámasszák a valótlan állításokat.

A tudományban előfordul, hogy egyes tanulmányok ellentmondanak másoknak — ez természetes része a kutatási folyamatnak. A probléma akkor kezdődik, ha valaki tudatosan kiválaszt egy ellentmondó tanulmányt, hogy ezzel félrevezesse a közönséget, vagy ha rendszeresen csak a támogatást adó eredményeket publikálják (szelektív közlés).

Kognitív és rendszerszintű okok

• Megerősítési torzítás: hajlamosak vagyunk észrevenni és emlékezni azokra az információkra, amelyek megerősítik előítéleteinket.
• Motivált érvelés: anyagi, politikai vagy hírnévi érdekből valaki szelektíven mutat be adatokat.
• Kiadói és publikációs torzítás: a pozitív vagy figyelemfelkeltő eredményeket könnyebben publikálják, a negatív vagy semleges eredmények gyakran rejtve maradnak.
• P-hacking és szelektív mérési végpontok: különböző elemzések közül csak a „jó” eredményt publikálják, vagy az eredeti hipotézis módosul az adatok függvényében.

Következmények

• Hamis vagy eltúlzott állítások terjedése (pl. kezelések hatástalannak vagy veszélyesnek feltüntetése).
• Közbizalom csökkenése a tudományban és a szakértők iránt.
• helytelen közpolitikai döntések és forráspazarlás.
• Jogviták és etikátlan médiahasználat (szenzációhajhászás idézetek kiragadásával).

Hogyan ismerjük fel a cseresznyeválogatást?

• Ellenőrizd, hogy a bemutatott bizonyíték mennyire reprezentatív: hivatkoznak-e nagyobb áttekintésekre, meta-analízisekre vagy rendszeres áttekintésekre?
• Keresd a forrást és nézd meg a teljes kutatási anyagot, nem csak a sajtóközleményt vagy az idézett részt.
• Nézd meg, megemlítik-e a sikertelen vagy semleges eredményeket, illetve hogy a szerzők deklarálják-e a kiválasztási kritériumokat.
• Figyelj a „csak egy tanulmány” típusú megfogalmazásokra — egyetlen vizsgálat eredménye ritkán elegendő általános következtetésekhez.
• Vedd figyelembe a kutatási módszertant: kicsi volt-e a mintaszám? volt-e kontrollcsoport? előre regisztrálták-e a vizsgálatot?
• Ellenőrizd a finanszírozási forrásokat és az esetleges összeférhetetlenséget.

Hogyan kerülhető el a cseresznyeválogatás?

• Kommunikátorok számára: mutasd be a teljes bizonyítékkészletet, tüntesd fel a korlátokat és az ellentmondásokat, és ne emelj ki csak kedvező adatokat.
• Kutatók számára: használj előregisztrációt, oszd meg az teljes adat- és elemzési protokollt, publikálj negatív eredményeket is.
• Olvasók és döntéshozók számára: keresd a szisztematikus áttekintéseket és meta-analíziseket, kérdezd meg, hogy mi maradt ki a bemutatott anyagból, és ne hozd meg a döntést egyoldalú forrásokra támaszkodva.

Röviden: a cseresznyeválogatás olyan szándékos vagy tudattalan adatválogatás, amely torzítja a valós képet. Tudatossággal, kritikus gondolkodással és a teljes bizonyíték megkövetelésével csökkenthető az ilyen típusú megtévesztés hatása.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a cseresznyeszedés?

K: Honnan származik a cseresznyeválogatás kifejezés?

K: Hogyan alakulhat ki a cseresznyeszedés formája?

K: Mi az áltudomány?

K: A tudományban gyakran vannak egymásnak ellentmondó tanulmányok?

K: Milyen magatartást jelent, ha csak egyetlen sikertelen tanulmányt használunk?

Keresés betűvel