Marokkó folyói és patakjai – teljes ABC-s lista

Marokkó folyói és patakjai — teljes ABC-s lista: átfogó, könnyen kereshető névjegyzék térképekkel, forrásokkal és rövid leírásokkal a Marokkó vízfolyásairól.

Ez a marokkói patakok és folyók listája.

Tartalom:

Az alábbiakban bővebb, áttekintő információt és egy rendezett, ábécészerinti kivonatos listát talál a Marokkó területén található fontosabb folyókról és patakokról. A helyi nyelvhasználatban a folyókat gyakran "oued" (arab: wādī) néven említik; sok közülük időszakos, esős évszakhoz kötődő jellegű (flash flood / rövid, nagy vízhozamú időszakok), míg néhány állandó vízfolyás. A teljes, kimerítő ABC-lista folyamatosan bővíthető — az alábbi válogatás a legismertebb és földrajzilag jelentős vizeket emeli ki.

Rövid áttekintés

• Földrajzi elhelyezkedés: Marokkó folyói többnyire az Atlasz- és Rif-hegységből erednek, és vagy az Atlanti-óceánba, vagy a Földközi-tengerbe torkollnak; a déli és belső régiókban sok patak csak időszakosan folyik.
• Legfontosabb szerepek: vízellátás és öntözés az agrárterületeken, vízierőművek és gátak (szabályozás, árvízvédelem), ökoszisztémák támogatása (oázisok, vizes élőhelyek), valamint turizmus (szurdokok, völgyek).
• Környezeti kihívások: vízhiány, intenzív gátépítés és vízhasználat, szennyezés, aszályok és éghajlati ingadozások hatása az időszakos vízfolyásokra.

Főbb (kiemelt) vizek — válogatás

• Oued Sebou (Sebou): Északnyugat-Marokkó egyik jelentős folyója, fontos vízrajzi és mezőgazdasági szereppel.
• Oum Er-Rbia: Az ország egyik legfontosabb folyója, amely jelentős vízgazdálkodási és öntözési feladatokat szolgál.
• Oued Moulouya (Moulouya): Északkeleti irányban a Földközi-tenger felé haladó nagy vízgyűjtő.
• Oued Draa (Drâa): Marokkó leghosszabb folyója, amely déli irányba, sivatagosabb területek mentén halad, és oázisrendszereket táplál.
• Bou Regreg (Bouregrég): Rabat és Salé közötti estuárium, fontos történelmi és városi terület.
• Loukkos: Északnyugaton, Larache térségében torkolló folyó.
• Ziz és Guir: Déli és délkeleti völgyek fontos vizeit adják; a Ziz-delta oázisairól ismert.
• Dades és Todra: A Dades- és Todra-völgyek szurdokai népszerű turisztikai célpontok, a folyók hegyi eredetűek és látványos kanyonokat formálnak.

Ábécés (ABC) lista — válogatás (a lista a leggyakoribb és földrajzilag jelentős neveket tartalmazza; a teljes, kiterjedt katalógus még bővíthető)

0–9

• Nincsenek általánosan használt folyónevek számokkal Marokkóban; a legtöbb név betűvel kezdődik.

A

• Ahansal — középső Atlaszbeli patak, amely a hegyvidéki vízgyűjtők közé tartozik.
• Assif (általános berber szó a folyóra; több helyi „assif” elnevezés létezik).

B

• Bou Regreg — Rabat–Salé estuáriuma, kulturális és történelmi jelentőségű.
• Beni (helyi pataknevek — több helységhez kötődően előfordulnak „Beni …” kezdetű folyónevek).

C

• Chbika és hasonló part menti patakok — kisebb vizek és torkolatok a déli partvidéken.

D

• Draa (Drâa) — Marokkó leghosszabb folyója, több oázist táplál a déli területeken.
• Dades — hegyi folyó, híres a Dades-völgy szurdokairól.
• Todra (Todra folyó) — jellegzetes kanyonjáról és sziklafalairól ismert.

E

• El Abid (Oued El Abid) — középAtlaszi vízgyűjtőkhöz tartozó folyó.

F

• Fedala környéki patakok — kisebb, regionális vizek.

G

• Guir — délkeleti folyórendszer része, amely a sivatagi völgyeket köti össze.

H

• Haut-Atlaszi patakok — több helyi név és mellékvölgyi rendszer tartozik ide.

I

• Inaouen — közép-Atlaszi mellékfolyó, a Sebou vízrendszeréhez kapcsolódik.

J–K

• J és K betűvel kezdődő néhány kisebb helyi patak (további feltárás szükséges a teljes lista elkészítéséhez).

L

• Loukkos — északnyugati, Larache környéki folyó.

M

• Moulouya — északkeleti irányba a Földközi-tenger felé tartó nagy vízgyűjtő.
• Moulay (helyi kisebb vizek és mellékfolyók elnevezései).

N–P

• Számos kisebb patak és völgyi vízfolyás található ezekkel a kezdőbetűkkel; a helyi elnevezések gyakran változnak a berber és arab nyelvhasználat miatt.

Q–R

• Régióspecifikus patakok; a nagyobb, ismert nevű folyók közül kevesen kezdődnek Q-val.

S

• Sebou — északnyugat egyik legfontosabb folyója; nagy mezőgazdasági hasznosítással.

T

• Tensift — Marrákes környékén jelentős vízfolyás; fontos regionális szereppel.

U–V–W–X–Y

• Ezeken a kezdőbetűkön kevés (vagy átírásból adódóan ritkább) helyi elnevezés szerepel; a „W” gyakran az „Oued” (oued/wadi) rövidítése miatt fordul elő nemzetközi átírásokban.

Z

• Ziz — délkeleti oázisokat tápláló folyórendszer; fontos szerepe van helyi mezőgazdaságban és oáziskultúrák fenntartásában.

Gyakorlati információk látogatóknak

• Időjárás és biztonság: télen és tavasszal a hegyvidéki hóolvadás és a csapadékok okozhatnak nagy vízhozamot; a nyári hónapokban sok patak kiszárad. Figyeljen a helyi figyelmeztetésekre (árvíz/flash flood veszély).
• Természetvédelem: sok folyó mentén találhatók védett területek és ökoszisztémák; tartsa tiszteletben a helyi szabályokat, ne szennyezze a vízfolyásokat.
• Turisztikai látványosságok: szurdokok (pl. Todra, Dades), oázisok (Draa, Ziz), estuáriumok (Bou Regreg) mind népszerűek.

Jegyzet a lista használatához

• A fenti lista válogatás jellegű, és nem tartalmaz minden helyi pataknevet. Marokkóban a helyi, berber és arab elnevezések sokszor eltérnek az európai átírástól; egyazon vízfolyás több néven is ismert lehet.
• Ha részletes, helyspecifikus ABC-listát szeretne (településenkénti, vízgyűjtőnkénti bontásban), örömmel kiegészítem a cikket források és térképi adatok alapján.

Keresés betűvel