Tunguszkai esemény
A Tunguska-jelenség egy 1908. június 30-án Szibériában bekövetkezett nagyon nagy légköri robbanás elnevezése. A legtöbb szemtanú egy vagy több robbanásról beszél, amely helyi idő szerint 7:15 körül történt. A robbanások oka ismeretlen, de valószínűsítik, hogy meteoritbecsapódás okozta a robbanást. Az esemény helyszínének mintegy 30 kilométeres körzetében fákat döntöttek ki. A mintegy 65 kilométerre lévő Wanwara nevű kis településen ablakok és ajtók törtek be. Becslések szerint mintegy 2000 km2 (770 négyzetmérföld) területen gyökereztek ki a fák. Több mint 500 km (311 mi) távolságra fényes fényt láttak, és földrengést éreztek.
Halálos áldozatokról nem érkezett jelentés. Ez annak tulajdonítható, hogy akkoriban szinte senki sem élt a területen. A forrástól függően egy vagy két áldozat volt.
Ma úgy vélik, hogy az esemény körülbelül 7-15 km magasságban, 0:14 UTC-kor (helyi idő szerint 7:14-kor) történt.
Kidőlt fák, Lenoid Kulik fotója, 1927-ben készült
Az érintett energia
Ami történt, azt ma légkitörésnek nevezik. Akkoriban az energiát 10 és 30 megatonna TNT közöttire becsülték, attól függően, hogy milyen magasságban történt a légkitörés. A modern számítógépekkel végzett szimulációk szerint az energia valószínűleg 3 és 5 megatonna TNT között volt. Ha 15 megatonnát veszünk alapul, ez azt jelentené, hogy az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba energiája 1000-szerese volt. A lökéshullámot a Richter-skála szerinti 5,0-es erősségű földrengésnek tekintik. Ezen okok miatt a Tunguska-jelenséget a Földön a feljegyzett történelem legnagyobb becsapódási eseményének tartják.
A területre irányuló expedíciók
Eleinte nem volt érdeklődés az esemény iránt. Több mint egy évtizeddel az esemény után Leonyid Kulik, egy orosz mineralógus expedíciót vezetett a területre. Az 1921-es és 1922-es expedíciója során csak Kanskba jutott el, amely 600 km-re van az esemény "epicentrumától". Kulik 1927-ben eljutott a térségbe, ahol az esemény történt, 1938-ban pedig elrendelte légi felvételek készítését.
Kulik expedíciója az első feljegyzett expedíció a területen. Azóta több expedíció is volt; több mint 1000 cikk jelent meg az eseményről; ezek többsége orosz nyelvű.
Két másik expedíció is volt a területen: az egyik 1958-ban, a másik 1963-ban.
1958-as orosz bélyeg, amelyet 50 évvel az esemény után adtak ki Kulik tiszteletére.
Elméletek
Ma sincs biztos magyarázat arra, hogy mi okozta a robbanásokat, vagy mi történt. Vannak azonban különböző elméletek.
Meteorit robbanás
Egy meteorit csapódott a területbe. A legvalószínűbb egy kis sűrűségű, 30 méter és 80 méter közötti átmérőjű aszteroida vagy üstökös. A tárgy 7-14 km magasságban robbant fel a föld felett; emiatt nincs becsapódási kráter. Ezzel az elmélettel az a probléma, hogy az ilyen típusú meteoritok általában nem érik el a légkör alacsony szintjeit. A több vasat tartalmazó meteoroidok nagyobb eséllyel érik el a légkör alacsony szintjeit, de nem okoznak ilyen pusztító robbanásokat.
Cheko-tó
A Cheko-tó egy kis édesvízi tó, körülbelül 8 kilométerre az esemény központjától. A tó nem szerepel a területről készült, körülbelül 1928-nál régebbi térképeken. Az 1908 előtti időkben úgy tűnik, hogy ismeretlen. A tó téglalap alakú; 708 méter hosszú, 364 méter széles és körülbelül 50 méter mély. 1999-ben Luca Gasperini tanulmányt végzett a tó üledékeiről, és megállapította, hogy a tó az 1908-as esemény előtt keletkezett. A National Geographic 2007-ben idézi őt, amikor azt állítja, hogy lehetséges, hogy a tó becsapódási kráterként alakult ki.
Geofizikai elméletek: Vulkánkitörés
A másik elmélet szerint az eseménynek geofizikai oka van: Körülbelül 10 millió tonna földgáz robbanása okozhatta a megfigyelt hatást. Ezzel az elmélettel az a probléma, hogy a szemtanúk nagyon erős fényről beszéltek, amelyet nagyon messziről lehetett látni. A földgázrobbanás nem hoz létre erős fényt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Tunguska esemény?
V: A Tunguska esemény egy nagyon nagy légköri robbanás, amely 1908. június 30-án történt Szibériában.
K: Mikor történt a robbanás?
V: A robbanások helyi idő szerint 7:15 körül történtek.
K: Mi a Tunguska esemény oka?
V: A tunguskai esemény oka ismeretlen, de valószínűsítik, hogy meteoritbecsapódás okozta.
K: Mi történt a 65 km-re lévő Wanwara nevű kis településen?
V: Wanwarában ablakok és ajtók törtek be.
K: Hány ember halt meg a tunguskai esemény következtében?
V: Nem érkezett jelentés arról, hogy bárki is meghalt volna. A forrástól függően egy vagy két áldozat volt.
K: Milyen messze volt a Tunguska esemény bekövetkezése után észlelt fényes fény?
V: Több mint 500 km (311 mi) távolságban láttak fényes fényt, és földrengést is éreztek.
K: Mikor és milyen magasságban történt a Tunguska esemény?
V: A Tunguska esemény körülbelül 7-15 km (4,3-9,3 mi) magasságban történt a föld felett, 0:14 UTC-kor (helyi idő szerint 7:14-kor).
