A Gergely-naptárban az évszázados szökőév az az év, amely pontosan osztható 400-zal (és a többi szökőévhez hasonlóan február 29-ét is hozzá kell adni). Például a következő évek 1600 és 2000 évszázados szökőévek voltak; az évszázados évek 1700, 1800, és 1900 nem szökőévek voltak. A következő szökőév 2400-ban lesz. Az évszázados szökőévek mindig szombaton kezdődnek, és február 29-e mindig keddre esik.

Szabály röviden

  • Ha az év nem osztható 4-gyel: nem szökőév.
  • Ha az év osztható 4-gyel, de nem 100-zal: szökőév.
  • Ha az év osztható 100-zal, de nem 400-zal: nem szökőév (ezek az évszázados nem-szökőévek).
  • Ha az év osztható 400-zal: évszázados szökőév (szökőév).

Egyszerűen megfogalmazva: az év szökőév, ha osztható 4-gyel, kivéve azokat a századfordulókat, amelyek nem oszthatók 400-zal. Programozásban ez a logika például így írható le:

 if (év % 400 == 0) return szökőév; if (év % 100 == 0) return nem_szökőév; if (év % 4 == 0) return szökőév; return nem_szökőév;

Miért vezették be a 400-as szabályt?

A Gergely-naptárt 1582-ben vezették be, mert a korábbi Julián-naptár pontatlanul követte a Föld Nap körüli keringését: a Julián-naptár minden negyedik évet szökőévnek tekintett, így az átlagos évhossz 365,25 nap lett. A csillagászati (trópusi) év azonban körülbelül 365,24219 nap, ezért a Julián-naptár évente ~0,00781 nappal (kb. 11 perc 14 másodperc) volt hosszabb, ami nagyjából 128 év alatt egy egész nap eltolódást eredményezett. A Gergely-reform a századfordulókat csak akkor tekinti szökőévnek, ha 400-zal oszthatók, így az átlagos évhossz 365,2425 nap lett. Ez közelebb áll a trópusi évhez (a különbség kb. 0,00031 nap/év, azaz egy nap eltolódás ~3226 év alatt).

Példák és megjegyzések

  • Szökőévek: 1600, 2000, 1600 ismételve mint példa — mind oszthatóak 400-zal.
  • Nem szökő évként viselkednek: 1700, 1800, 1900, mert bár oszthatók 100-zal, nem oszthatók 400-zal.
  • Következő évszázados szökőév: 2400 (osztható 400-zal).
  • A Gergely-naptár bevezetésekor 1582-ben tíz napot is kihagytak, hogy helyreállítsák az évszakok és a naptár közötti megfelelést; az egyes országok később, különböző időpontokban tértek át a reformra.
  • Ha a Gergely-szabályokat visszamenőleg alkalmazzuk a korábbi évekre (proleptikus Gergely-naptár), akkor például 1000 és 1200 esetében a fenti szabályok alapján dönthetünk a szökőév mivoltról, bár a tényleges történelmi naptárhasználat eltérhetett.

Miért kezdődnek az évszázados szökőévek szombaton, és miért esik február 29. keddre?

A Gergely-naptár 400 éves ciklusa pontosan egész számú hétnek felel meg: 400 év = 146097 nap = 20871 hét, tehát a naptári mintázat 400 évente ismétlődik. Mivel 2000. január 1. szombatra esett (és 1600. január 1. is szombat volt), minden olyan év, amely osztható 400-zal, azonos napra (szombatra) kezdődik. Ha január 1. szombat, akkor február 1. kedd, és egy szökőévben február 29. a február 1-hez képest 28 nappal későbbi napra esik, tehát keddre.

Gyakorlati tippek

  • Ha gyorsan meg akarod tudni, szökőév-e egy adott év: ellenőrizd az oszthatóságot 4, 100 és 400 szerint (lásd a fenti pseudokódot).
  • Históriai naptáraknál vedd figyelembe, hogy a Gergely-naptár csak 1582 után lett hivatalos több országban; egyes helyeken (pl. Anglia és a brit gyarmatok) csak 1752-ben vezették be.

Összefoglalva: az évszázados szökőév kifejezetten a Gergely-reform egyik finomítása, amely megakadályozza, hogy a naptár hosszú távon eltávolodjon az évszakoktól — ezért csak azok a századfordulók tekinthetők szökőévnek, amelyek 400-zal oszthatók.