Murray Bookchin – amerikai radikális társadalomfilozófus és szociális ökológus

Murray Bookchin: amerikai radikális társadalomfilozófus és a szociális ökológia megalapítója; antikapitalista, a decentralizáció és a libertárius kommunalizmus elméletének alakítója, nagy hatás a zöld mozgalmakra.

Murray Bookchin (1921. január 14. – 2006. július 30.) amerikai liberális szocialista, politikai és társadalomfilozófus, szónok és író. Élete nagy részében anarchistának nevezte magát, bár magánemberként 1995-ben megtagadta az anarchista mozgalommal való azonosulást. Az ökológiai mozgalom úttörőjeként Bookchin a libertárius szocialista és ökológiai gondolkodáson belül a szociális ökológia rendszerszerű megközelítésének egyik alapítója volt. Két tucat könyv szerzője volt politikáról, filozófiáról, történelemről és városügyekről, valamint ökológiáról.

Élete röviden

Bookchin a 20. század radikális amerikai politikai hagyományából nőtt ki: fiatalon baloldali és munkásmozgalmi körökben mozgott, később a 1960–70-es években vált közismertté publikációival és előadásaival. Munkássága során folyamatosan foglalkozott azzal, hogyan kapcsolódik össze a természet kizsákmányolása a társadalmi hierarchiákkal és az állami valamint kapitalista intézményekkel. Életművét politikai elemzések, történeti áttekintések és gyakorlati javaslatok egyaránt jellemzik.

Gondolatai és főbb tézisei

Bookchin központi tézise, a szociális ökológia, azt állítja, hogy a környezeti válság gyökerei elsősorban társadalmiak: a dominancia, a hierarchia és az elidegenítő gazdasági rendszerek vezetnek a természeti erőforrások pusztításához. Ezért szerinte az ökológiai problémák tartós megoldása csak társadalmi átalakuláson keresztül lehetséges, amely a decentralizációt, a közösségi önigazgatást és a közvetlen demokráciát állítja középpontba.

• Munkájában hangsúlyozta a politikai és adminisztratív decentralizáció szerepét, valamint azt, hogy a városi és regionális közösségek önszerveződése fontosabb lehet, mint a hagyományos párt- vagy állami forma.
• Kidolgozta a libertárius kommunalizmus (más néven libertárius municipalizmus vagy egyszerűen kommunalizmus) elgondolását: ez a koncepció a helyi népgyűlésekre, konföderációra és közvetlen demokráciára épülő politikai modellt javasol a kapitalizmus és az állami hatalom alternatívájaként.
• Kritikus volt a természetközeli, de politikailag passzív „new age” irányzatokkal szemben (például a Charlene Spretnakhoz hasonló megközelítésekkel), és figyelmeztetett arra, hogy az ökológiai aktivizmus önmagában nem elegendő a strukturális változáshoz — ezekre a meglátásaira utalnak a vele kapcsolatos kritikái.

Művei (válogatás)

Bookchin több fontos és széles körben idézett munkát publikált, amelyek közül kiemelhetők:

• Post-Scarcity Anarchism (1971) – esszék a technológia, a gazdaság és az anarchizmus kapcsolatáról;
• Toward an Ecological Society (1980) – a társadalmi gyökerekre helyezi a hangsúlyt az ökológiai problémák vizsgálatakor;
• The Ecology of Freedom (1982) – átfogó elméleti munka a dominancia történeti és filozófiai gyökereiről;
• The Rise of Urbanization and the Decline of Citizenship (1987) – a modern városiasodás hatásai a polgári részvételre és közösségi életre;
• The Next Revolution: Popular Assemblies and the Promise of Direct Democracy (2004/2005) – késői munkája, amely a népgyűlések és a közvetlen demokrácia gyakorlati lehetőségeivel foglalkozik.

Kapcsolatai, befolyás és viták

Bookchin erőteljesen radikális és antikapitalista volt, és mindig kiállt a társadalmi decentralizáció mellett. Írásai a libertárius kommunalizmusról és az alulról építkező személyes demokrácia elméletéről hatással voltak a Zöld Mozgalomra és olyan közvetlen akciós kezdeményezésekre, mint a Reclaim the Streets. Ugyanakkor álláspontjai megosztották a baloldali és zöld mozgalmakat: egyesek üdvözölték strukturált, politikai megközelítését, mások a direkt akció és az anarchista hagyományok feladásaként értelmezték változásait.

Bár Bookchin egyes nézeteiben találkozott a jobboldali libertárius gondolkodókkal — például alkalmanként kapcsolatba került Murray Rothbard körével — politikailag nem volt konzisztensen a szabadságjogok hagyományán kívül. Érdekes történelmi epizód, hogy részt vett a Libertárius Párt (Egyesült Államok) konvencióin is, és 1976-ban támogatta Roger MacBride elnökjelöltjüket; ez a tény jól mutatja, hogy Bookchin gondolkodása nem minden ponton illeszkedett a hagyományos bal–jobb tengelyhez.

Fontos és gyakran vitatott hatása a közel-keleti kurd mozgalomra irányul: Bookchin gondolatait az egyik legismertebb kurd vezető, Abdullah Öcalan is tanulmányozta. Öcalan írásaiban és politikai fordulataiban megjelentek a decentralizációra és a közösségi önszerveződésre épülő elképzelések; az általa meghirdetett „demokratikus konfederalizmus” koncepciójára Bookchin munkái jelentős inspirációt jelentettek. Bookchin és a kurd mozgalom közti kapcsolat – elsősorban gondolati és írásos csere – hozzájárult ahhoz, hogy Öcalan később az erőszaktól való részleges elfordulást és helyi, nem állami megoldások felé történő nyitást hirdette.

Kritika és örökség

Bookchin késői éveiben különféle kritikák céltáblájává vált: egyes anarchista szerzők bírálták, hogy elhagyta az anarchista identitást, míg mások a kommunalizmus gyakorlati megvalósíthatóságát és a mozgalmi stratégia részleteit vitatták. Ugyanakkor elméleti munkája és gyakorlati javaslatai – különösen a helyi önkormányzatiság, népgyűlések és konföderációk kérdéseiben – tartós hatást gyakoroltak a zöld politikára, a várospolitikára és a közösségi aktivizmus különböző irányaira.

Öröksége ma is élő vita tárgya: egyrészt inspirációt ad azoknak, akik a környezeti és társadalmi igazságosság összekapcsolását célzó, strukturális változásokat szeretnének; másrészt emlékeztet arra, hogy az ökológiai megoldások politikaiak is — technikai vagy életmódbeli változások önmagukban ritkán elegendők a nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához.

Bookchin 2006-ban hunyt el, de írásai és a szociális ökológia elmélete továbbra is inspirálja azokat, akik a környezetvédelmet a társadalmi igazságosság kontextusába helyezik.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Murray Bookchin?

K: Milyen típusú társadalmat részesített előnyben?

K: Milyen hatással volt a zöld mozgalomra?

K: Hogyan járult hozzá az amerikai zöld mozgalom megosztottságához az 1990-es években?

K: Részt vett valaha a Libertariánus Párt kongresszusain?

K: Hogyan hatott gondolkodása a kurd militáns Abdullah Öcalanra?

K: Hány könyvet írt Murray Bookchin?

Keresés betűvel