Chav: brit ifjúsági szubkultúra, divat és társadalmi sztereotípiák
Fedezd fel a Chav szubkultúra eredetét, divatját és társadalmi sztereotípiáit — brit ifjúsági mozgalom, zene, stílus és előítéletek alapos elemzése.
A chav (férfi) és a chavette (nő) elsősorban pejoratív, szlengkifejezések az Egyesült Királyságban, amelyek egy tipikus fiatal, alsóosztálybeli fehér személyről alkotott szubkulturális sztereotípiáját ragadják meg. A kifejezés egyszerűsített meghatározása: „fiatal munkásosztálybeli személy, aki alkalmi sportruházatot visel”. Az elnevezés gyakran sértő és stigmákhoz kötődik, ezért óvatos használata javasolt.
Stílusukat tekintve a chav-szubkultúra elemei az amerikai hip-hopon és utcai divaton alapuló motívumokat is magukba foglalhatnak: például feltűnő, gyakran hamis arany ékszereket, márkásnak látszó ruhadarabokat és sportos öltözékeket, amelyeket a munkásosztálybeli brit utcai divat elemeivel kombinálnak. Sokan iskoláskorúak vagy késő tizenévesek/korai húszas éveik elején járnak, és előfordul, hogy olyan családi háttérből származnak, ahol a segélyekhez vagy társadalombiztosításhoz fordulás gyakoribb. A „chav” kifejezés a mainstream szótárakban először a 2000-es évek közepén jelent meg.
Zenei és divatbeli jellemzők
Gyakran említett zenei preferenciák:
Tipikus ruhadarabok és kiegészítők (sztereotip listaként):
- trikószerű vagy melegítőfelsők, gyakran márkajelzéssel;
- sportcipők és edzőcipők;
- feltűnő, „arany” stílusú ékszerek, órák;
- sapka vagy kapucni; illetve márkásnak tűnő ruhadarabok másolatai.
Stereotípiák és valóság
A „chav” megnevezés sokszor leegyszerűsítő és leminősítő képet fest: a viselt ruhák, a beszédstílus és a viselkedés alapján von le gyors következtetéseket az érintettek intelligenciájáról, erkölcséről vagy társadalmi értékéről. Valódi társadalmi kutatások rámutatnak, hogy ezek a jellegzetességek sokkal összetettebb társadalmi-gazdasági folyamatok eredményei, és a címkézés osztályalapú előítéleteket és diszkriminációt erősít.
Bűnözés és jogi intézkedések
A média és a közvélemény néha összekapcsolja a „chav” sztereotípiát a kisebb-nagyobb bűncselekményekkel. A kifejezést kapcsolatba hozták olyan bűncselekményekkel, mint testi sértés, rablás, rablás, betöréses lopás és autós bűncselekmények. Az ilyen tartósan fennálló problémák kezelésére készült egyes jogi eszközök közé tartoznak a társadalomellenes magatartásról szóló végzések (Asbos), amelyek célja a közterületi rendzavarások visszaszorítása. Fontos megjegyezni azonban, hogy a bűncselekmények és a divat/viselkedés közötti összefüggéseket nem szabad egyszerűen oksági kapcsolatként kezelni: az okok gyakran strukturálisak (társadalmi-környezeti és gazdasági tényezők).
Média, kultúra és kritikák
A brit sajtó és szórakoztatóipar szerepe jelentős abban, hogy a „chav” fogalma elterjedt és felerősödött. Tabloidok és televíziós műsorok gyakran karikatúraszerű képet festenek az érintettekről, ami hozzájárul a megbélyegzéshez. Ezzel párhuzamosan akadnak művészi és tudományos próbálkozások is, amelyek a jelenséget társadalmi jelenségként vizsgálják, illetve a stílus elemeit az identitás és ellenkultúra részeként értelmezik.
Nyelvi és társadalmi hatások
A „chav” használata osztályalapú előítéleteket erősíthet: gyakran nem a viselkedés objektív leírására szolgál, hanem minősítő jelzőként jelenik meg, amely sértő lehet. A szó etimológiája nem teljesen egyértelmű; egyes források a romani „chavi” (gyerek) szóra vezetik vissza, mások a helyi dialektusokból eredő alakokra mutatnak. Mindkét esetben fontos megérteni, hogy a kifejezés töltete és használata sokat változott az évek során.
Hogyan beszéljünk felelősségteljesen?
Ha társadalmi csoportok jellemzéséről van szó, célszerű kerülni a pejoratív címkéket, és helyette pontos, leíró nyelvezetet alkalmazni (pl. „fiatalok, akik olcsó utcai ruházatot viselnek” vagy „alsó jövedelmű fiatalok egyes stíluselemei”). A kifejezés használata előtt érdemes végiggondolni a kontextust és azt, hogy nem erősítünk-e vélt vagy valós társadalmi hátrányokat.
Összefoglalva: a „chav” egy komplex, töltött társadalmi jelenség neve, amely divat- és zenei elemeket, osztályalapú előítéleteket és médiakonstrukciókat is magában foglal. Bár léteznek jellegzetes viseleti és zenei motívumok, a címkézés leegyszerűsítő és gyakran sértő lehet; a jelenséget leginkább tágabb társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggésben érdemes vizsgálni.
A chav hozzáállás
|
| Ebben a szakaszban nincsenek források. (2012. május) |
Amellett, hogy gyűlölnek mindenkit, aki nem tartozik a csoportjukhoz, a chavsokról azt tartják, hogy kedvtelésből verekedni kezdenek. Az emókat és gótokat gyakran követik és bántják, általában egy gót vagy emo több chav ellen, egyszerűen azért, mert mások. []
Popkultúra
2011-ben Owen Jones kiadta első könyvét, a Chavs: A munkásosztály démonizálása. Jones ebben azt állítja, hogy a "chav" szó arra szolgál, hogy a munkásosztálybelieket kevésbé emberinek tüntesse fel.
Kérdések és válaszok
K: Mi a chav meghatározás?
A: A chav egy fiatal munkásosztálybeli személy, aki alkalmi sportruházatot vagy baseball sapkát visel.
K: Milyen típusú divatot viselnek jellemzően a chavok?
V: A chavok jellemzően az amerikai hip-hopon alapuló divatot viselnek, például hamis arany ékszereket és designer ruhákat, a munkásosztálybeli brit utcai divat elemeivel kombinálva.
K: Mikor jelent meg először a "chav" kifejezés a szótárakban?
V: A "chav" kifejezés 2005-ben jelent meg először a szótárakban.
K: Milyen zenét hallgatnak a chavok?
V: A chavok általában R&B-t, hiphopot, UK garage-t, grime-ot, reggae-t és drum & bass zenét hallgatnak.
K: A chavok még mindig Burberry-t hordanak?
V: A legtöbb chavs nem visel Burberry-t - ez főleg a 90-es években és a 00-as évek elején történt.
K: Hogyan látják sztereotipikusan a chaveket mások?
V: A chav-ok sztereotipikusan szűklátókörűek és legtöbbször az átlagos intelligencia alatt vannak.
K: Milyen típusú bűncselekményeket társítanak a chavetteshez (női chaves)?
V: A chavettesek kapcsolatba hozhatók olyan bűncselekményekkel, mint a testi sértés, a rablás, a rablás, a betöréses lopás és az autós bűncselekmények.
Keres