Carnaci kősorok
A Carnac-kövek a megalitikus állókövek legnagyobb gyűjteménye a világon. A több mint 3000 őskori állókövet a helyi sziklából vágták ki, és a bretagne-i pre-kelta népek állították fel.
A köveket valamikor a neolitikumban állították fel, valószínűleg i. e. 3300 körül, de néhány közülük akár i. e. 4500 éves is lehet. A kövek számos neolitikus lelőhelyen fordulnak elő a franciaországi Carnac falu környékén, Bretagne-ban. Ezek között vannak kősorok (igazodó kövek), dolmenek, sírhalmok és egyes menhirek.
Az elmúlt évszázadokban sok helyet elhanyagoltak, és a dolmeneket juhok menedékhelyéül, csirkeólaknak vagy akár kemencéknek használták. A köveket eltávolították, hogy utakat építsenek, vagy építőanyagként használták őket. A lelőhelyek kezelése ellentmondásos téma.
Kövek a Kerlescan-kiigazításokban
A Ménec-i összehangolások, a Carnac-kövek közül a legismertebb megalitikus lelőhely.
Alignments
A kősoroknak három nagyobb csoportja van - Ménec, Kermario és Kerlescan -, amelyek egykor egyetlen csoportot alkothattak, de szétváltak, mivel a köveket más célokra eltávolították.
Ménec összehangolások
Tizenegy, egymáshoz közeledő menhírsor, amelyek 1165 x 100 méteren keresztül húzódnak. A két végén valószínűleg kőkörök maradványai találhatók. Az idegenforgalmi hivatal szerint a nyugati végén egy "71 kőtömböt tartalmazó cromlech", a keleti végén pedig egy nagyon romos cromlech található. A legnagyobb, körülbelül 4 méter magas kövek a szélesebb, nyugati végén találhatók; a kövek a vonal mentén 0,6 méteres magasságig csökkennek, mielőtt a keleti vég felé ismét megnőnének.
Kermario (House of the Dead) igazítás
Ez a legyezőszerű elrendezés egy kicsit keletebbre, a Kermario-vonalban ismétlődik. Tíz oszlopban 1029 kőből áll, mintegy 1300 m hosszúságban. A keleti végén egy kőkör, ahol a kövek rövidebbek, légifelvételek alapján került elő.
Kerlescan igazítások
Egy kisebb, 555 kőből álló csoport, a másik két lelőhelytől keletre. 13 sorból áll, amelyek teljes hossza körülbelül 800 méter, magasságuk pedig 80 cm-től 4 m-ig terjed. A legnyugatibb helyen, ahol a kövek a legmagasabbak, található egy kőkör, amely 39 kőből áll. Északon egy másik kőkör is lehet.
Petit-Ménec összehangolás
Egy sokkal kisebb csoport, ismét Kerlescantól keletre, La Trinité-sur-Mer településen belül. Ezek ma már erdőben állnak, és legtöbbjüket moha és borostyán borítja.
Tumuli
Számos tumuli, azaz sír fölé épített földhalom található. Ezen a területen általában egy átjáró vezet egy központi kamrába, ahol egykor neolitikus leletek voltak.
Saint-Michel
A Saint-Michel-temetőt i. e. 5000 és i. e. 3400 között építették. Alapterületén 125 x 60 m (410 x 197 láb), és 12 m (39 láb) magas. 35 000 köbméter (46 000 köbméter) kőre és földre volt szükség. Funkciója ugyanaz volt, mint az egyiptomi piramisoké: az uralkodó osztály tagjainak sírhelye. Különböző temetkezési tárgyakat tartalmazott, például 15 kőládát, kerámiákat, ékszereket, amelyek nagy részét jelenleg a Carnac-i Őstörténeti Múzeum őrzi. René Galles 1862-ben ásatta ki egy sor függőleges gödörrel, 8 méter mélyre leásva. Le Rouzic 1900 és 1907 között szintén feltárta, felfedezve a sírt és a kőládákat.
A tetején 1663-ban kápolnát építettek, de 1813-ban átépítették, majd 1923-ban lerombolták. A jelenlegi épület az 1663-as kápolna azonos, 1926-ban épült rekonstrukciója.
Moustoir
Az Er Mané néven is ismert kamrasír 85 m (279 láb) hosszú, 35 m (115 láb) széles és 5 m (16 láb) magas. A nyugati végén egy dolmen, a keleti végén pedig két sírkamra található. A közelben egy kis, körülbelül 3 m (10 láb) magas menhir található. 47°36′43″N 3°03′39″W / 47.6119°N 3.0608°W / 47.6119; -3.0608
Dolmens
A környéken több dolmen is található. Ezeket a dolmeneket általában síroknak tekintik, azonban a bretagne-i savanyú talaj elmarta a csontokat. A dombokat több nagy kőből építették, amelyek egy "zárókőre" támaszkodtak, majd egy földhalom alá temették őket. Sok esetben a halom már nincs meg, néha a régészeti ásatások miatt, és csak a nagy kövek maradtak meg, különböző romos állapotban.
