Atlanti hurrikánszezon: listája, időszaka és jellemzői (június–november)

Atlanti hurrikánszezon (június–november): részletes lista, időszak, tipikus jellemzők és statisztikák — mikor alakulnak ki trópusi viharok, várható veszélyek és előrejelzések.

Az alábbiakban az atlanti-óceáni hurrikánok évszakait soroljuk fel. Mindegyik év június 1-jén kezdődött. November 30-án értek véget. Ezeken a napokon általában trópusi ciklonok alakulnak ki az Atlanti-óceánon.

Az atlanti hurrikánszezon az évnek az az időszaka, amikor az Atlanti-óceán északi részén hurrikánok alakulnak ki. A szezon június 1-jén kezdődik és november 30-án ér véget. Az Atlanti-óceánon átlagosan tíz trópusi vihar, hat hurrikán és két-három nagy hurrikán fordul elő.

A Nemzeti Hurrikánközpont segít figyelni az Atlanti-óceán északi részén a hurrikánokat, és előrejelzéseket készít arról, hogy merre fognak haladni a viharok.

Mikor a szezon csúcspontja és miért alakulnak ki a viharok?

A szezon legaktívabb része általában augusztus végétől október elejéig tart, a csúcsát pedig szeptember közepére–végére teszik a meteorológusok. Ennek oka, hogy ekkor a tenger felszínének hőmérséklete a legmagasabb (általában legalább 26,5 °C szükséges a trópusi ciklonok kialakulásához), és a légköri feltételek (alacsony szélirány- és sebesség-különbség, azaz alacsony szélvágás) kedveznek a viharok szerveződésének.

A trópusi ciklonok kialakulását több tényező befolyásolja, többek között:

• meleg tengervíz (energiaforrás);
• alacsony vertikális szélvágás (hogy a vihar szabályosan fel tudjon épülni);
• nedves, instabil légkör;
• afrikai kontinensről induló keleti széllökések (African easterly waves), amelyek gyakran szolgálnak a viharok kiindulópontjaként;
• Saharan por (porfelhők) és egyéb klimatológiai tényezők, amelyek csökkenthetik vagy késleltethetik a kialakulást.

Hogyan osztályozzák a trópusi rendszereket?

A trópusi ciklonok fejlődési fokozatai és elnevezései egyszerűek:

• Trópusi depresszió: zárt légkörű alacsony nyomású rendszer, legfeljebb 62 km/h (39 mph) széllel.
• Trópusi vihar: legalább 63–117 km/h közötti széllökésekkel; ekkor a rendszert már névvel is illetik.
• Hurrikán: 118 km/h (74 mph) feletti tartós szelek esetén; a legerősebb hurrikánokat az Saffir–Simpson skála 1–5 kategóriái szerint sorolják be.

A Saffir–Simpson-skála kategóriái (közelítő értékek km/h-ban):

• 1. kategória: 119–153 km/h
• 2. kategória: 154–177 km/h
• 3. kategória (nagy hurrikán): 178–208 km/h
• 4. kategória: 209–251 km/h
• 5. kategória: ≥252 km/h

Átlagok, névadás és statisztika

Ahogy a bevezető említette, az Atlanti-óceánon átlagosan évi körülbelül tíz trópusi vihar keletkezik, ebből hat hurrikánná erősödik, és általában két–három nagy (3–5. kategóriás) hurrikán is előfordul. A viharok neveit a Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) által jóváhagyott listák alapján adják; a különösen pusztító viharok neveit visszavonhatják és soha többé nem használják újra.

A Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) szerepe

A Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) folyamatosan követi a trópusi ciklonokat, és rendszeres előrejelzéseket, figyelmeztetéseket és pályamodelleket ad ki. Az NHC adatai és tanácsai alapvetőek a hatóságok, katasztrófavédelem és a lakosság számára, különösen veszélyes viharok közeledtének idején.

Kockázatok és hatások

A hurrikánoknak többféle veszélye van:

• viharháttörés (storm surge): a part menti vízszint emelkedése, amely gyakran a legsúlyosabb és legveszélyesebb hatás;
• erős széllökések: épületek, faállomány és infrastruktúra károsodása;
• heves esőzés és belvíz: áradások, csatornák elöntése;
• villámárvizek és földcsuszamlások: domborzattól függően különösen veszélyesek lehetnek.

Megelőzés és felkészülés — mit tehetnek az emberek?

Néhány alapvető intézkedés, amely segíthet csökkenteni a kockázatot és gyorsítani a helyreállítást:

• Készítsen vészhelyzeti készletet (ivóvíz, tartós élelmiszer, lámpa, elem, gyógyszerek, fontos dokumentumok másolatai).;
• Készítsen családi menekülési és kapcsolatfelvételi tervet, ismerje a helyi kitelepítési útvonalakat és gyülekezőhelyeket.;
• biztosítsa az ingatlant: rögzítse a kültéri tárgyakat, használjon viharredőnyt vagy deszkát az ablakokon, és győződjön meg arról, hogy a tető és az eresz jó állapotban van.;
• kövesse az NHC és a helyi hatóságok figyelmeztetéseit, és fogadja el a kitelepítési utasításokat.;
• árvíz esetén soha ne vezessen elöntött úton — a sekély víz is elsodorhatja a gépkocsit.;
• fontolja meg vészvillanyforrás (pl. generátor) biztonságos használatát, és tartsa be a gyártó előírásait a szén-monoxid mérgezés elkerülése érdekében.

Klímaváltozás hatása

A klímaváltozás befolyásolja a trópusi ciklonok viselkedését: az óceánok melegedése növelheti a viharok intenzitását és a gyors megerősödések gyakoriságát, emellett több csapadékot szállíthatnak a viharok. A tudományos közösség folyamatosan vizsgálja, hogy a szezon hossza és a viharok gyakorisága hogyan változik tartósan.

Végszó

Az atlanti hurrikánszezon rendszeres figyelést és felkészülést igényel. Kövesse az Nemzeti Hurrikánközpont és a helyi hatóságok előrejelzéseit, legyen vészhelyzeti terve és készlete, és vegye komolyan a figyelmeztetéseket — így csökkenthető a személyi sérülések és az anyagi károk kockázata.

Kérdések és válaszok

K: Mikor kezdődik és mikor ér véget az atlanti hurrikánszezon?

K: Miért általában ebben az időszakban alakulnak ki a trópusi ciklonok?

K: Hány trópusi vihar, hurrikán és nagyobb hurrikán van átlagosan az Atlanti-óceánban?

K: Amikor az atlanti hurrikánszezon véget ér, az azt jelenti, hogy nincsenek többé hurrikánok?

K: Mi a Nemzeti Hurrikánközpont szerepe a hurrikánszezon alatt?

K: A Nemzeti Hurrikánközpont csak az Atlanti-óceánon lévő hurrikánokat figyeli?

K: Előfordulhat, hogy az atlanti hurrikánszezonon kívül is kialakul egy hurrikán?

Keresés betűvel