Szarmaták — iráni lovasnomádok a Fekete-tenger vidékén (Kr. e. 5.–Kr. u. 4–5.)
Szarmaták: iráni lovasnomádok története a Fekete-tenger vidékén (Kr. e. 5.–Kr. u. 4–5.) — kultúra, harcmodor és örökség részletes áttekintése.
A szarmaták (/sɑːrˈmeɪʃiənz/; latinul: Sarmatae, Sauromatae) iráni eredetű törzsek voltak, amelyek a mai Ukrajna területén, a Fekete-tenger partja közelében fekvő Szarmatia nevű országban éltek. Virágzásuk a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 4-5. századig tartott.
Eredet és terület
A szarmaták az iráni nyelvű szkíta-szerű steppei nomád népekhez tartoztak, rokonságuk és kulturális kapcsolataik miatt gyakran említik őket együtt a szkítákkal. Főbb életterületük a Pontusz–kaszpi steppe és a Fekete-tenger északkeleti partvidéke volt; a római és a görög források Szarmatia néven emlegették ezt a kiterjedt steppeövezetet. Vándorlásaik és töredezéseik következtében előfordult, hogy a Kárpát-medencébe és más európai területekre is áthelyezték lakóhelyüket.
Társadalom és gazdaság
A szarmaták alapvetően állattenyésztő, lovasnomád életmódot folytattak. Fő gazdasági tevékenységük a lovak, szarvasmarhák, juhok és kecskék tartása volt, de foglalkoztak kereskedelemmel és földműveléssel is, különösen a folyóvölgyek közelében. Társadalmuk tipikusan törzsi szerkezetű volt, erős fejedelmi illetve nemzeti elit szereppel.
- Vezető réteg: törzsfőnökök, harcos arisztokrácia
- Nomád gazdaság: mozgó pásztorkodás és lovaséletmód
- Kiegészítő tevékenységek: kereskedelem, kézművesség, fémbányászat és cserépcsere a Szaharától keletre fekvő régiókkal)
Harcmodor és fegyverzet
A szarmaták híresek voltak lovas harcászatukról. Harcosaik kiváló lovasíjászok és nehézlovassági egységeik (későbbi forrásokban páncélozott lovasokhoz hasonlítják őket) is jelentősek voltak. Fegyverzetük közé tartoztak a kompozit íjak, dárdák, hosszú lándzsák és kardok, valamint gyakran viseltek bőrből vagy fémpáncélt.
Temetkezés, művészet és régészeti leletek
Régészeti feltárások során gyakran előkerülnek kurganok (dombtemetkezések), amelyek gazdag sírleleteket tártak fel: arany veretek, ékszerek, lovak mellé helyezett tárgyak és fegyverek. A szarmata művészetben megjelenik az úgynevezett „állatstílus” motívumvilága, amely rokon a korabeli szkíta művészettel: stilizált állatábrázolások, dinamikus kompozíciók.
Nők a közösségben
Néhány sírlelet és antik forrás alapján felmerült, hogy a nők részvétele a harcban és fegyveres életmódban gyakrabban fordult elő, mint a letelepedett társadalmakban. Ez a jelenség ad alapot az úgynevezett „amazon” legendák lehetséges történeti magyarázatára, ugyanakkor a kutatásban óvatosan kell bánni az ilyen általánosításokkal.
Kapcsolatok más népekkel és történelmi szerep
A szarmaták sokféle néppel kerültek kapcsolatba: kapcsolatban álltak a szkítákkal, a görög gyarmatokkal a Fekete-tenger partján, továbbá háborúkat és szövetségeket kötöttek a rómaiakkal, a dákokkal és később a gótokkal. A Kr. u. 1–3. században több szarmata törzs a Római Birodalom foederati (szövetségesei) közé lépett, és szarmata lovasok szolgáltak a római hadseregben is. A vándorlások és a hunok előretörése a késő antik korban jelentősen meggyengítette a szarmaták önálló identitását; sokan beolvadtak más népekbe, mások pedig tovább vándoroltak nyugat felé.
Nyelv és örökség
A szarmaták valószínűleg az iráni nyelvek egy csoportját beszélték, közeli rokonságban a szkíta nyelvjárásokkal. Genetikai és nyelvészeti kutatások alátámasztják iráni eredetüket, ugyanakkor a több évszázados érintkezés más népekkel kulturális keveredéshez vezetett. Hagyományuk és harcmodoruk hatása Európa későbbi lovas hadviselésében is tetten érhető.
Összegzés
A szarmaták a kelet-európai steppe fontos népcsoportja volt, akik jelentős hatást gyakoroltak a térség népeire és a késő antik világrendre. Különleges lovas kultúrájuk, gazdag régészeti örökségük és a római forrásokban való megjelenésük miatt a történészek és régészek ma is aktívan kutatják őket, hogy jobban megértsük a steppei népek szerepét az eurázsiai történelemben.
Szarmaták az ukrajnai sztyeppéken (a Hadrianus (Kr. u. 117-138) alatti Római Birodalom térképe)
Történelem
Legnagyobb fejlődésük idején, a Kr. u. 1. század környékén a szarmata törzsek a Visztulától a Volgáig terjedő területeket foglalták el. A szarmaták a Kr. u. 1. század körül a germán törzsekkel együtt kezdtek harcolni a Római Birodalom erőivel.
A Kr. u. 3-5. században a szarmatákat a gótok, majd a hunok hódították meg. Később a szarmatákat a kelet-európai szlávok asszimilálták.
Kérdések és válaszok
K: Kik voltak a szarmaták?
V: A szarmaták iráni népcsoportok voltak, amelyek a Szarmatia nevű régióban éltek, amely a mai Ukrajna területén, a Fekete-tenger partja közelében található.
K: Mikor virágzott a szarmaták virágkora?
V: A szarmaták a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 4-5. századig virágoztak.
K: Hogy hívták azt a régiót, ahol a szarmaták éltek?
V: A régiót, ahol a szarmaták éltek, Szarmatiának hívták, ami a mai Ukrajna területét jelenti a Fekete-tenger partja közelében.
K: Mi a Fekete-tenger partjának jelentősége a szarmatákhoz kapcsolódóan?
V: A Fekete-tenger partján éltek a szarmaták, a Szarmatia nevű régióban, amely a mai Ukrajna területét jelenti a Fekete-tenger partja közelében.
K: Milyen emberek voltak a szarmaták?
V: A szarmaták iráni népek voltak, ami azt jelenti, hogy iráni vagy perzsa származásúak voltak.
K: Hány évszázadon keresztül virágoztak a szarmaták?
V: A szarmaták körülbelül 9 évszázadon át virágoztak, a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 4-5. századig.
K: Milyen nyelven kommunikáltak a szarmaták?
V: A szarmaták által beszélt nyelvet a szöveg nem határozza meg.
Keres