Carole King (született 1942. február 9-én, eredeti neve Carol Joan Klein) amerikai dalszerző és énekes-dalszerző, akinek munkássága alapvetően befolyásolta a modern pop- és rockzenei dalszerzés műfaját. King és írótársa, Gerry Goffin párosa a 1960-as években a Brill Building dalírói közösségének meghatározó szerzőpárosa volt; több mint húsz olyan dalt írtak, amelyek komoly slágerlistás sikereket értek el különböző előadók előadásában. 1971-ben King megírta és felvette a saját hangján a Tapestry című albumot, amely óriási kereskedelmi és kritikai siker lett: 15 héten át vezette az amerikai albumlistát, és napjainkig az egyik legkelendőbb albumként tartják számon.

Korai évek és a dalszerzői karrier kezdete

King Manhattanben született és Brooklynban nőtt fel. Tizenévesként kezdett dalokat írni, írótársa sokáig Goffin volt; párosuk számos előadónak – köztük a Shirellesnek, a Driftersnek és a Chiffonsnak – írt sikerdalokat. Első nagy áttörését 1961-ben érte el: szerzőként és társszerzőként jegyzett listavezető slágerként a "Will You Love Me Tomorrow" című dal tett széles körben ismertté.

Slágerek és ismert szerzemények

King és Goffin közösen írt szerzeményei közül több vált időtálló slágerré; ezek közé tartoznak olyan dalok, mint a "Will You Love Me Tomorrow", a "The Loco-Motion", az "Up on the Roof" vagy a "One Fine Day". Carole King önálló dalszerzői és előadói korszakából pedig olyan emblematikus számok származnak, mint az albumáról ismert "It's Too Late", "I Feel the Earth Move" és a világsikert hozó "You've Got a Friend", valamint az Aretha Franklin által híressé tett "(You Make Me Feel Like) A Natural Woman" (Goffin–King–Wexler együttműködés).

A Tapestry és szólókarrier

A 1971-es Tapestry azonnal széles közönséget talált, és a kritika is magasztalta őt mint előadót és dalszerzőt. Az album megjelenése után King sikeres szólóelőadóként folytatta pályafutását: több tucatnyi dalt írt és ad elő saját albumaikon, amelyek közül összesen 25 szólólemeze jelent meg. A közönség által leginkább szeretett munkája a Tapestry, ugyanakkor karrierje során számos más kiadványban és koncertlemezen is megmutatta sokoldalúságát. Legutóbbi nagyobb kiadványa a Live at the Troubadour, amelyet James Taylorral készített; ez az album az első héten a slágerlisták 4. helyére került és több mint 400 000 példányban kelt el.

Elismerések és örökség

King pályafutását számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el: négy Grammy-díjat nyert, és dalszerzői munkásságáért bekerült a Songwriters Hall of Fame-be és a Rock and Roll Hall of Fame-be. 2009-ben beiktatták a Hit Parade Hall of Fame-be is. A zenei szakértők és történészek – köztük Joel Whitburn, aki a Billboard magazinnak ír – az 1955–1999 közötti időszak egyik legsikeresebb női dalszerzőjeként tartják számon: Whitburn szerint King 118 popslágerhez járult hozzá szerzőként vagy társszerzőként a Billboard Hot 100-as listán.

Carole King hatása a popkultúrára tartós: nemcsak dalai maradtak fenn a köztudatban, hanem életútja és munkássága inspirációként szolgált későbbi előadók és dalszerzők számára. Pályafutását színpadi és más adaptációk is dokumentálták, és dalai továbbra is rendszeresen felbukkannak filmekben, sorozatokban és rádióműsorokban.