Murray Bookchin – amerikai radikális társadalomfilozófus és szociális ökológus
Murray Bookchin: amerikai radikális társadalomfilozófus és a szociális ökológia megalapítója; antikapitalista, a decentralizáció és a libertárius kommunalizmus elméletének alakítója, nagy hatás a zöld mozgalmakra.
Murray Bookchin (1921. január 14. – 2006. július 30.) amerikai liberális szocialista, politikai és társadalomfilozófus, szónok és író. Élete nagy részében anarchistának nevezte magát, bár magánemberként 1995-ben megtagadta az anarchista mozgalommal való azonosulást. Az ökológiai mozgalom úttörőjeként Bookchin a libertárius szocialista és ökológiai gondolkodáson belül a szociális ökológia rendszerszerű megközelítésének egyik alapítója volt. Két tucat könyv szerzője volt politikáról, filozófiáról, történelemről és városügyekről, valamint ökológiáról.
Élete röviden
Bookchin a 20. század radikális amerikai politikai hagyományából nőtt ki: fiatalon baloldali és munkásmozgalmi körökben mozgott, később a 1960–70-es években vált közismertté publikációival és előadásaival. Munkássága során folyamatosan foglalkozott azzal, hogyan kapcsolódik össze a természet kizsákmányolása a társadalmi hierarchiákkal és az állami valamint kapitalista intézményekkel. Életművét politikai elemzések, történeti áttekintések és gyakorlati javaslatok egyaránt jellemzik.
Gondolatai és főbb tézisei
Bookchin központi tézise, a szociális ökológia, azt állítja, hogy a környezeti válság gyökerei elsősorban társadalmiak: a dominancia, a hierarchia és az elidegenítő gazdasági rendszerek vezetnek a természeti erőforrások pusztításához. Ezért szerinte az ökológiai problémák tartós megoldása csak társadalmi átalakuláson keresztül lehetséges, amely a decentralizációt, a közösségi önigazgatást és a közvetlen demokráciát állítja középpontba.
- Munkájában hangsúlyozta a politikai és adminisztratív decentralizáció szerepét, valamint azt, hogy a városi és regionális közösségek önszerveződése fontosabb lehet, mint a hagyományos párt- vagy állami forma.
- Kidolgozta a libertárius kommunalizmus (más néven libertárius municipalizmus vagy egyszerűen kommunalizmus) elgondolását: ez a koncepció a helyi népgyűlésekre, konföderációra és közvetlen demokráciára épülő politikai modellt javasol a kapitalizmus és az állami hatalom alternatívájaként.
- Kritikus volt a természetközeli, de politikailag passzív „new age” irányzatokkal szemben (például a Charlene Spretnakhoz hasonló megközelítésekkel), és figyelmeztetett arra, hogy az ökológiai aktivizmus önmagában nem elegendő a strukturális változáshoz — ezekre a meglátásaira utalnak a vele kapcsolatos kritikái.
Művei (válogatás)
Bookchin több fontos és széles körben idézett munkát publikált, amelyek közül kiemelhetők:
- Post-Scarcity Anarchism (1971) – esszék a technológia, a gazdaság és az anarchizmus kapcsolatáról;
- Toward an Ecological Society (1980) – a társadalmi gyökerekre helyezi a hangsúlyt az ökológiai problémák vizsgálatakor;
- The Ecology of Freedom (1982) – átfogó elméleti munka a dominancia történeti és filozófiai gyökereiről;
- The Rise of Urbanization and the Decline of Citizenship (1987) – a modern városiasodás hatásai a polgári részvételre és közösségi életre;
- The Next Revolution: Popular Assemblies and the Promise of Direct Democracy (2004/2005) – késői munkája, amely a népgyűlések és a közvetlen demokrácia gyakorlati lehetőségeivel foglalkozik.
Kapcsolatai, befolyás és viták
Bookchin erőteljesen radikális és antikapitalista volt, és mindig kiállt a társadalmi decentralizáció mellett. Írásai a libertárius kommunalizmusról és az alulról építkező személyes demokrácia elméletéről hatással voltak a Zöld Mozgalomra és olyan közvetlen akciós kezdeményezésekre, mint a Reclaim the Streets. Ugyanakkor álláspontjai megosztották a baloldali és zöld mozgalmakat: egyesek üdvözölték strukturált, politikai megközelítését, mások a direkt akció és az anarchista hagyományok feladásaként értelmezték változásait.
