Pedro Álvares Cabral — portugál felfedező, aki 1500-ban felfedezte Brazíliát

Pedro Álvares Cabral — a portugál felfedező, aki 1500-ban Brazíliát felfedezte; útja, kalandjai és hatása a gyarmatosításra részletezve.

Pedro Álvares Cabral (1467 vagy 1468 körül Belmonte - 1520 körül Santarém) portugál nemes, navigátor és felfedező, aki az első európai volt, aki Brazíliát látta (1500. április 22-én).

I. Mánuel portugál király Indiába küldte Cabral expedícióra. Cabral 1500. március 9-én 13 hajóval indult útnak, Vasco da Gama útvonalát követve. 1500. április 22-én szárazföldet (Brazíliát) pillantott meg, amelyet a portugál korona számára követelt, és "Az Igaz Kereszt Szigetének" nevezett el. I. Mánuel király átnevezte ezt a földet "Szent Kereszt"-nek; később ismét átnevezték "Brazíliára", egy ott talált fafajta, a pau-brasil után.

Cabral 10 napig maradt Brazíliában, majd folytatta útját Indiába, egy veszélyes, viharokkal teli úton, és elszenvedte néhány hajó pusztulását a Jóreménység-foknál, és harcokat vívott muzulmán kereskedőkkel az indiai Calicutban (Cabral 50 embere halt meg ebben a támadásban).

Cabral sikeresen kereskedett fűszerekkel az indiai Cochinban, a mai Kozhikode-ban (1501. január elején).

Cabral 1501. június 23-án tért vissza Portugáliába, az eredeti 13 hajóból csak 5 hajóval, nagy mennyiségű fűszerrel a fedélzetén.

Ezt az utat követően I. Mánuel király Vasco da Gamát nevezte ki a következő expedíció (1502) élére, mivel Cabral nem volt hajlandó újabb indiai expedíciót vezetni.

Cabral visszavonult a Santarémben lévő birtokaira. 1520 körül halt meg, és a portugáliai Santarémben, egy kolostorban temették el.

Miért indult az expedíció?

A 15–16. század fordulóján Portugália fő célja az volt, hogy elérje az indiai ópiát és fűszereket közvetlen tengeri úton, megkerülve az arab és velencei közvetítőket. I. Mánuel udvara bízta meg Cabralt, hogy folytassa Vasco da Gama nyomdokait, és biztosítsa a portugál jelenlétet a délkelet-ázsiai fűszerkereskedelemben. A flotta 13 hajóból állt, amely katonai és kereskedelmi céllal egyaránt felszerelt volt.

Az út és a Brazíliai partraszállás

Cabral flottája a nyugati atlanti eltéréssel közelítette meg az afrikai partokat, amely részben a korabeli nagyvitorlázási technikák (volta do mar) és az uralkodó szélviszonyok miatt volt szükséges. Ennek következtében a hajók áthaladtak azokra a térségekre, ahol a mai Brazília partjai találhatók. Amikor 1500. április 22-én partra léptek, formális birtokbavételi szertartást tartottak: mértékadó források szerint misét celebráltak és a területet a portugál korona javára követelték.

Cabral 10 napot töltött a parton: felderítők küldték, és kapcsolatba léptek az őslakos bennszülöttekkel. A találkozások többnyire békések voltak, és a portugálok értékesíthető faanyagot, különösen a pau-brasil-t fedezték fel, melyről később a terület a "Brazília" nevet kapta.

Az India felé vezető veszteséges szakasz

Brazília elhagyása után a flotta a Jóreménység-fok felé tartva viharokkal és küzdelmekkel szembesült: több hajó elsüllyedt vagy visszafordult, így a 13 hajóból végül csak öt érkezett meg sértetlenül Portugáliába. Az Indiai-óceánon Cabral Calicut közelében összetűzésbe került a helyi muszlim kereskedőkkel és helyi hatalmasságokkal; a harcokban mintegy 50 portugál halt meg. A konfliktus hátterében részben kereskedelmi érdekek, részben félreértések és helyi politikai viszonyok álltak.

Eredmények és utóhatás

• Felfedezés és igénylés: Cabral Brazília európai felfedezőjeként jogot formált a portugál koronának a területre, ami később fontos alapja lett a gyarmatosításnak. A terület portugál fennhatósága részben a Tordesillas-i szerződés (1494) megosztásának köszönhetően megerősödött.
• Kerkereskedelem Indiában: Cabral Cochin környékén sikeres fűszerüzleteket bonyolított le, és értékes áruval tért vissza Európába, ami megerősítette Portugália helyzetét a fűszerkereskedelemben.
• Hajó- és emberveszteség: A flotta súlyos veszteségei és a Calicutban elszenvedett csapás rámutattak, hogy az óceáni utak kockázatosak, és katonai erejüket is fejleszteni kellett a keleti kereskedelem biztosításához.
• Politikai következmények: Cabral nem vállalt további indiai expedíciókat; helyette I. Mánuel Vasco da Gamát bízta meg a következő küldetéssel. Cabral visszavonulása miatt őt ma inkább a Brazília felfedezéséhez kapcsolják, mint az Indiai-óceáni politikai küzdelmek további alakítójaként.

Életének vége és hagyatéka

Cabral visszavonult birtokaira Santarém környékére, ahol földbirtokosként élt hátralévő éveiben. 1520 körül hunyt el, és a helyi kolostorban temették el. Történeti megítélése vegyes: míg egyes források kiemelik latin-amerikai felfedezésének jelentőségét, mások az expedíció ember- és hajóveszteségeire, illetve a Calicutban történt eseményekre helyezik a hangsúlyt. Mindazonáltal Cabral útja meghatározó lépés volt a portugál tengeri birodalom kialakulásában, és közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Brazília hosszú távon portugál gyarmat és később is portugál nyelvű ország legyen.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Pedro Álvares Cabral?

K: Mikor látott először partot Brazíliában?

K: Milyen nevet adott I. Mánuel király ennek az új földnek?

K: Mi történt az indiai útja során?

K: Hol kereskedett sikeresen fűszerekkel?

K: Hány hajó tért vissza vele az expedíciójáról?

K: Miért nevezte ki I. Mánuel király Cabral helyett Vasco da Gamát a következő expedíció élére?

Keresés betűvel