Egyesült Államok Nemzeti Akadémiái vagy Nemzeti Akadémiák az alábbi szervezeteket foglalják magukban:
- Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS)
- Nemzeti Mérnökakadémia (NAE)
- Orvostudományi Intézet (IOM)
- Nemzeti Kutatási Tanács (NRC)
Ezek a testületek együttesen szolgálnak az Egyesült Államok tudományos nemzeti akadémiájaként. A NAS, a NAE és az IOM tiszteletbeli tagszervezetek: összesen több mint 6 000 tudós, mérnök és egészségügyi szakember tartozik tagként az akadémiákhoz, továbbá mindegyik akadémiának vannak külföldi társult (foreign associates) tagjai is. Az új tagokat a meglévő tagok évente választják meg, a tudományos, műszaki vagy orvostudományi területen elért kiemelkedő és tartós eredményeik alapján. (Megjegyzés: az Orvostudományi Intézetet az elmúlt években hivatalosan a National Academy of Medicine (NAM) név alá integrálták; az IOM elnevezés azonban a történeti irodalomban gyakran előfordul.)
Mi a Nemzeti Akadémiák feladata?
A Nemzeti Akadémiák fő célja, hogy független, tudományon és szakértői konszenzuson alapuló tanácsokat adjanak a kormányzatnak, a döntéshozóknak és a nyilvánosságnak. A feladatok jellemző formái:
- részletes tanulmányok és jelentések készítése fontos tudományos, műszaki és egészségügyi kérdésekről;
- szakértői bizottságok és munkacsoportok létrehozása központi kérdések megvitatására;
- szakpolitikai ajánlások megfogalmazása; és
- konferenciák, workshopok és közéleti tájékoztató rendezvények szervezése.
Hogyan dolgoznak — módszertan és függetlenség
A Nemzeti Akadémiák által készített jelentések általában független szakértői bizottságok munkáján alapulnak. Ezek a bizottságok többnyire akadémiai kutatókból, ipari és kormányzati szakemberekből, valamint más érintett felekből állnak; a tagok lehetnek az Akadémiák tagjai vagy külső szakértők. A tanulmányok jellemző elemei:
- alapos irodalom- és adatáttekintés;
- szakértői megbeszélések és bizonyítékok értékelése;
- független, többszereplős peer review a végső jelentés előtt;
- összefoglaló és ajánlások, amelyek a bizonyítékokon alapulnak és a bizonytalanságokat is feltüntetik.
Fontos: a Nemzeti Akadémiák jelentései nem törvényhozói szövegek, és nem hoznak szabályozási döntéseket — céljuk objektív, nem politikai irányultságú tájékoztatás nyújtása.
Pénzügyi források és függetlenség
Az Akadémiák munkáját elsősorban szövetségi ügynökségek finanszírozzák, de további források lehetnek állami ügynökségek, magánalapítványok, ipari szponzorok és a Nemzeti Akadémiák saját alapítványa. A finanszírozás rendszere és a munkafolyamat célja, hogy megőrizze a vizsgálatok függetlenségét: a külső források általában nem gyakorolnak irányítást a tanulmányok lefolytatása vagy a jelentések tartalma felett, miután a feladatmeghatározás és a költségvetés véglegesítésre került. Emellett szigorú összeférhetetlenségi szabályok és nyilatkozatok segítik a bizottsági munka átláthatóságát.
Hatás és példák
A Nemzeti Akadémiák jelentései gyakran nagy hatással vannak a tudományos közvéleményre és a szakpolitikára: segítenek megfogalmazni kutatási prioritásokat, irányt adnak közegészségügyi beavatkozásoknak, támogatják a környezet- és technológia-politikai döntéseket, továbbá hozzájárulnak a kockázatértékeléshez és szabványalkotáshoz. Mivel az Akadémiák több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek konszenzusos értékelések készítésében, jelentéseiket gyakran idézik tudományos cikkekben, kormányzati dokumentumokban és szakpolitikai elemzésekben.
Hogyan férhet hozzá a publikum ezekhez az anyagokhoz?
A Nemzeti Akadémiák jelentései és összefoglalói általában nyilvánosan elérhetők; sok dokumentum online megtalálható az Akadémiák honlapjain, továbbá a jelentésekhez gyakran szerveznek nyilvános bemutatókat, webináriumokat és sajtótájékoztatókat. A közérthető összefoglalók és kivonatok segítik, hogy a nem szakmai közönség is hozzáférhessen a lényeges következtetésekhez és ajánlásokhoz.
Összefoglalva: a Nemzeti Akadémiák (NAS, NAE, IOM/NAM és az NRC mint működtető szervezeti egység) a tudományos bizonyítékok alapján, függetlenül és nem politikai érdekektől vezérelve szolgáltatnak tanácsokat és elemzéseket, amelyek célja a jobb szakpolitikai döntések és a közérdek előmozdítása.
