Abel Tasman: a holland felfedező, aki felfedezte Tasmániát és Új-Zélandot
Abel Tasman: holland tengeri felfedező, aki felfedezte Tasmániát és Új-Zélandot — részletes életrajz, hajóutak és történelmi hatás egy lenyűgöző összefoglalóban.
Abel Janszoon Tasman (1603–1659) holland tengeri felfedező volt. A VOC (Holland Kelet-indiai Társaság) szolgálatában 1642-ben és 1644-ben tett útjai során találta meg Tasmániát és Új-Zélandot. Ő észlelte először Ausztrália nagy részét. Tasman neve ma is élő emléke a déli félteke feltérképezésének: róla nevezték el többek között Tasmánia szigetét és a Tasman-tengert.
A hollandiai Groningenben született. Fiatalon tengerész pályára lépett: 1633-ban Bataviába (a mai Jakartába) ment, hogy a VOC-nak dolgozzon. 1636-ban visszatért Hollandiába, majd 1638-ban feleségével, Jannetie Tjaerss-szel együtt ismét Bataviába költözött. 1640-ben észak felé hajózott, Japánba, majd 1642-ben délre, Palembangba indult — ezek a tapasztalatok készítették fel nagyobb felfedezőútjaira.
1642-ben a VOC megbízásából Tasman parancsnokként két hajóval indult (a híres Heemskerck és Zeehaen voltak a parancsnoksága alatt). Célja a dél felé húzódó ismeretlen területek felderítése és kereskedelmi lehetőségek feltárása volt. Útjának egyik fontos eredménye, hogy november végén 1642-ben először írásos európai forrásokban jelenik meg a mai Tasmánia partjainak leírása — Tasman ezt a vidéket Anthony van Diemen, a VOC akkori kormányzója tiszteletére „Van Diemen's Land”-nek nevezte.
Tasman ezután kelet felé hajózott, és 1642 decemberében elérte a mai Új-Zéland partjait. Partvonalát felvázolta, és hajósaival partközeli vizsgálatokat végzett; egy öbölben, amelyet később „Murderers' Bay” (a ma Golden Bay) névvel illettek, összetűzésbe keveredtek a helyi maorikkal — a találkozás erőszakos volt, néhány európai életét vesztette. Tasman nem szállt hosszabb ideig partra Új-Zélandon, de térképei és jelentései fontos információkat szolgáltattak a régióról a további európai hajósok számára.
1644-ben Tasman újabb hivatalos útját vezette: ezúttal a Ausztrália északi partvidékét és a környező szigeteket térképezte fel. Ez a hajóút tovább gazdagította a holland térképeket és hozzájárult ahhoz, hogy a délkelet-ázsiai kereskedelmi útvonalak ismertebbé váljanak a VOC számára.
Tasman karrierje során fontos szerepet játszott abban, hogy a 17. századi európai térképek és földrajzi ismeretek bővüljenek a délkeleti óceán területeiről. Élete végén ismét Bataviában élt, ahol 1659-ben hunyt el. Öröksége ma is látható: Tasmánia, a Tasman-tenger és az Új-Zélandon található Abel Tasman Nemzeti Park mind rá emlékeztetnek, továbbá hajóútjainak feljegyzései sokáig irányadó források voltak a térség feltérképezésében.
Fontosabb események röviden:
- 1603 – születése körül (Groningen környéke).
- 1633 – Bataviába (a mai Jakartába) megy a VOC szolgálatában.
- 1642 – déli út, Tasmánia és Új-Zéland első európai leírásai; összetűzés a maorikkal.
- 1644 – további felderítések az Ausztrália északi partvidékén.
- 1659 – elhalálozása Bataviában.
Abel Tasman munkája alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a későbbi felfedezők és térképészek pontosabban ismerték a délkelet-ázsiai és dél-ausztráliai partvonalakat, és neve máig a nagy földrajzi felfedezések egyik jellegzetes alakjaként él.
Tasman utazásait bemutató térkép
Tasmánia és Új-Zéland 1642-4
Tasman a Holland Kelet-India főkormányzója. Tasman elhajózott Van Diemen-föld keleti partjaihoz, és 1642. december 3-án igényt tartott a hollandok számára. A hajók ezután nyugatra vitorláztak, és megtalálták Új-Zélandot. Hajóit nagy harci kenukban (csónakokban) közlekedő maorik támadták meg, és négy matróz meghalt. Tasman ezután északkelet felé hajózott Tonga és a Fidzsi-szigetek felé. Ezután északnyugatra, Új-Guineába hajózott, és 1643 júniusában érkezett vissza Bataviába.
Nyugat-Ausztrália 1644
1644-ben Tasman a Limmen, Zeemeeuw és Bracq nevű hajókkal elhajózott Bataviából. Végighajózott Új-Guinea nyugati partjain, majd Ausztrália partjain a York-foktól az Északnyugati-fokig. 1644 augusztusában tért vissza Bataviába. Kimutatta, hogy Nyugat-Ausztrália és Queensland ugyanannak az országnak a része. A Torres-szoroson nem tudott átjutni, de térképeit a következő 200 évben is használták. Tasman további utakat tett, többek között 1646-ban Szumátrába, 1647-ben Sziámba, 1648-ban pedig Manilába. Bataviában vásárolt földet, ahol 1659 októberében meghalt.
Számos helyet neveztek el róla, többek között Tasmániát, a Tasman-félszigetet, a Tasman-szigetet és a Tasman-tengert.
Keres