Jemeni polgárháború (2015–): okok, szereplők és humanitárius válság

Jemeni polgárháború (2015–): részletes elemzés az okokról, fő szereplőkről és a súlyos humanitárius válságról, az éhínség és regionális nemzetközi befolyás hátterével.

A jemeni polgárháború 2015-ben eszkalálódott fegyveres konfliktus, amely elsősorban a Jemen hivatalos kormányát képviselő, Abdrabbuh Mansur Hadi elnök vezette erők és a Houthi fegyveres mozgalom között zajlik, de több helyi, regionális és nemzetközi szereplő is beleszól a harcokba. Mindkét fél azt állítja, hogy ők alkotják az ország legitim kormányát. A fővárost, Szanát jelenleg ellenőrző Houthi-erők, amelyek a korábbi elnökhöz, Ali Abdullah Szálehhez hű erőkkel szövetkeztek, összecsaptak a Hádihoz hű, Ádenben állomásozó erőkkel. Az Al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP), valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL/ISIS) is kihasználta a káoszt, és helyi támadásokat hajtott végre; az AQAP a hátország bizonyos részein és a partvidék egyes területein továbbra is jelen van.

Okok és előzmények

A konfliktus gyökerei több rétegben keresendők:

• Belső politikai válság: Az arab tavasz hatására 2011-ben megbukott Ali Abdullah Száleh, és 2012-ben Abdrabbuh Mansur Hadi lett az elnök. A gyenge kormányzás, a korrupció és a gazdasági válság erodálta a központi hatalmat.
• Helyi egyenlőtlenségek és történelmi feszültségek: A houthik (Zaidi síita közösséghez kötődő csoport) és a jemeni déli mozgalmak (például a Déli Átmeneti Tanács, STC) követelései és bizalmatlansága az államhatalommal régóta fennálló problémákra épülnek.
• Regionális rivalizálás: A konfliktust széles körben az Irán és Szaúd-Arábia közötti regionális befolyásért folytatott proxy-harc kontextusában elemzik: Irán nyilvánosan elítélte, de a houthikhoz kapcsolódó politikai és (állítások szerint) katonai támogatást tartalmazó kapcsolatok miatt Szaúd-Arábia és szövetségesei a perzsa befolyás elleni eszközként tekintenek a háborúra.

Főbb szereplők

• Houthi mozgalom (Ansar Allah): észak-jemeni felkelők, akik 2014–2015-ben elfoglalták Szanaát és jelentős területeket a leszámolások és szövetségek folytán.
• Hadi-kormány: a nemzetközileg elismert kormány Áden közelében, amelyhez a Szaúd-Arábia vezette koalíció külső támogatást nyújtott.
• Szaúd-Arábia vezette koalíció: Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emírségek (UAE) által vezetett országokból álló koalíció, amely 2015-ben lépett be a konfliktusba a Hadi-kormány visszaállítása érdekében; a koalíció légicsapásokat és szárazföldi műveleteket végzett, miközben blokádokat is fenntartott bizonyos időszakokban.
• Déli szereplők: a Déli Átmeneti Tanács (STC) és más déli fegyveres csoportok függetlenségi vagy erősebb regionális autonómia iránti törekvései miatt időnként háborút folytattak a Hadihoz hű erőkkel, ami a konfliktus töredezettségét növelte.
• Jihadista csoportok: az AQAP és az ISIL kihasználták a hatalmi vákuumot, helyi támadásokat és terrorcselekményeket követtek el.
• Nemzetközi szereplők: az Egyesült Államok hírszerzési, logisztikai és bizonyos esetekben fegyveres támogatást nyújtott a koalícióhoz; emellett diplomáciai erőfeszítések is folytak az ENSZ vezetésével.

Fontosabb hadműveletek és idővonal

• 2014–2015: A houthik elfoglalják Szanaát; 2015 márciusában a Houthi vezette Legfelsőbb Forradalmi Bizottság általános mozgósítást hirdetett, és terjeszkedett, Lahij és más déli területek felé. Március 25-én Lahij elesett, és Hadi Ádenből aznap elmenekült az országból.
• 2015 végétől 2018–2019: A szaúdiak vezette koalíció légicsapásai és blokádjai súlyos csapást mértek polgári infrastruktúrára és az alapvető ellátásra; a háború folyamatosan fragmentálódott.
• 2018: A stockholmi megállapodás részeként tűzszüneti elemek és Hodeida kikötőjének kezelése került a tárgyalások középpontjába, de a megállapodást soha nem sikerült teljes mértékben stabilan végrehajtani.
• 2020–2022: A konfliktus csapásai és polgári veszteségei folytatódtak; 2022-ben ENSZ-közvetítéssel korlátozott tűzszüneti megállapodások jöttek létre rövidebb időszakokra, amelyek ideiglenes megkönnyebbülést hoztak, de tartós béke nem született.
• 2023–2024: A regionális és globális fejlemények (köztük az izraeli–palesztin konfliktus kiújulása 2023 októbere után) hatására a houthik időszakosan hajtottak végre támadásokat hajózási útvonalak, illetve külföldi célpontok ellen, ami nemzetközi katonai választ és diplomáciai feszültséget váltott ki.

