Démoszthenész – ókori athéni szónok és politikus (Kr. e. 384–322)

Démoszthenész — legendás ókori athéni szónok és politikus (Kr. e. 384–322): retorika, politikai küzdelmek és Athén védelme a makedón terjeszkedés ellen.

Démoszthenész (Kr. e. 384–322, görögül: Δημοσθένης, Dēmosthénēs) ismert görög államférfi és szónok volt az ókori Athénból. Beszédei a klasszikus athéni beszédkészség csúcsát mutatják, és egyben értékes forrásai az ókori Görögország politikájáról és kultúrájáról a Kr. e. 4. században. Démoszthenész a retorikát korábbi nagy szónokok és beszédek tanulmányozásával tanulta; fiatal korában például tanulmányozta az Iszaeust és más athéni beszédírókat. Első törvényszéki beszédeit húszéves korában tartotta: hatékonyan érvelt, hogy visszaszerezze gyámjaitól azt, ami az örökségéből megmaradt. Egy ideig Démoszthenész hivatásos beszédíróként és ügyvédként kereste kenyerét, beszédeket írt magánjogi perekben való felhasználásra, és ebben a korszakban szerezte meg gyakorlati jogi és retorikai tapasztalatát.

Korai élete, testi akadályok és tanulás

Gyermek- és ifjúkoráról a források szerint szegényesen kezdődött: apját korán elveszítette, örökségét pedig jogi viták és csalással igyekeztek eltorzítani. Híres a róla szóló anekdota, miszerint kezdetben akadozó beszéde és gyenge hangja volt, ezért különféle gyakorlatokkal küzdött a hiányosságok ellen: kavicsokat tett a szájába, hogy a kiejtését javítsa, tengerparton és hegyre futva gyakorolt beszédet, és verssorokat ismételt hangosan, hogy megerősítse hangképzését és légzését. Ezek a történetek részben pedagógiai jellegűek, de jól illusztrálják a retorika iránti elkötelezettségét és munkamorálját.

Haditengerészeti és korai politikai pálya

21 éves korában Démoszthenész elvállalta az athéni hadihajók parancsnoki állását, és részt vett a város tengerészeti életében. Politikába való bekapcsolódása fokozatosan nőtt, miközben másoknak írt beszédeket. Kr. e. 354 körül tartotta első nyilvános politikai beszédeit, amelyekben egyre erőteljesebben foglalt állást Athén ügyében.

Fő politikai küzdelmek: Fülöp és a makedón terjeszkedés

Legtermékenyebb éveit a makedón terjeszkedés elleni küzdelemnek szentelte. Idealizálta városát, és egész életében igyekezett helyreállítani Athén felsőbbrendűségét, valamint motiválni a polgárokat II.makedónPhilipposz ellen. Több híres beszédében — amelyeket ma a „Philippikák” és az „Olynthiák” csoportjába sorítanak — sürgette, hogy Athén és görög szövetségesei határozottan lépjenek fel Fülöp terjeszkedése ellen, és segítsék Olynthoszt is a makedón nyomás elleni védekezésben. Igyekezett megőrizni városa szabadságát és szövetségeket kötni Makedón ellen, de gyakran politikai ellenfelei és a belső megosztottság gátolta törekvéseit.

Nagy Sándor és a későbbi felkelések

Fülöp halála után Démoszthenész vezető szerepet játszott városának az új makedón király, Nagy Sándor elleni politikai törekvéseiben és később a függetlenség visszaszerzésére irányuló törekvésekben. Alexander halála (Kr. e. 323) után a görög városok — élén Athénnal — fellázadtak a makedón uralom ellen; Démoszthenész támogatói közt szerepelt a lázadó politika szervezése. Erőfeszítései azonban végül kudarcot vallottak: a makedónok keményen megtorolták a felkelést, és Antipatrosz vezetésével a makedónok ismét biztosították uralmukat a görög területeken.

Per Aischinész ellen: A „Korona” (Peri tou stephanou) beszéd

Démoszthenész egyik legismertebb jogi-politikai győzelme a „Korona” (görögül Περὶ τῆς στεφάνου) című beszéd volt, amelyben védelmébe vette saját politikai tevékenységét és elismerést kért Athén polgárai részéről egy Ctesiphon nevű politikus felterjesztése alapján. Ellenfele, Aischinész, vádat emelt Ctesiphon ellen; Démoszthenész erre a vádra reagált és az ő beszéde jogi és retorikai mesterművé vált. A perben Démoszthenész győzött, Aischinészt elítélték, és ez a siker megerősítette hírnevét mint kiváló retorikus és politikus.

Letartóztatás, száműzetés és halál

A makedónok ellen folytatott politikai tevékenysége során Démoszthenész többször került szembe politikai ellenfelekkel és hatalmas veszéllyel. Amikor Antipatrosz — Alexander helytartója — igyekezett megőrizni uralmát és elfojtani a görögellenes felkeléseket, embereit elküldte, hogy keressék meg Démoszthenészt. A hagyomány szerint Démoszthenész öngyilkosságot követett el, hogy elkerülje letartóztatását és megszégyenítését Antipatrosz emberei által. A források eltérnek a részleteket illetően: van, aki mérgezést említ, van, aki önárulás nélkül elvágott torkot ír le, más változatok szerint templomban rejtőzött és ott vetett véget életének. A halál éve hagyományosan Kr. e. 322.

Művek, örökség és megítélés

Démoszthenész munkásságából mintegy hatvannak mondott beszéd maradt ránk, amelyek politikai, jogi és alkalmi szónoki művek között oszlanak meg. A bizánci Arisztophanész és a szamothrakiai Arisztarkhosz által összeállított alexandriai kánon Démoszthenészt a tíz legnagyobb attikai szónok és beszédíró egyikeként ismerte el. Longinus szerint Démoszthenész "a végletekig tökéletesítette a magasztos beszéd hangnemét, az élő szenvedélyeket, a bőséget, a készséget, a gyorsaságot". Cicero úgy méltatta őt, mint "a tökéletes szónokot", akiből semmi sem hiányzott, Quintilianus pedig "lex orandi"-ként ("a szónoklás zászlaja") magasztalta, és hogy "inter omnes unus excellat" ("minden szónok között egyedül áll").

Számára a retorika nem pusztán technika volt, hanem politikai eszköz és erkölcsi küldetés is: beszédei gyakran a közösség javát és Athén függetlenségének megőrzését szorgalmazták. Művei később a retorika oktatásának alapjául szolgáltak, hatásuk a római retorikára és a későbbi európai beszédkultúrára is elhanyagolhatatlan.

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Démoszthenész?

K: Hogyan tanult Démoszthenész retorikát?

K: Mikor tartotta első törvényszéki beszédeit?

K: Milyen munkát vállalt 21 évesen?

K: Miért kezdett el érdeklődni a politika iránt?

K: Mik voltak a céljai politikusként?

K: Hogyan ismerték el Démoszthenészt más nagyok a történelem során?

Keresés betűvel