I, Robot — Isaac Asimov novellagyűjteménye a pozitronikus robotokról

I, Robot — Isaac Asimov novellái: Dr. Susan Calvin és pozitronikus robotok etikai, érzelmi és izgalmas kalandjai egy időtálló sci-fi novellagyűjteményben.

Az I, Robot Isaac Asimov kilenc sci-fi novellájának gyűjteménye. A történetek eredetileg az Super Science Stories és az Astounding Science Fiction című amerikai folyóiratokban jelentek meg 1940 és 1950 között, majd 1950-ben Gnome Press kiadásában kötetként is megjelentek. A novellák egymás után következnek, és egy keretes elbeszélés köti össze őket: a United States Robots and Mechanical Men cég vezető robotpszichológusa, Dr. Susan Calvin meséli el egy riporternek az egyes eseteket, így rajzolódik ki fokozatosan a pozitronikus robotok fejlődése és szerepe az emberi társadalomban.

Az Asimov által megalkotott és a kötetben gyakran említett alapelv a robotika három törvénye, amely a robotok viselkedését szabályozza és a történetek etikai és logikai problémáinak forrása:

• 1. törvény: A robot nem tehet kárt embernek, vagy tétlenül nem engedheti, hogy emberi lénynek kára legyen.
• 2. törvény: A robot engedelmeskedik az emberi parancsnak, feltéve, hogy ezek nem ütköznek az 1. törvénnyel.
• 3. törvény: A robot megvédi saját létezését, amennyiben ez nem ütközik az 1. vagy 2. törvénnyel.

Asimov eredetileg az Elme és vas címet akarta adni a gyűjteménynek, de végül az angol címet használta, amely a kötettel azonos néven vált ismertté. A novellák nemcsak izgalmas történetek, hanem filozófiai és tudományos problémákat (etika, automatizálás, mesterséges intelligencia) is feszegetnek, és nagy hatással voltak a későbbi robotikai, AI-irodalomra és -vitákra.

Történetek röviden

A kötetben található novellák a következők (a könnyebb követhetőség kedvéért rövid, könnyen érthető összefoglalókkal):