Humanitárius válság

A háború humanitárius következményei súlyosak és több dimenziósak:

• Élelmiszerbiztonság: Blokádok, harcok és gazdasági összeomlás miatt több millió ember élelmiszerhiánnyal küzd; az ENSZ és más humanitárius szervezetek időről időre a tömeges éhezés kockázatára figyelmeztettek.
• Táplálkozási krízis: A gyermekek között magas az akut alultápláltság aránya, ami hosszú távú egészségügyi és fejlődési károkat okozhat.
• Egészségügyi és járványügyi veszélyek: Súlyos korlátozott hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz, többször kitört kolera-epidémiák és a COVID–19-pandémia tovább súlyosbították a helyzetet.
• Belül rekedt és menekültek: Több millió ember vált belső menekültté, és sokan külföldön kényszerültek menedéket keresni; a megfelelő menekültszállások és szolgáltatások hiánya további sebezhetőséget eredményez.
• Polgári áldozatok és infrastruktúra: A civil célpontok elleni támadások, a kritikus infrastruktúra (kórházak, iskolák, vízellátás) károsodása és a gazdaság összeomlása nagy számú közvetlen és közvetett áldozatot követelt. Korábbi becslések szerint 2015 és 2017 között több ezer ember vesztette életét, és általánosságban a háború közvetlen és közvetett hatásai miatt becslések szerint több százezer ember halt meg azóta – közvetlen harci cselekmények és a következményes járványok, éhezés és nehézségek miatt.

Nemzetközi reakciók és diplomácia

• ENSZ: Az ENSZ folyamatosan próbál közvetíteni, humanitárius segítséget szervezni és tárgyalásokat elősegíteni; időről időre tűzszüneti megállapodások születnek, de a végleges rendezés még várat magára.
• Katonai támogatás és viták: Az Egyesült Államok és más nyugati országok hírszerzési és logisztikai támogatást nyújtottak a szaúdi vezette koalíciónak; ez 2019-ben és az azt követő években vitákat váltott ki a kongresszusokban és a közvéleményben. 2021 elején például az Egyesült Államok adminisztrációi és kongresszusi döntések változtatták a Houthiakkal kapcsolatos politikát.
• Nemzetközi kritikák: A koalíció által végrehajtott légicsapásokat és a blokádokat a nemzetközi közösség számos szereplője emberi jogi és humanitárius aggályok miatt élesen bírálta.

Jelenlegi helyzet és kilátások

A konfliktus a ciklikus erőszakhullámok, helyi tűzszünetek és időnkénti diplomáciai próbálkozások váltakozása mellett folytatódik. A háború nem hozott döntő katonai eredményt egyik fél számára sem, viszont a polgári lakosság fenyegetett helyzete, a gazdasági összeomlás és a megosztottság tovább növeli a régió instabilitását.

A tartós béke esélye jelenleg is attól függ, hogy sikerül-e nemzetközi közvetítéssel, regionális egyeztetésekkel és belső politikai kompromisszumokkal olyan megállapodást kialakítani, amely garantálja a politikai részvételt, a biztonságot és a humanitárius hozzáférést. A béke kilátásait rontja a külső felek közötti rivalizálás, a fegyveres csoportok fragmentáltsága és a humanitárius helyzet súlyossága.

Összefoglalás

A jemeni polgárháború komplex, több szinten folyó konfliktus, amely helyi sérelmekből, történelmi feszültségekből és regionális hatalmi játszmákból táplálkozik. A háború súlyos humanitárius válságot okozott: milliók élnek éhezés, betegségek és elvágott alapellátás közepette. Bár időszakos tűzszünetek és diplomáciai kezdeményezések történtek, a tartós rendezés feltételei továbbra is rendkívül bizonytalanok.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a jemeni polgárháború?

K: Mikor kezdődött a jemeni polgárháború?

K: Ki a háborúban részt vevő két fő frakció?

K: Vannak más felek is, amelyek részt vesznek ebben a konfliktusban?

K: Mi Abdrabbuh Mansur Hadi szerepe ebben a háborúban?

K: Hogyan érintette ez a konfliktus Jemen egészét?

Keresés betűvel