Richū-tennō (履中) — Japán 17. császár, történelmi és legendás alak
Ismerje meg Richū-tennōt, Japán 17. császárát: keleti legendák és történelmi nyomok találkozása — rejtélyes uralkodás, küldemények és korai császári örökség.
Richū császár (履中天皇, Richū-tennō) a hagyományos öröklési sorrend szerint Japán 17. császára volt. A róla fennmaradt legkorábbi beszámolók — elsősorban a Kojiki és a Nihon shoki — részletei részben legendákhoz nyúlnak vissza, ugyanakkor a történészek egyes elemeiket valószínűsíthetőnek tartják. A „Richū-tennō” név és más uralkodói elnevezések későbbi, posztumusz hagyományként jelentek meg: ez a névadás a későbbi generációk szokásához kötődik, és a források értelmezését is befolyásolta. Egyes kutatók a Richū személyével kapcsolatos hagyományos adatok egy részét legendának minősítik, más részüket viszont valószínűsíthetőnek tartják; a posztumusz név létrejöttére utaló megjegyzésekre hivatkozva a „posztumusz” megjelölés is gyakran használatos a róla szóló irodalomban.
Történeti források és kronológia
A Richū császárról szóló adatokból nem lehet megbízható, napi pontosságú dátumokat megállapítani. A korai császárok hagyományosan elfogadott neveinek és sorrendjének „kanonizálása” csak jóval később, Kammu császár uralkodásának idején vált széles körben elfogadottá; ennek nyomán alakult ki a Yamato-dinasztia uralkodóinak mai, hagyományos listája. Emiatt a korai császárok — köztük Richū — uralkodásának pontos kronológiája és biografikus részletei vita tárgyát képezik.
Kapcsolat a kínai forrásokkal
Egyes tudósok Richū-t az ősi kínai forrásokban említett Szan (讃) királlyal azonosítják. A kínai dinasztikus krónikák szerint Szan király legalább kétszer küldött követeket a Song-dinasztiába (421-ben és 425-ben), és ezen feljegyzések szerint az uralkodót halála után öccse követte. Ez a kínai feljegyzés arra utal, hogy a Yamato-központú hatalom képviselői a 5. század első felében aktív diplomáciai kapcsolatokat tartottak fenn a kínai udvarokkal; azonosítás esetén ez a párhuzam segít a tradicionális japán hagyomány és a kínai időszámítás közötti korrelációk vizsgálatában. Ugyanakkor az ilyen megfeleltetések értelmezése óvatos kutatást igényel, mert a források kronológiái és szemléletei eltérőek lehetnek.
Régészeti és történeti kontextus
Richū uralkodása a Kofun-korra esik, amikor a Japán-szigeteki társadalom jelentős centralizálódáson ment keresztül, és a hatalmi központok domborműves, halomsíros (kofun) temetkezéseket hagytak hátra. A régészeti leletek — nagyméretű halomsírok, fémdíszek, fegyverek és import áruk — arra utalnak, hogy a korai jōmon/masumoto korszakoknál jóval szervezettebb állami struktúrák léteztek. Néhány későbbi hagyomány és az Imperial Household Agency bizonyos nagykoporsós sírokat egy-egy korai uralkodóhoz rendel, de az ilyen azonosítások tudományos megerősítése gyakran vitatott, mert a régészet és az írott források nem minden esetben mutatnak egyértelmű megfeleltetést.
Jelentősége és értelmezése
Richū történeti szerepe — mint a Yamato-állam kialakulását tükröző korai uralkodó — fontos a japán állam korai történetének megértéséhez. A róla fennmaradt források többnyire töredékesek és késői szerkesztésekre épülnek, ezért a modern kutatásban különböző nézetek léteznek: egyesek a hagyományos listát nagyjából történelmi valóságnak tekintik, mások óvatos szkepticizmussal közelítik meg az egyes anekdotákat és cselekményeket. Mivel a közvetlen forrásanyag szegényes, a történészek magyarázataiban gyakran kombinálják az írott források elemzését a régészeti eredményekkel.
Ha további részleteket szeretne Richū császárról, ajánlott a Kojiki és a Nihon shoki forrásainak tanulmányozása, valamint a kínai dinasztikus krónikák (különösen a Liu-Song kori feljegyzések) összevetése a régészeti kutatások eredményeivel.
Hagyományos történelem
A Nihonshoki és a Kojiki szerint ő volt Nintoku császár első fia.
Richūnak két fia született, de őt követte a trónon a bátyja, aki Hanzei császárként vált ismertté. Hanzei trónra lépése megkerülte Richū két fiát. Kevés egyéb részlet maradt fenn.
Richū két unokája Kenzō császárként és Ninken császárként jutott trónra.
Richū életének eseményei
Richū életének és uralkodásának eseményeiről nagyon keveset tudunk. A 29. uralkodó, Kimmei császár uralkodását megelőzően csak korlátozott információk állnak rendelkezésre a tanulmányozáshoz.
Uralkodásának hatodik évében Richū meghalt.
Halála után
Ennek a császárnak a halála utáni hivatalos nevét (posztumusz neve) sok évszázaddal az életében Richūnak tulajdonított név után szabályozták.
A Császári Háztartási Ügynökség szerint a császár végső nyughelye egy sakai földsírgödörben (kofun) található. Richūt egy sintó emlékhelyen (misasagi) tisztelik, amely a sírdombhoz kapcsolódik.
Úgy tartják, hogy ez Richū császár sírhalma - Sakai-ban.
Kapcsolódó oldalak
- Japán császára
- Japán császárainak listája
- Japán császári családfa
- Kofun időszak
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Richū császár?
V: Richū császár volt Japán 17. császára a hagyományos öröklési sorrend szerint.
K: Mit tudunk az életéről?
V: Richū császár életének részletei valószínűleg legendásak, de valószínűsíthetőek. Nevét posztumusz alkották meg a későbbi generációk, és egyes tudósok a Song könyvében szereplő Szan királlyal azonosítják.
K: Mikor küldött követeket a Song-dinasztiába?
V: Szan király, akiről úgy vélik, hogy Richū császár volt, legalább kétszer küldött követeket a Song-dinasztiába 421-ben és 425-ben.
K: Ki követte őt?
V: Az utódja az öccse volt.
K: Vannak bizonyos dátumok, amelyek az életéhez vagy uralkodásához kapcsolódnak?
V: Ennek a császárnak az életéhez vagy uralkodásához nem rendelhetők hozzá bizonyos dátumok.
K: Mikor erősítették meg a korai császárok hagyományosan elfogadott nevét és sorrendjét?
V: A korai császárok hagyományosan elfogadott neveit és sorrendjét csak Kammu császár uralkodása idején erősítették meg "hagyományosnak", aki a Yamato-dinasztia 50. uralkodója volt.
Keres