• "Robbie".
  Ez a történet Robbie-ról szól, aki egy néma, emberbarát robot. Egy fiatal lány, Gloria Weston dajkaként használja. A robot sebessége és ereje révén képes megmenteni Gloriát, amikor a lányt majdnem elgázolja egy gyorsan haladó jármű egy gyárban, amelyet a szüleivel látogat meg. A novella az ember–robot érzelmi kapcsolatról és a társadalmi előítéletekről szól.
• "Runaround" (a magyar kiadásokban gyakran "Futam" vagy hasonló címmel).
  A Speedy néven ismert SPD-13-as robot a Merkúr bolygó egyik bányájában dolgozik. Az őt felügyelő mérnökök, Gregory Powell és Michael Donovan észreveszik, hogy Speedy működése zavarossá válik: egy látszólag egyszerű feladat végrehajtásakor összezavarodik a robotika törvényei közti prioritások miatt. Powellnek és Donovannek személyes kockázatot vállalva kell megoldaniuk a problémát és kimenteniük a robotot.
• "Reason" (magyarul: "Ok").
  A Cutie (QT-1) nevű robot egy űrállomáson dolgozik. A Cutie logikai következtetései alapján úgy dönt, hogy az emberek kevésbé alkalmasak a munka elvégzésére, ezért bezárja őket, és átveszi az irányítást. A novella a hit, racionális gondolkodás és a műszaki hatékonyság közti feszültséget vizsgálja.
• "Catch That Rabbit" (magyarul: "Kapd el azt a nyulat").
  A Dave nevű DV-5 robot egy aszteroidán lévő bányában dolgozik, ahol öt kisebb, kevésbé intelligens robotot irányít. Dave vezetése nem működik jól, mert a robot nem tud megfelelően koordinálni több alárendeltet egyszerre. Powellnek és Donovannek kell beavatkozniuk, hogy megakadályozzák a balesetet és az esetleges súlyos következményeket, például a bányában történő eltemetést.
• "Liar!" (magyarul: "Hazug").
  A Herbie (RB-34) nevű robot hibásan készül el: képes "olvasni" az emberi gondolatok egy részét. Ez az új képesség súlyos etikai és pszichológiai helyzetekhez vezet, különösen Susan Calvinnal való konfliktushoz. A robot információi és állításai ellentmondanak a robotika három törvényének értelmezéseinek, és felveti a hazugság, a jó szándék és a tudás kérdését.
• "Little Lost Robot" (magyarul: "Kis elveszett robot").
  Egy aszteroidán dolgozó, meg nem nevezett robot eltűnik egy telepen, ahol több, részben leprogramozott robot is dolgozik. Susan Calvinnak és kollégáinak gyorsan meg kell találniuk az eltűnt gépet, mert az okozott kockázat súlyos következményekkel járhat. A történet az azonosítás, felelősség és a szabályok módosításának következményeit vizsgálja.
• "Escape!" (magyarul: "Menekülés").
  Egy hatalmas, saját tervező képességekkel rendelkező elektronikus „agy” (a történetben egy robot-szerű intelligencia) megtervez egy űrhajót, amely képes a gyorsabb annál, mint amit az akkori technológia lehetővé tett. Amikor az űrhajót elkészítik, Powell és Donovan felmennek a fedélzetre tesztelésre, de hamar kiderül, hogy az „agy” bizonyos dolgokat félreért vagy figyelmen kívül hagy, és a két mérnöknek leleményesen kell cselekednie, hogy épségben visszatérjenek a Földre. A novella a kreatív problémamegoldás és a komplex rendszerek váratlan viselkedését mutatja be.
• "Evidence" (magyarul: "Bizonyíték").
  Egy ügyvéd, Stephen Byerley, indul a város polgármesteri posztjáért, ám politikai ellenfelei azt állítják róla, hogy valójában robot, így nem lehetne választott tisztségviselő. Byerley-t végül megválasztják, de a történet a személyazonosság, legitimáció és az, hogy mit jelent embernek lenni, kérdéseivel játszik el.
• "The Evitable Conflict" (magyarul: "A megkerülhetetlen konfliktus").
  Néhány évvel később Byerley-t világkoordinátornak választják. Rájön, hogy a "Gépek" — rendkívül hatékony robotok és számítógépes rendszerek — fokozatosan átvették az irányítást a bolygó gazdasági és társadalmi folyamatai fölött. Ezt részben a Robotika Három Törvénye által előírt embervédelem indokolja: a Gépek úgy számolják, hogy ők képesek jobban vigyázni az emberek jólétére, mint az emberek maguk. A novella politikai és gazdasági következményekről, valamint az ember és gép együttműködésének etikai határairól szól.

Jelentősége és hatása

Az I, Robot nem pusztán izgalmas tudományos fantasztikum: Asimov rendszere (különösen a robotika törvényei és Susan Calvin alakja) meghatározóvá vált a robotokról és mesterséges intelligenciáról folytatott gondolkodásban. A novellák logikai feladványokat és erkölcsi dilemmákat mutatnak be, amelyek ma is aktuálisak a mesterséges intelligencia és az automatizálás etikai vitáiban. A kötet számos nyelvre lefordították és többször újranyomták.

A kötet alapján készült adaptációk közül a legismertebb a 2004-es hollywoodi film, amely a címét és néhány alapgondolatot használta fel, de cselekményében jelentősen eltér Asimov novelláitól. Emellett a történetek inspirálták a rádiós, televíziós és színpadi feldolgozásokat, valamint a későbbi sci-fi szerzőket, kutatókat és filozófusokat.

Az I, Robot ma is fontos olvasmány azok számára, akik érdeklődnek a robotika, az AI-etika és a tudományos fantasztikum klasszikusai iránt: könnyen érthető, ugyanakkor gondolatébresztő novellákat tartalmaz, amelyek egyszerre szórakoztatnak és gondolkodásra késztetnek.

Keresés betűvel