Heinrich Wilhelm Schott – osztrák botanikus, aroideák (Araceae) szakértője
Heinrich Wilhelm Schott — osztrák botanikus, az aroideák (Araceae) világszerte elismert szakértője; brazíliai expedíciók, Schönbrunni kertek és úttörő növénygyűjtemények.
Heinrich Wilhelm Schott (1794–1865) osztrák botanikus volt, aki elsősorban az aroideákról (Araceae család) készített kiterjedt tudományos munkákat és rendszertani leírásokat. Életműve jelentősen hozzájárult az Araceae család megismeréséhez: számos új fajt és nemzetséget írt le, illusztrációkat és monografikus feldolgozásokat készített, és ma is előfordul, hogy botanikai szerzői rövidítéssel Schott jelölik munkáit.
Korai évek és tanulmányok
1794. január 7-én született Brünnben, a morvaországi Brno városában, amely akkor az Osztrák Birodalom része volt (ma a Cseh Köztársaság). Kisfiúként Bécsbe költözött, ahol édesapja az egyetem botanikus kertjének főkertésze volt, így már korán közel került a növényekhez és a kertészeti gyakorlatokhoz.
Botanikát, mezőgazdaságot és kémiát tanult a bécsi egyetemen, és Joseph Franz von Jacquin (1766–1839) botanikus tanítványa volt. Tanulmányai és gyakorlati kertészeti munkái megalapozták későbbi rendszertani és kertészeti tevékenységét.
Brazíliai misszió és növénygyűjtés
1817 és 1821 között részt vett az osztrák Brazília-expedícióban. Az 1817 közepétől 1821-ig tartó brazíliai tartózkodása alatt Schott létrehozott és vezetett egy bemutató kertet, ahol az élő növényeket a mérsékeltebb éghajlathoz szoktatták, hogy később Európába hozhassák őket. Terepbejárásokat végzett, gyűjtött élő és szárított növényi anyagokat, készített részletes megfigyelési és gyűjtési jegyzeteket, valamint rajzokat a látott növényekről és állatokról. Ezek az anyagok fontos alapot szolgáltattak későbbi rendszertani munkáihoz, és jelentősen gazdagították a bécsi kertek és herbáriumok gyűjteményeit.
Pályafutás Bécsben és kertészeti munkák
1821-ben Schott visszatért Bécsbe, ahol ismét kertészként dolgozott. 1828-ban Bécsben Hofgärtnerré (királyi kertész) nevezték ki, majd később, 1845-től a Schönbrunni kastély császári kertjeinek igazgatója lett. 1852-ben részlegesen átalakította a palotakerteket az angol kertek mintájára, ezzel korszerűsítve azok esztétikáját és növénykompozícióit. Pályafutása során nagy hangsúlyt fektetett a ritka és egzotikus növények bemutatására és gyakorlati akklimatizálására; a bécsi udvari kerteket jelentősen gazdagították az általa hozott brazíliai gyűjtemények.
Tudományos munkásság és érdeklődési körök
Schott különös érdeklődést mutatott az alpesi és a hegyvidéki flóra iránt, az olyan növények felé, amelyek a fák vonala fölött, magasabb zónákban nőnek. A bécsi Belvederében egy alpesi kertet hozott létre, ahol ezeket a fajokat gyűjtötte és tanulmányozta. Emellett részletes rendszertani munkákat végzett az Araceae családon belül: monográfiákat, leírásokat és illusztrált albumokat készített, amelyek ma is hivatkozási alapot jelentenek az aroideák kutatásában.
Öröksége
Schott munkái — a gyűjtött példányok, herbáriumi lapok, rajzok és publikációk — ma is fontos forrásai a növénytani kutatásnak. Több növényfaj és nemzetség viseli nevét emlékül, és tudományos neveiben ma is szerepel a szerzői rövidítése: Schott. Munkássága egyszerre jelentős a fajok leírása és rendszerezése, valamint a kertészeti gyakorlat — különösen az egzotikus és hegyi növények bemutatása és akklimatizálása — szempontjából.
A bécsi Schönbrunni kastélyban halt meg 1865. március 5-én. Munkássága és gyűjteményei máig ható nyomot hagytak a növénytudományban és a közép-európai kertkultúrában.
Publikációk
- Meletemata botanica (Stephan Ladislaus Endlicherrel), 1832
- Rutaceae. Fragmenta botanica, 1834
- Genera filicum, 84 pp. 1834–1836
- Aroideae, 1853-1857
- Analecta botanica (Theodor Kotschyval és Carl Fredrik Nymannal), 70 pp. 1854
- Synopsis Aroidearum complectens enumerationem systematicam generum at specierum hujus ordinis, 148 pp. 1856
- Icones Aroidearum, 1857
- Genera Aroidearum Exposita, 1858
- Prodromus Systematis Aroidearum, 1860
Xanthosoma sagittifolium (L.) Schott
Schottról elnevezett fajok
Más botanikusok Schott tiszteletére neveztek el növényeket; néhány közülük:
- (Acanthaceae) Aphelandra schottiana'' (Nees) Profice
- (Acanthaceae) Schaueria schottii Nees
- (Agavaceae) Agave schottii Engelm.
- (Apiaceae) Dichoropetalum schottii (Besser ex DC.) Pimenov és Kljuykov
- (Rubiaceae) Uragoga schottiana (Müll.Arg.) Kuntze
- (Trigoniaceae) Trigonia schottiana Turcz.
- (Verbenaceae) Stachytarpheta schottiana Schauer
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Heinrich Wilhelm Schott?
V: Heinrich Wilhelm Schott osztrák botanikus volt, aki az aroidákkal (Araceae család) kapcsolatos kiterjedt munkásságáról volt ismert.
K: Hol és mikor született?
V: 1794. január 7-én született Brünnben, egy morvaországi városban, amely azokban az években az Osztrák Birodalom része volt, ma pedig a Cseh Köztársaság része.
K: Mit tanult a bécsi egyetemen?
V: Botanikát, mezőgazdaságot és kémiát tanult a bécsi egyetemen, ahol Joseph Franz von Jacquin (1766-1839) botanikus tanítványa volt.
K: Mit csinált az osztrák Brazília-expedíció során?
V: Az 1817 és 1821 közötti expedíció során Schott létrehozott és vezetett egy bemutató kertet, amelyben az élő növényeket a mérsékeltebb éghajlathoz szoktatta, hogy később Európába hozhassa őket, terepbejárásokat tett, és számos feljegyzést készített a látott növényekről és állatokról.
K: Milyen pozíciót töltött be, miután visszatért Bécsbe?
V: Miután 1821-ben visszatért Bécsbe, Schott ismét kertészként dolgozott. 1828-ban Hofgärtner (királyi kertész) lett Bécsben, később pedig a Schönbrunni kastély császári kertjeinek igazgatója (1845).
Kérdés: Milyen projektre vállalkozott 1852-ben?
V: 1852-ben Schott egy olyan projektet vállalt, amelynek keretében a palotakertek egy részét angol kertté alakította át.
K: Hogyan gazdagította Schott a bécsi udvari kerteket brazíliai gyűjteményeivel?
V: A bécsi udvari kerteket a Brazíliából származó gyűjtéseivel gazdagította azáltal, hogy a mérsékeltebb éghajlathoz akklimatizált élő növényeket hozott haza.
Keres