Mir-Hoszein Muszavi Khameneh (perzsa: میرحسین موسوی خامنه; született 1941. szeptember 29-én) iráni politikus, festő és építész. Az iráni reformmozgalomhoz tartozik. Az Iráni Iszlám Köztársaság ötödik miniszterelnöke volt 1981 és 1989 között; hivatali ideje alatt vezette az országot az Irán–Irak háború nehéz éveiben. Hivatali ideje után megváltoztatták az alkotmányt, és megszüntették a miniszterelnöki tisztséget. Muszavi többek között kulturális kérdésekben is aktív szerepet vállalt, és jelenleg az Iráni Művészeti Akadémia elnöke. A 2009-es elnökválasztáson is jelölt volt, amelynek eredménye és következményei széles körű nemzetközi figyelmet kaptak.
Korai évek és tanulmányok
Muszavi a perzsa nevét viselő Khameneh városában született, és fiatal korától érdeklődött az építészet és a képzőművészet iránt. Tanulmányokat folytatott építészet szakon, majd szakmai pályafutása során építészként és tervezőként dolgozott. Párhuzamosan festőként is ismertté vált: művészi munkássága több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt Iránban.
Politikai pálya és kormányzati szerep
Forradalom utáni politikai pályafutása korán kezdődött; a forradalom első éveiben a hatalom közeli pozícióit töltötte be, és a politikai életben meghatározó szereplővé vált. Miniszterelnöki tisztségét megelőzően különböző kormányzati posztokat töltött be, köztük külügyminiszteri feladatokat is ellátott rövidebb ideig. Miniszterelnökként főként a háborús gazdaság vezetésére, az állami erőforrások elosztására és a helyreállításra koncentrált; politikáját gyakran az állami beavatkozást és a központi tervezést előtérbe helyező irányvonal jellemezte.
Tagja volt a Célszerűségi Diszkriminációs Tanácsnak és a Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsának is, bár évek óta nem vesz részt rendszeresen az üléseiken. Politikai elemzők szerint ezekkel a tanácsokkal kapcsolatos viszonya ambivalens volt, és személyes álláspontja gyakran eltért a konzervatív vonaltól. A forradalom első éveiben Muszavi volt az Iszlám Köztársasági Párt hivatalos lapjának, a Jomhouri-e Eslami (Iszlám Köztársaság) című újságnak a főszerkesztője, így jelentős befolyása volt a korai politikai diskurzus formálásában.
2009-es elnökválasztás és a Zöld Mozgalom
2009-ben Muszavi hivatalosan is elindult az elnökválasztáson, és kampányában a zöldet választotta vezető színnek; ez a szín a választási kampány és a későbbi tiltakozások szimbólumává vált Iránban. A választás után kirobbant tiltakozássorozat (a "Zöld Mozgalom") során Muszavi vezető figurává lépett elő: támogatóit tömeges közéleti mozgalom szervezésére ösztönözte, és megkérdőjelezte a választás eredményességét. A hivatalos eredményt sokan csalással vádolták; a választás utáni letartóztatások, tüntetések és politikai elnyomás jelentős belső és nemzetközi elítélést váltott ki. 2011 februárjától Muszavi és családja házi őrizet alá került, korlátozva mozgását és kommunikációs lehetőségeit; ez a helyzet nagyban meghatározza későbbi politikai szerepvállalását és megítélését.
Művészi és szakmai tevékenység
Muszavi építészként és festőként is aktív maradt: szakmai munkái és művészi tevékenysége reflektáltak mind építészeti érzékére, mind politikai és kulturális érdeklődésére. Korszakokon átívelő munkássága miatt több szakmai elismerést kapott, és szerepet vállalt kulturális intézmények vezetésében, így a Művészeti Akadémia élén is. Művészetében a hagyományos perzsa elemek és a modern formanyelv keveredése tükröződik, de munkái kevésbé voltak nemzetközi szinten közismertek, mint politikai tevékenysége.
Megítélés, örökség és viták
Muszavi megítélése megosztó: a reformerek és a változtatást akaró polgárok körében messzemenően tisztelt, míg a keményvonalas politikai erők gyakran kritizálták gazdasági és politikai döntéseit. Miniszterelnöksége idején hozott intézkedéseket – különösen a háborús időszakban alkalmazott gazdaságpolitikai megoldásokat és az állami szerepvállalást – mind dicsérték, mind bírálták. 2009 utáni szerepe és a rá válaszul hozott állami intézkedések tovább mélyítették az iráni belpolitikai törésvonalakat.
Összefoglalva, Mir-Hoszein Muszavi összetett személyiség: egyszerre politikai vezető, művész és építész, akinek életművét és politikai örökségét továbbra is élénken vitatják Iránban és nemzetközi szinten egyaránt.