Bergmann szabálya
A Bergmann-szabály egy ökogeográfiai elv. Azt mondja ki, hogy egy széles körben elterjedt állatcsoporton belül a nagyobb testűek a hidegebb, a kisebb testűek pedig a melegebb régiókban találhatók.
Így például a medvéknél a legnagyobb tag a jegesmedve, a legkisebbek pedig a szubtrópusi területeken élnek (panda). A legnagyobb tigris a szibériai tigris. A késő jégkorszak nagy emlősök általában nagyobbak voltak, mint mai leszármazottaik.
A szabályt Carl Bergmann tizenkilencedik századi német biológusról nevezték el, aki 1847-ben leírta a mintát, bár nem ő volt az első, aki észrevette. Úgy tűnik, Bergmann szabálya sok emlősre és madárra igaz, de vannak kivételek.
Bár eredetileg fajokra vonatkoztatták, úgy tűnik, hogy egy fajon belüli populációkra is vonatkozik. A Bergmann-szabályt leggyakrabban az emlősökre és a madarakra alkalmazzák, amelyek endotermek, de egyes kutatók az ektoterm fajok tanulmányozása során is találtak bizonyítékot a szabályra.
Amellett, hogy a Bergmann-szabály általános mintát jelent az egész térben, a fosszilis feljegyzésekből származó kihalt populációk esetében is beszámoltak róla. Különösen az emlősök reverzibilis törpülése történt meg a paleogén két rendkívül meleg, de meglehetősen rövid ideig tartó időszakában.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Bergmann-szabály?
V: A Bergmann-szabály egy ökogeográfiai elv, amely azt állítja, hogy egy széles körben elterjedt csoporton belül az állatok általában nagyobbak a hidegebb környezetben és kisebbek a melegebb régiókban.
K: Ki fedezte fel a Bergmann-szabályt?
V: A szabályt Carl Bergmann XIX. századi német biológusról nevezték el, aki 1847-ben leírta a mintát, bár nem ő volt az első, aki észrevette.
K: Bergmann szabálya csak a fajokra vagy a populációkra is vonatkozik?
V: Bár a Bergmann-szabály eredetileg a fajokra vonatkozott, úgy tűnik, hogy egy fajon belüli populációkra is érvényes.
K: Bergmann szabálya csak az emlősökre és a madarakra vonatkozik?
V: A Bergmann-szabályt leggyakrabban az emlősökre és a madarakra alkalmazzák, amelyek endotermek, de egyes kutatók az ektoterm fajok tanulmányozása során is találtak bizonyítékot a szabályra.
K: Vannak kivételek a Bergmann-szabály alól?
V: Igen, vannak kivételek a Bergmann-szabály alól, bár úgy tűnik, hogy számos emlősre és madárra igaz.
K: Bergmann szabálya csak az élő állatokra vonatkozik?
V: Nem, a Bergmann-szabály a fosszilis feljegyzésekből kihalt populációkra is vonatkozik.
K: A múltban a rendkívül meleg időszakokban törpültek-e el az emlősök?
V: Igen, az emlősök visszafordítható törpülése a paleogénben két rendkívül meleg, de rövid ideig tartó időszakban történt.
