5145 Pholus — kentaur a Naprendszerben: pálya, felfedezés, jellemzők
Fedezze fel az 5145 Pholus titkait: kentaur pálya, felfedezés története, vörös felszíni vegyületek és méretbeli jellemzők egy átfogó cikkben.
5145 Pholus a Naprendszer egyik ismert kentaurja (kisbolygója). Pályája erősen excentrikus és viszonylag nagy hajlású, így perihéliuma (a Naphoz legközelebbi pontja) beljebb esik, mint a Szaturnusz pályája, míg aphéliuma a Neptunusz pályájának távolságánál is messzebb van. Ennek következtében a Pholus ritkán kerül nagyon közel egy bolygóhoz: a számítások szerint Kr. e. 764 óta nem közelített 1 csillagászati egység (kb. 150 millió km) közelébe egyetlen bolygóhoz sem, és a következő hasonló közeli találkozóig 5290-ig nem várható ilyen esemény.
Felfedezés és elnevezés
A Pholust David L. Rabinowitz fedezte fel, aki az Arizonai Egyetem Spacewatch programjához kapcsolódott; az objektumot a mitológiai Pholus centaur után nevezték el. Ez a névadás illeszkedik ahhoz a hagyományhoz, hogy a Naprendszer külső részén keringő, bolygópályákat keresztező kis égitesteket a kentaurok neveiről nevezik el (például a legismertebb ilyen test, a 2060 Chiron, a kentaurok közé tartozik).
Pályaeredet és dinamika
A kutatók szerint a Pholus valószínűleg a Kuiper-övből származó objektumként indult, amelyet bolygókkal való kölcsönhatások eltérítettek a jelenlegi, napközeli–külső kombinációt mutató pályára. Mint más kentaurok esetében, pályáját a nagybolygók gravitációs perturbációi folyamatosan alakítják, ezért hosszú távon instabilnak tekinthető: fokozatosan módosulhat, és idővel akár a belső Naprendszer felé, illetve a Naprendszer peremére is kimozdulhat.
Fizikai jellemzők
A Pholus az egyik legfeltűnőbben vörös színű kentaur: felszíni megfigyelései alapján erősen vörös árnyalatú, ezért a csillagászati irodalomban és a megfigyelők között néha a „Nagy Vörös” elnevezéssel is említik. A színét valószínűleg komplex szerves anyagok, úgynevezett tholinok és más szerves vegyületek okozzák, amelyek a sugárzás és a meteoritikus hatások következtében a felszínen alakulnak ki. Spektruma eltér például a 2060 Chiron spektrumától: Chiron esetében vízjégnyomok és időszakos aktivitás is megfigyelhető, míg a Pholus felszínén ilyen jelek általában hiányoznak.
A csillagászati mérések alapján a Pholus átmérőjét körülbelül 185 ± 16 km körülire becsülik. A felszíni fényvisszaverő képessége (albedója) alacsony, ami összhangban van a sötét, szervesanyagokban gazdag felülettel. Rotációs periódusa és szögletes formája részben bizonytalanabbak lehetnek a mérési korlátok miatt, de a rendelkezésre álló fénygörbék alapján a test alakjára és forgására vonatkozó becslések készültek.
Aktivitás és megfigyelési történelem
Ellentétben az elsőként felfedezett kentaurral, a 2060-as Chironnal, a Pholus nem mutatott meggyőző jeleit a klasszikus üstökös-aktivitásnak (gáz- és por kifúvásoknak). Emiatt inkább kisbolygószerű viselkedésűnek tartják, bár a kentaurok közötti átmenet és a későbbi aktivitás kialakulása továbbra is kutatott téma.
Jelentőség
A Pholus fontos célpontja a kentaurok és a Kuiper-övből származó objektumok eredetével, kémiai összetételével és a Naprendszer belső és külső részei közötti anyagáramlással foglalkozó kutatásoknak. Rendkívül vörös felszíne és viszonylagos nagysága miatt különösen hasznos a felszíni szerves anyagok és a külső Naprendszer evolúciójának vizsgálatában.
Megjegyzés: A Pholus pályájára és hosszú távú mozgására vonatkozó számítások komplexek, mivel a nagybolygók gravitációs hatásai folyamatosan módosítják azt; ezért a pontos előrejelzések hosszú időtávon nagy bizonytalanságot hordoznak.
Kérdések és válaszok
Q: Mi az az 5145 Pholus?
V: Az 5145 Pholus a Naprendszer egyik kentaurja (kisbolygója), amely elnyújtott pályán fut, perihéliuma (a Naphoz legközelebbi megközelítése) kisebb, mint a Szaturnuszé, aphéliuma (a Neptunuszé) pedig távolabb van, mint a Neptunuszé.
K: Ki fedezte fel az 5145 Pholust?
V: Az 5145 Pholust David L. Rabinowitz fedezte fel, aki akkor az Arizonai Egyetem Spacewatch projektjének munkatársa volt.
K: Miért hívják "Nagy Vörösnek"?
V: Azért hívják "Big Red"-nek, mert hamar kiderült, hogy nagyon vörös színű. A csillagászok szerint a színt a felszínén található szerves vegyületek okozzák.
K: Mikor került az 5145 Pholus utoljára egy csillagászati egység (kb. 150 millió km) közelébe egy bolygóhoz?
V: Az 5145 Pholus utoljára Kr. e. 764-ben került egy csillagászati egység (kb. 150 millió km) közelébe egy bolygóhoz.
K: Mikor fog legközelebb egy csillagászati egység (kb. 150 millió km) közelébe kerülni egy bolygónak?
V: Az 5145 Pholus legközelebb 5290-ben kerül egy csillagászati egység (kb. 150 millió km) közelébe egy bolygóhoz.
K: Voltak-e már jelei üstökösmozgásnak ezen objektumról?
V: Nem, eddig nem volt jele üstökös-tevékenységnek ezen objektum részéről.
K: Mekkora lehet a becslések szerint az átmérője?
V: A csillagászok szerint a Pholus átmérője körülbelül 185±16 km.
Keres