Ceratonia: a szentjánoskenyérfa nemzetsége, fajok és elterjedés
Ceratonia — a szentjánoskenyérfa nemzetsége: fajok, történet és elterjedés a Földközi‑tenger és Közel‑Kelet régióiban; botanikai és termesztési érdekességek.
A Ceratonia a borsófélék (Fabaceae) családjába tartozó, a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten őshonos virágos fafélék kis nemzetsége. Legismertebb tagja, a szentjánoskenyérfa, amelyet terméséért (az úgynevezett hüvelyekért) termesztenek, és széles körben elterjedt a hasonló éghajlatú régiókban.
A Caesalpinioideae alcsaládba tartozik.
A nemzetséget Carl Linnaeus hozta létre és tette közzé a Species Plantarum 2: 1026 en 1753-ban. A típuspéldány a Ceratonia siliqua.
A nemzetséget sokáig monotipikusnak tartották (csak egy fajjal), de 1979-ben Ománból és Szomáliából azonosítottak egy második fajt, a Ceratonia oreothaumát.
Leírás
A Ceratonia nemzetség tagjai általában örökzöld fák vagy bokrok. Leveleik páratlanul összetettek (pinnát levelek), a levélkék bőrszerűek és fényesek. Virágaik kicsik, tömöttek, gyakran kevésbé feltűnők, mint más borsófélék virágai; lehetnek egylaki vagy kétlaki egyedek. A termések jellegzetes hüvelyek: hosszú, masszív, fás vagy húsos hüvelyek, bennük kemény, fényes magvakkal. A hüvelyek cukortartalma és sűrű, tápláló állaga tette őket hasznossá mind emberi, mind állati táplálékként.
Elterjedés és élőhely
A nemzetség központi elterjedési területe a Földközi-tenger térsége és a Közel-Kelet, ahol különösen a szubmediterrán és mediterrán klímájú, száraz nyarú területeken található meg. A Ceratonia siliqua gyakran természetes állományokban és kultúrtájakon egyaránt előfordul, továbbá sok helyen betelepítették (pl. Kalifornia, Dél-Afrika, Ausztrália és a Kanári-szigetek), ahol hasonló éghajlati viszonyok között jól megél. A 1979-ben felfedezett második faj, a C. oreothauma diszjunkt előfordulást mutat Omán és Szomália hegyvidéki területein.
Rendszertan és fajok
A Ceratonia történetileg monotípusos nemzetségként volt ismert, de a későbbi kutatások alapján legalább két fajt különítettek el. A leggyakoribb és leginkább ismert faj a Ceratonia siliqua, amely kertészeti és gazdasági jelentőségű. A második faj, Ceratonia oreothauma, csak a 20. század vége felé vált ismertté, és szűkebb elterjedésű, ezért ritkább és külön kutatást igényel.
Gazdasági és kulturális jelentőség
- Élelmezés: A Ceratonia siliqua hüvelyeit évszázadok óta fogyasztják: szárítva, lisztszerű őrleményként (karobpor), valamint szirupként és édességek alapanyagaként használják. A karobpor gyakran kakaóhelyettesítőként jelenik meg, mivel édeskés íze és sűrítő tulajdonsága van.
- Élelmiszeripari adalékok: A szentjánoskenyérmag-keményítőből előállított, úgynevezett locust bean gum (E410) sűrítőanyagként, stabilizátorként használatos a tejtermékekben és más élelmiszerekben.
- Takarmány és mezőgazdaság: A hüvelyek és a levélzet jó állati takarmány, különösen szárazság idején értékes tápanyagforrást jelentenek.
- Dísz- és árnyékolófahasználat: Szárazságtűrő és dekoratív fa; városi zöldítésben, parkokban és fasorokban is ültetik.
- Kulturális vonatkozások: A karob története és elnevezése régiekig nyúlik vissza; a carat (karát) szó eredetileg a szentjánoskenyérmaghoz kapcsolódó mérlegfajtából ered, mivel a magok egységes tömegük miatt hagyományosan mérésre szolgáltak.
Termesztés és gondozás
A Ceratonia fajok általában szárazságtűrők, napos, jó vízelvezetésű talajt kedvelnek, és mérsékelt télű mediterrán klímában a legsikeresebbek. Ültetésük során fontos a megfelelő tér és a jó talajelőkészítés; fiatal korukban érzékenyebbek a fagyra és a túlöntözésre. Metszésre nincs nagy igényük, de alakító metszéssel és a beteg részek eltávolításával hosszabb távon egészségesebben tarthatók.
Veszélyeztetettség és kutatás
Míg a Ceratonia siliqua faj széles körben elterjedt és általában nem számít veszélyeztetettnek, a nemzetség más tagjai — például az 1979-ben leírt C. oreothauma — szűk elterjedésük és kevés ismert populációjuk miatt fokozottabb figyelmet igényelnek. Természetes élőhelyek átalakulása, túllegeltetés és éghajlati változások mind veszélyt jelenthetnek az elszigetelt állományokra. Szaporításukról, genetikai sokféleségükről és konzervációjukról folyamatban vannak további kutatások.
Összefoglalva, a Ceratonia kicsi, de gazdasági és ökológiai szempontból jelentős nemzetség: a jól ismert szentjánoskenyérfa élelmezési, ipari és kertészeti értéke nagy, míg a nemzetség kevésbé ismert fajai tudományos és természetvédelmi szempontból fontosak, további vizsgálatokat igényelnek.
Képek
Néhány kép a Ceratonia siliquáról (szentjánoskenyérfa):
· 
Fa
· 
Virágok
· 
Gyümölcs
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Ceratonia?
V: A Ceratonia a borsófélék (Fabaceae) családjába tartozó, a Földközi-tenger térségében és a Közel-Keleten honos virágos fafélék kis nemzetsége.
K: Melyik a Ceratonia legismertebb tagja?
V: A Ceratonia legismertebb tagja a szentjánoskenyérfa, amelyet terméséért (az úgynevezett hüvelyekért) termesztenek, és amelyet széles körben meghonosítottak a hasonló éghajlatú régiókban.
K: Melyik alcsaládba tartozik a Ceratonia?
V: A Ceratonia a Caesalpinioideae alcsaládba tartozik.
K: Ki alkotta meg a Ceratonia nemzetséget?
V: A Ceratonia nemzetséget Carl Linnaeus alkotta meg és tette közzé a Species Plantarum 2: 1026 en 1753-ban.
K: Melyik a Ceratonia típuspéldánya?
V: A Ceratonia típuspéldánya a Ceratonia siliqua.
K: A Ceratonia sokáig monotipikusnak számított?
V: Igen, a Ceratonia-t sokáig monotipikusnak tekintették (csak egy fajjal).
K: Mikor azonosították a Ceratonia második faját, és hol találták meg?
V: A Ceratonia második faját, a Ceratonia oreothauma-t 1979-ben azonosították Ománból és Szomáliából.
Keres