- Er-Roc'h-Feutet: Északon, a Chapelle de La Madelaine közelében. Teljesen fedett tetővel rendelkezik.
- La Madelaine:47°37′15″N 3°02′54″W / 47.6208°N 3.0482°W / 47.6208; -3.0482 Nagy dolmen, mérete 12 x 5 m (39 x 16 láb), 5 m (16 láb) hosszú törött zárókővel. Nevét a közeli Chapelle de La Madelaine kápolnáról kapta, amelyet ma is használnak.
- Kercado: Egy ritka dolmen, amelyet még mindig az eredeti dombormű fed. A Kermario-vonalaktól délre található, 25-30 méter széles és 5 méter magas, tetején egy kis menhirrel. A korábban 4 m-es kis menhirekkel körülvett főjárat 6,5 m hosszú, és egy nagy kamrába vezet, ahol számos leletet találtak, többek között baltákat, gyöngyöket, nyílhegyeket és kerámiát. A barlangot i. e. 4600 körül építették, és körülbelül 3000 évig használták.
- Mané Brizil
- Kerlescan: Egy nagyjából téglalap alakú halom, amelyből csak egy zárókő maradt meg. Kelet-nyugati irányban helyezkedik el, délen egy átjáró bejárata van.
- Kermarquer: Két különálló kamrája van.
- Mané-Kerioned (Tündérdomb vagy Grotte de Grionnec): Három dolmenből álló, Bretagne-ban egyedülálló elrendezésű csoport, amelyet egykor egy tumulus fedett. Míg a legtöbb dolmencsoport párhuzamos, ezek lópatkó alakban helyezkednek el. A három közül a legnagyobb a keleti oldalon található, 11 méteres.
- Crucuno: Egy "klasszikus" dolmen, egy 40 tonnás, 7,6 méteres táblakővel, amely nagyjából 1,8 méter magas oszlopokon nyugszik. 1900 előtt egy átjáró kötötte össze, így a domb 24 méter hosszú lett.
Egyéb formációk
Van néhány egyedi menhír és legalább egy másik képződmény, amely nem illik a fenti kategóriákba.
Manio négyszög
Kövek elrendezése egy nagy téglalap kerületének kialakítására. Eredetileg egy "tertre tumulus" volt egy központi dombdal, 37 m (121 láb) hosszú, és kelet-északkeleti irányban helyezkedik el. A négyszög kelet felé 10 m (33 láb) széles, de nyugat felé csak 7 m (23 láb) széles.
Manio óriás
A négyszög közelében egyetlen hatalmas menhir található, amelyet ma "Óriás" néven ismerünk. A több mint 6,5 m magas, 1900 körül Zacharie Le Rouzic által újjáépített, a közeli Kerlescan-vonalra néző, több mint 6,5 m magas mént 1900-ban állították fel. 47°36′12″N 3°03′22″W / 47.6034°N 3.056°W / 47.6034; -3.056
A Manio "óriás".
A Manio négyszögletes elrendezés.
A Crucuno dolmen
Az Er-Roc'h-Feutet dolmen. Minden álló kőalakzat mellett felirat hirdeti, hogy a francia állam tulajdonában van.
Kerlescan igazítás
Saint-Michel tumulus
Kövek a Kermario-kiigazításban
Kermario igazítás
Ménec összehangolása
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a Carnac-kövek?
V: A Carnac-kövek a megalitikus állókövek legnagyobb gyűjteménye a világon. Helyi sziklából vágták ki őket, és a neolitikum idején, valószínűleg i. e. 3300 körül állították fel őket a bretagne-i prekelta emberek.
K: Hol találhatók?
V: A Carnac-kövek a franciaországi Carnac falu körül, Bretagne-ban található számos neolitikus lelőhelyen találhatók.
K: Milyen idősek?
V: A köveket valamikor a neolitikumban állították fel, valószínűleg i. e. 3300 körül, de néhány közülük akár i. e. 4500 éves is lehet.
K: Mit tartalmaznak a lelőhelyek?
V: A lelőhelyek között találhatók kősorok, dolmenek, tumulusok és egyes menhirek.
K: Hogyan kezelték őket az elmúlt évszázadokban?
V: Az elmúlt évszázadokban sok lelőhelyet elhanyagoltak, és beszámolók szerint a dolmeneket birkanyájnak, tyúkólnak vagy akár kemencének használták. A köveket is eltávolították, hogy utakat építsenek, vagy építőanyagként használták őket.
K: Mi az ellentmondásos ezekkel a lelőhelyekkel kapcsolatban?
V: E helyszínek kezelése ellentmondásos téma, mivel az elmúlt évszázadokban elhanyagolták és más célokra használták őket.
K: Vannak-e erőfeszítések a védelmükre?
V: Igen, vannak erőfeszítések a védelmükre, például természetvédelmi projektek és kampányok, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet a jelentőségükre.