Bár Bookchin egyes nézeteiben találkozott a jobboldali libertárius gondolkodókkal — például alkalmanként kapcsolatba került Murray Rothbard körével — politikailag nem volt konzisztensen a szabadságjogok hagyományán kívül. Érdekes történelmi epizód, hogy részt vett a Libertárius Párt (Egyesült Államok) konvencióin is, és 1976-ban támogatta Roger MacBride elnökjelöltjüket; ez a tény jól mutatja, hogy Bookchin gondolkodása nem minden ponton illeszkedett a hagyományos bal–jobb tengelyhez.
Fontos és gyakran vitatott hatása a közel-keleti kurd mozgalomra irányul: Bookchin gondolatait az egyik legismertebb kurd vezető, Abdullah Öcalan is tanulmányozta. Öcalan írásaiban és politikai fordulataiban megjelentek a decentralizációra és a közösségi önszerveződésre épülő elképzelések; az általa meghirdetett „demokratikus konfederalizmus” koncepciójára Bookchin munkái jelentős inspirációt jelentettek. Bookchin és a kurd mozgalom közti kapcsolat – elsősorban gondolati és írásos csere – hozzájárult ahhoz, hogy Öcalan később az erőszaktól való részleges elfordulást és helyi, nem állami megoldások felé történő nyitást hirdette.
Kritika és örökség
Bookchin késői éveiben különféle kritikák céltáblájává vált: egyes anarchista szerzők bírálták, hogy elhagyta az anarchista identitást, míg mások a kommunalizmus gyakorlati megvalósíthatóságát és a mozgalmi stratégia részleteit vitatták. Ugyanakkor elméleti munkája és gyakorlati javaslatai – különösen a helyi önkormányzatiság, népgyűlések és konföderációk kérdéseiben – tartós hatást gyakoroltak a zöld politikára, a várospolitikára és a közösségi aktivizmus különböző irányaira.
Öröksége ma is élő vita tárgya: egyrészt inspirációt ad azoknak, akik a környezeti és társadalmi igazságosság összekapcsolását célzó, strukturális változásokat szeretnének; másrészt emlékeztet arra, hogy az ökológiai megoldások politikaiak is — technikai vagy életmódbeli változások önmagukban ritkán elegendők a nagyobb társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásához.
Bookchin 2006-ban hunyt el, de írásai és a szociális ökológia elmélete továbbra is inspirálja azokat, akik a környezetvédelmet a társadalmi igazságosság kontextusába helyezik.
Libertárius kommunalizmus
Bookchin volt az első, aki a "libertárius kommunizmus" kifejezést használta egy olyan rendszer leírására, amelyben a közvetlenül demokratikus gyűlések libertárius intézményei szembeszállnának az állammal, és az államot szabad önkormányzatok szövetségével helyettesítenék. A libertárius municipalizmus olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben a két hatalom - az önkormányzati konföderációk és a nemzetállam - nem létezhet egymás mellett.
Kapcsolódó oldalak
- Az anarchisták listája
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Murray Bookchin?
V: Murray Bookchin amerikai libertárius szocialista, politikai és társadalmi filozófus, szónok és író volt. Élete nagy részében anarchistaként azonosította magát, de később magánemberként lemondott róla. Az ökológiai mozgalom úttörője volt, és megalapította a szociális ökológia mozgalmát a libertárius szocialista és ökológiai gondolkodáson belül.
K: Milyen típusú társadalmat részesített előnyben?
V: Bookchin a decentralizált társadalmat támogatta, és ellenezte a kapitalizmust.
K: Milyen hatással volt a zöld mozgalomra?
V: A libertárius kommunalizmusról szóló írásai hatással voltak a Zöld Mozgalomra és az olyan antikapitalista közvetlen akciócsoportokra, mint a Reclaim the Streets.
K: Hogyan járult hozzá az amerikai zöld mozgalom megosztottságához az 1990-es években?
V: Az olyan "új korszakos" zöldekkel szembeni kritikái, mint Charlene Spretnak, hozzájárultak az amerikai zöld mozgalom megosztottságához az 1990-es években.
K: Részt vett valaha a Libertariánus Párt kongresszusain?
V: Igen, alkalmanként részt vett a Libertariánus Párt kongresszusain, 1976-ban támogatta elnökjelöltjüket, Roger MacBride-ot.
K: Hogyan hatott gondolkodása a kurd militáns Abdullah Öcalanra?
V: Gondolkodásmódja hatással volt az elfogott kurd militánsra, Abdullah Öcalanra, aki lemondott az erőszakról, és most békés megoldást akar a kurd autonómia kérdésében.
K: Hány könyvet írt Murray Bookchin?
V: Két tucat könyvet írt politikáról, filozófiáról, történelemről, városi ügyekről és ökológiáról.
Keres