Valya Balkanska
Valya Mladenova Balkanska (született 1942. január 8-án) bolgár népzenei énekesnő. Leghíresebb az Izlel je Delyo hajdutin című dalának előadásáról, amelyet 1977-ben a Voyager 1 és Voyager 2 űrszondák fedélzetén küldtek az űrbe.
Valya Balkanska egy hét házból álló faluban született a Rodope-hegységben, Arda falu közelében. Gyermekkora óta énekel rodopei népdalokat, amelyeket édesanyjától és nagymamájától tanult, valamint munkácsi méhecskés bulikon. 1960-ban a rodopai Állami Népdal- és Néptáncegyüttes fő szólistája lett. Ekkor még csak 18 éves volt. Balkanska a mai napig több mint 300 népdalt adott elő, az elmúlt 14 évben Petar Janev dudás kíséretében.
Balkanska karrierjének legfontosabb pillanata az Izlel je Delyo hajdutin című népdal volt, amelyet a dudás Dimitar Petkovskival közösen vett fel. A dal 1972-ben a Voyager Golden Record című, bolygónk dalait, hangjait és képeit tartalmazó gyűjtemény része lett, amely olyan híres zeneszerzők műveit is tartalmazza, mint Mozart, Bach, Beethoven és Stravinsky. A NASA a lemez másolatait a Voyager 1 és Voyager 2 űrszondákba helyezte, és 1977. augusztus 20-án indította őket. Carl Sagan, a Voyager aranylemezének egyik alkotója szerint csak fejlett idegen civilizációk lennének képesek lejátszani azt.
2004-ben Balkanska kiadott egy albumot Glas ot vechnostta (Hang az örökkévalóságból) címmel, amely a legnépszerűbb dalait tartalmazza, mint például az A bre yunache ludo i mlado, a Goro le goro zelena és a Maychinko stara maychinko.
Felismerés
Balkanska számos díjat kapott népzenei énekesnői pályafutása során. Egyik legkedvesebb elismerése a Los Angeles-i művészeti olimpián 1997-ben elnyert arany szobrocska. 2002-ben a bolgár elnök a legmagasabb nemzeti kitüntetésnek számító Stara Planina-éremmel tüntette ki. Ugyanebben az évben megkapta a Bolgár Zenészek és Táncosok Szövetségének Arany Líra-díját is. Balkanska a bolgár népzene és kultúra népszerűsítésének segítéséért az Aranyfenomén díj kitüntetettje lett, és ugyanezen okból az első bolgár, akit az UNESCO a "bolygó polgáraként" kitüntetett. A Time Magazine szerint ő az egyik olyan ember, aki Európa jövőjét szimbolizálja, és azt állítja, hogy amellett, hogy "Valya Balkanska saját hazájában legenda, az űrben is nagyon is legenda". 2005 decembere óta saját csillagtáblája van a bolgár Hírességek sétányán. Balkanska 2005-ben a neves művészeknek és előadóművészeknek járó Szent Paiszij Hilendarski nemzeti díj egyik jelöltje is volt. 2009 májusában a Bolgár Regionális Média Szövetség a Legkivételesebb bolgár nőnek választotta.
2008-ban a Standard című bolgár napilap felmérést végzett arról, hogy a bolgárok mit tartanak a nemzeti büszkeség legfontosabb szimbólumának. A Standard online kiadásának közel 22 ezer olvasója vett részt a felmérésben a világ több mint 10 országából. A 23 lehetséges választási lehetőség közül Valya Balkanska a szavazatok 9,46%-ával az első helyen végzett. Magasabbra került, mint a számítógép feltalálója, John Atanasoff, a női magasugrás világcsúcstartója, Stefka Kostadinova, de még Bulgária 1908-as függetlenségi nyilatkozata is.
Kérdések és válaszok
Q: Mikor született Valya Mladenova Balkanska?
V: Valya Mladenova Balkanska 1942. január 8-án született.
K: Miről a leghíresebb ő?
V: Legismertebb az Izlel je Delyo hajdutin című dal előadásáról, amelyet 1977-ben a Voyager 1 és Voyager 2 űrszondák fedélzetén küldtek az űrbe.
K: Hol nőtt fel?
V: Egy hét házból álló faluban nőtt fel a Rodope-hegységben, Arda falu közelében.
K: Hány éves volt, amikor a Rhodopa Állami Népdal- és Néptáncegyüttes fő szólistája lett?
V: 18 éves volt, amikor a Rhodopa Állami Népdal- és Táncegyüttes fő szólistája lett.
K: Ki kísérte őt zeneileg 14 éven keresztül?
V: Petar Yanev dudás 14 éve kíséri őt zeneileg.
K: Mi az Izlel je Delyo hajdutin?
V: Az Izlel je Delyo hajdutin egy népdal, amelyet Valya Balkanska Dimitar Petkovski dudással közösen rögzített. A dal 1972-ben a NASA Voyager aranylemezének része lett.
K: Milyen más művek szerepelnek még a NASA Voyager Golden Record című lemezén?
V: Az Izlel je Delyo hajdutin mellett a NASA Voyager Golden Recordja olyan híres zeneszerzők műveit tartalmazza, mint Mozart, Bach, Beethoven és Stravinsky.
