Idi Amin Dada — Uganda diktátora: uralma, atrocitásai és öröksége
Idi Amin Dada tizedelte Ugandát: könyörtelen uralom, emberi jogi atrocitások és vitatott örökség — részletes történelmi összefoglaló és elemzés.
Idi Amin Dada (születési éve vitatott, gyakran 1925. augusztus 17.-ként szerepel — meghalt 2003. augusztus 16.) Uganda katonai diktátora volt, aki 1971 és 1979 között gyakorolta hatalmát. Az országot korábban vezető Milton Obote hatalmát 1971-ben puccsal buktatta meg; később az egyre elszigeteltebb és erőszakos rezsimet végül az akkor tanzániai elnök, Julius Nyerere vezette hadművelet és ugandai ellenzéki erők döntötték meg 1979-ben.
Hatalomra jutás és uralmi módszerek
Amin eredetileg a brit gyarmati hadseregben, a King's African Rifles-ben szolgált, és a függetlenség után is katonai pályán maradt. 1971-ben, miközben Obote külföldön tartózkodott, puccsal ragadta magához a hatalmat. Gyorsan kiépítette a katonai hatalmon alapuló személyi rezsimet: kiterjedt titkosszolgálati, letartóztatási és kivégzési gyakorlatot működtetett, pártpolitikai ellenfeleket, civileket és bizonyos etnikai csoportokat célozva.
Emberi jogi visszaélések és következmények
- Amin uralma alatt az országban terror, felszámoló-politika és erőszak uralkodott: eltűnések, kínzásos halálesetek, tömeges kivégzések jellemezték a korszakot.
- Szakértői becslések szerint az áldozatok száma tízezrektől több százezerig terjedhet; egyes források 100 000–500 000 közötti veszteségről írnak. Nemzetközi emberi jogi szervezetek súlyos jogsértésekről számoltak be.
- Etnikai alapon is üldözések történtek — különösen az északi eredetű csoportok (például az Acholi és Lango) szenvedtek el tömeges megtorlásokat, mivel azokat Obote híveinek tekintették.
- Amin személyi kultuszt alakított ki: megannyi díszes, néha abszurd címre és állítólagos előkelő megszólításra tett szert, és a hadsereget saját hatalmának bázisaként használta.
Az ázsiai közösség kiűzése
1972 augusztusában Amin kikényszerítette az országban élő ázsiaiak, elsősorban indiai és pakisztáni származásúak távozását; hivatalos rendelkezése szerint nekik rövid határidőt adott és korlátozott összeget vihettek magukkal. Ennek következményeként több tízezer — gyakran körülbelül 60 000-re becsült — vállalkozó és szakember hagyta el Ugandát. A döntés súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járt: az adminisztráció, a kereskedelem és az ipar jelentős részének összeomlása gyorsult fel.
Külpolitika, Entebbe és a nemzetközi botrányok
Amin ideológiája és külkapcsolatai kiszámíthatatlanok voltak: rövid ideig fenntartotta a kapcsolatokat Izraellel, később viszont nyíltan támogatta az arab és palesztin ügyeket, és szövetségesként fordult olyan vezetők felé, mint Muammar Gaddafi. A rezsim tevékenysége és támogatói magatartása hozzájárult a nemzetközi izolációhoz.
1976-ban egy Air France járatot eltérítettek és az ugandai Entebbe repülőtérre vezényelték. Az eset az izraeli kommandósok híres Entebbe-raidje (Operation Thunderbolt) révén zárult, amelyben foglyokat szabadítottak ki — az esemény tovább rontotta Amin nemzetközi megítélését.
Vesztés, menekülés és száműzetés
Amin 1978 végén Tanzániának indított támadása után (Kagera régió elfoglalása) a tanzán hadsereg válaszul bevonult, és Tanzánia támogatásával ugandai ellenzéki erők 1979-ben megdöntötték uralmát. Amin először Líbiába menekült, majd Irakba, végül Szaúd-Arábiában talált menedéket, ahol élete végéig élt, és soha nem térhetett vissza Ugandába.
Halála és temetés
2003. augusztus 16-án, 77–78 éves kor körül veseelégtelenségben halt meg Dzsiddában, Szaúd-Arábiában. Hosszas betegeskedés után lélegeztetőgépre kerülésről és a létfenntartó rendszerek lekapcsolásáról számoltak be; családja döntött a gépről való levételről. Egyszerű körülmények között, sírkő nélküli sírba helyezték el, hivatalos emlékmű nélkül.
Örökség és kulturális emlékezet
Amin uralma mély nyomot hagyott Uganda történetében: a társadalmi szövetet megrontó, traumatizáló események és a gazdasági visszaesés hosszú távú következményekkel jártak. A korszak emléke gyakran a kegyetlenséggel és a rendkívüli önkényuralommal azonosítódik, és a mai napig vita tárgya a történészek és az érintett közösségek körében.
A Skócia utolsó királya (The Last King of Scotland, 2006) című film Amin kormányáról és személyiségéről készült fikciós-elemekkel kevert alkotás. Forest Whitaker alakításáért elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, ami hozzájárult Amin alakjának szélesebb körű megismertetéséhez a nemzetközi közönséggel.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Idi Amin Dada?
V: Idi Amin Dada egy elnyomó diktátor volt, aki 1971 és 1979 között uralkodott az afrikai Ugandában.
K: Hogyan veszítette el a hatalmát?
V: Azután vesztette el a hatalmat, hogy megpróbált elfoglalni néhány tanzániai földet. Az akkori tanzániai elnök, Julius Nyerere megszállta Ugandát, és átvette az irányítást Kampala, Uganda fővárosa felett. Ezt követően Amin elmenekült.
K: Miről híres Amin?
V: Amin arról híres, hogy minden ázsiai embert arra kényszerített, hogy elhagyja Ugandát. Úgy gondolta, hogy az Ugandában élő ázsiaiak (akik többnyire indiaiak és pakisztániak voltak) elveszik a munkát az ugandai munkások elől.
K: Mi okozta, hogy nagyon brutális vezetőként vált ismertté?
V: Az 1970-es években olyan történelmi személyekhez hasonlították, mint Caligula, Hitler, Beria és Himmler, és több szomszédos országban "szadistának, gyilkosnak, fasisztának és elnyomónak" tekintették. Ennek következtében nagyon brutális vezetőként vált ismertté.
K: Hová menekült Amin, amikor elvesztette a hatalmát?
V: Amikor 1979-ben elvesztette a hatalmat, Amin Líbiába, majd Szaúd-Arábiába menekült.
K: Mikor halt meg Idi Amin? V: Idi Amin 2003. augusztus 16-án halt meg többszörös szervi elégtelenségben, egy nappal 78. születésnapja előtt, Dzsiddában, Szaúd-Arábiában.
K: Melyik film az ő kormánya alapján készült? V: A Skócia utolsó királya (2006) című film Idi Amin kormányáról szól, és Forest Whitaker a legjobb színésznek járó Oscar-díjat nyerte el az őt alakító Forest Whitakerért.
Keres