Bodrum vára (Szent Péter vára) — Történet, építés és jellemzők

Bodrum (Szent Péter) vára: részletes történet, középkori építés, 5 torony és jellegzetes vonások — praktikus útmutató műemlékhez és látogatáshoz.

Bodrum vára (törökül: Bodrum Kalesi), korábban Szent Péter vára, Törökország délnyugati részén, Bodrum kikötővárosában (37°1′54″N 27°25′46″E / 37.03167°N 27.42944°E / 37.03167; 27.42944Coordinates: 37°1′54″N 27°25′46″E / 37.03167°N 27.42944°E / 37.03167; 27.42944), a Johannita Lovagrend (Szent János-rend) építette 1402 körül. A vár építése több évszázadon át tartott; a munkálatokat a 15–16. század folyamán fejezték be, és a vár a középkori hadművészet jelentős példája. A 19. században részben börtönként hasznosították. A bodrumi erődnek öt jellegzetes tornya van, amelyek a lovagrend különböző "nyelvei" (nemzetségei) szerint kapták nevüket.

Története

A várat a keresztény johanniták a tenger felől érkező támadások elleni stratégiai erődítményként emeltették, hogy ellenőrizzék a környező tengeri útvonalakat és védjék a kikötőt. A helyén korábban már álltak ókori és bizánci falmaradványok; az építőanyagok között sok helyi ókori kőelem is szerepelt — többek közt a Halikarnasszoszi Mauzóleum maradványaiból származó kövek (spolia) is beépültek a vár falába. A 16. század elején, a Közel-Kelet és a kelet-mediterrán térség felbolydulásainak idején a vár stratégiai jelentősége tovább nőtt. A johanniták idővel elveszítették több erősségüket a török hódítások során; a Bodrum környéki történeti átmenetek és a vár birtoklása a 16. századra javarészt az oszmánok befolyása alá került.

Építészeti jellemzők

A vár jellegzetességei közé tartoznak a vastag kőfalak, a belső udvarok és a különböző védelmi szintek. A legnagyobb figyelmet a külső falakra és a tornyokra fordították, amelyek tüzérségi állásokkal és lőrésekkel látták el az erődítményt. A vár tornyai nemcsak katonai funkciót töltöttek be, hanem a lovagrend különböző nyelveinek (nemzetségeinek) támogatását is szimbolizálták; a legismertebb tornyok hagyományosan a következők:

• Angol (İngiliz) torony
• Francia (Fransız) torony
• Olasz / Itáliai (İtalyan) torony
• Német (Alman) torony
• Spanyol (İspanyol) torony

A tornyok és falak egy részén jól láthatók az ókori kőfaragványok és díszítőelemek újrahasznosítása, ami a terület régi, rétegzett építéstörténetére utal.

Múzeum, megőrzés és látogatás

A vár ma fontos múzeumi és kulturális funkciókat tölt be: épületeiben működik a híres Sualtı Arkeoloji Müzesi (Vízalatti Régészeti Múzeum), amely tengeri hajóroncsokból előkerült leleteknek — például amforáknak, üvegtárgyaknak, hajózási eszközöknek és más antik tárgyaknak — ad otthont. A kiállítások fontos képet adnak a kelet-mediterrán kereskedelemről és hajózásról az ókorból a középkorig.

A várat az elmúlt évtizedekben részben restaurálták, hogy megőrizzék történeti értékeit és alkalmassá tegyék múzeumi bemutatásra. Látogatói számára panorámás kilátást nyújt a környező tengerre és a városra, és rendszeresen tartanak a helyszínen kulturális rendezvényeket, időszaki kiállításokat és előadásokat.

Érdekességek

• A vár építéséhez használt kövek között valóban megtalálhatók az ókori Hali-karnasszosz maradványai, ezért a területen lévő antik emlékek részei lettek az erődnek.
• Bár a középkori források és a régészeti kutatások részletekben eltérnek, a vár hosszú építési és átépítési perióduson ment keresztül, ezért a szerkezetben több építészeti korszak nyomai olvashatók ki.
• A vár és a benne működő Vízalatti Régészeti Múzeum a térség egyik leglátogatottabb történelmi emlékhelye, különösen a tengeralatti régészet iránt érdeklődők körében.

Összességében a Bodrum vára nemcsak katonai erődítményként, hanem kulturális örökségként és múzeumi központként is jelentős: története, építészete és a benne kiállított leletek a régió gazdag múltját tükrözik.

Kérdések és válaszok

K: Hol található a bodrumi vár?

K: Mi volt a vár eredeti neve?

K: Mikor épült?

K: Mikor fejeződött be az építkezés?

K: Milyen célt szolgált a 19. században?

K: Hány tornya van a bodrumi várnak?

Keresés betűvel