Kémiai egyenlet
A kémiai egyenlet egy módja annak, hogy megjósoljuk, hogyan fog két vagy több vegyi anyag együtt működni. A vegyészek kémiai ismereteinek felhasználásával a kémiai anyagok viselkedéséről a betűjeleket összeadjuk, akárcsak egy matematikai feladatnál. Így helyesen meg tudjuk tippelni, hogy két vagy több vegyszer összekeverésekor egy új vegyi anyagot kapunk-e, és hogy mi lesz az a vegyi anyag.
A kémiai egyenleteket vagy úgy fogalmazzák meg, vagy úgy írják le, hogy az elemek szimbólumait, az elem mennyiségét és állapotát (szilárd[s], folyékony[l], gáz[g]) használják.
Például: Egy nátrium-klorid (NaCl [aq]) és egy másik ezüst-nitrát (AgNO3 [aq]) vizes oldata. Ezek összekeveredve nátrium-nitrátot (NaNO3 [aq]) és ezüst-kloridot (AgCl[s]) alkotnak.
Ami szimbólumokban a következő:
NaCl(aq) + AgNO3(aq) → NaNO 3(aq) + AgCl(s)
Az oldatokból szilárd AgCl képződött. Ezt a képződést csapadéknak, a két oldat közötti reakciót pedig csapadékképződési reakciónak nevezhetjük, mivel a keletkező szilárd anyag nem oldódik, míg az összes többi termék oldódik.
Bővebben a kémiai egyenletekről
A kémiai egyenleteknek egyensúlyban kell lenniük, hogy megfeleljenek az anyagmegmaradás törvényének. A kémiai egyenletek azt mondják, hogy egy zárt rendszerben az anyag nem keletkezik és nem semmisül meg. A kémiai egyenletet egyensúlyban kell tartani, hogy az kövesse a tömegmegmaradás törvényét. Egy kiegyensúlyozott kémiai egyenlet akkor áll fenn, ha a reakcióelemek oldalán lévő különböző elematomok száma megegyezik a termékek oldalán lévő atomok számával.
A kémiai egyenletek kiegyensúlyozása a próbálkozás és a tévedés folyamata. Az egyenlet kiegyensúlyozásához a reaktánsok és a termékek mennyiségét kell megváltoztatni. Szükség szerint úgy, hogy a megfelelő képletek elé együtthatókat adunk. Egy egyenlet kiegyensúlyozásakor soha ne változtassuk meg az indexeket, mert az megváltoztatja az anyagot. Az egyes elemek atomjainak számának meghatározásához az együtthatót meg kell szorozni az egyes képletekben szereplő indexekkel.
A kémiai egyenletek egyensúlyozásának módszerei
A kémiai egyenlet egy kémiai reakció írásos, szimbolikus ábrázolása. A bal oldalon a reagáló vegyületeket, a jobb oldalon pedig a termék vegyületét adjuk meg. A tömegmegmaradás törvénye szerint egy kémiai reakcióban nem keletkezhetnek atomok. Továbbá nem is lehet megsemmisíteni. Tehát a reakcióban lévő atomok számának egyensúlyban kell lennie a reakcióban lévő atomok számával.
A kémiai egyenlet kiegyensúlyozásának két gyakorlata van. Az első az ellenőrzéssel történő egyensúlyozás. Az ellenőrzéssel történő egyensúlyozás a legalapvetőbb alkalmazott módszer. Egyszerű problémák esetén működik a legjobban. A bonyolultabbakhoz tapasztalatra van szükség. A második a numerikus módszerrel történő egyensúlyozás. A numerikus metódus legfontosabb részei, ellentétben az ellenőrzési módszerrel, megadja a választ. Ha a reakció egyensúlyba hozható, az együtthatókat láthatjuk. Ha a reakció nem kiegyensúlyozható, ez azt jelenti, hogy több az azonosítatlan, mint a független állítások, vagy hogy az állítások ellentétesek. Az ellenőrzési módszerrel nem bizonyítja, hogy az egyenlet nem kiegyensúlyozható.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kémiai egyenlet?
V: A kémiai egyenlet egy módja annak, hogy megjósoljuk, hogyan fog két vagy több vegyszer együtt működni.
K: Hogyan használják a vegyészek a kémiai egyenleteket?
V: A kémikusok kémiai egyenleteket használnak arra, hogy helyesen megtippeljék, hogy két vagy több vegyszer összekeverésekor kapunk-e egy új vegyi anyagot, és hogy mi lesz az a vegyi anyag.
K: Hogyan írják a kémiai egyenleteket?
V: A kémiai egyenleteket vagy úgy fogalmazzák meg, vagy úgy írják le, hogy az elemek szimbólumait használják, valamint azt, hogy az elemből mennyi van, és milyen állapotban (szilárd[s], folyékony[l], gáz[g]) van.
K: Mi a példa egy kémiai egyenletre?
V: Egy példa a kémiai egyenletre a következő: NaCl(aq) + AgNO3(aq) → NaNO3(aq) + AgCl(s)
K: Mi az a csapadék?
V: A csapadék olyan szilárd anyag, amely két oldat összekeveredésekor keletkezik.
K: Mi a csapadékképződési reakció?
V: A csapadékképződési reakció két oldat közötti reakció, amely csapadékot képez.
K: A csapadékképződési reakcióban keletkező összes termék oldódik?
V: Nem, a kicsapási reakcióban keletkező szilárd anyag nem oldódik, míg az összes többi termék oldódik.
