Horvátország közigazgatási felosztása: megyék, városok és községek
Horvátország első szintű közigazgatási beosztása a 20 megye (županija, pl. županije) és egy város-megye (grad, "város"), Zágráb.
A második szinten vannak a községek (općina, pl. općine) és a városok (grad, pl. gradovi). Mindkettőhöz tartozik egy vagy több település (naselje, pl. naselja). A települések nem jogi személyek. Olyanok, mint az Egyesült Államokban a népszámlálás által kijelölt helyek. Ha városok vagy nagyközségek részei, akkor gradski kotari, gradske četvrti vagy helyi bizottsági területeket (mjesni odbori) alkothatnak. A kis településeknek általában csak egy településük van.
Megyék (županije) szervezete és feladatai
A megyei szint a regionális önkormányzat alapvető egysége. Minden županija élén egy župan (megyei elnök) áll, akit közvetlenül választanak, és a megye képviselőtestülete a županijska skupština. A megyék feladatai közé tartozik többek között a régiófejlesztés, a középfokú oktatás, bizonyos egészségügyi intézmények irányítása, a megyei jelentőségű utak karbantartása, térségi tervezés és a helyi önkormányzatok koordinálása. A megyék fontos szerepet játszanak az európai uniós források kezelésében és a területfejlesztésben.
Zágráb különleges státusza
Zágráb egyszerre város és megyei szintű egység (város-megye), ezért különleges közigazgatási státusszal rendelkezik: a város önkormányzata ellátja mind a városi, mind a megyei feladatokat. Ennek megfelelően Zágráb közigazgatási szerkezete és jogi helyzete eltér a többi városétól és megyéétől.
Városok és községek (gradovi és općine)
A második szintet alkotó egységek közé tartoznak a városok (grad) és a községek (općina). A városok jellemzően nagyobb népességű, sűrűbben beépített települések, amelyek szélesebb körű szolgáltatásokat (pl. fejlettebb infrastruktúra, kulturális intézmények) biztosítanak; a községek inkább kisebb, vidéki jellegű települések. Mindkét típusnál a vezetőt általában polgármesternek (horvátul gradonačelnik vagy községnél načelnik) nevezik, akit közvetlenül választanak, és van helyi képviselőtestület is.
Települések (naselja) és helyi alárendelt egységek
A települések (naselja) a közigazgatás legalsó, gyakran statisztikai egységei: ezek általában falvak, külvárosok, kisebb városrészek. Fontos, hogy a települések önmagukban nem jogi személyek, vagyis nincs önálló közigazgatási jogkörük; közigazgatási és jogi értelemben a döntéseket a városok vagy községek hozzák meg. A naselja gyakran a népszámlálás és a címzés alapegysége.
Nagyobb városokon belül léteznek helyi alárendelt egységek, mint a gradski kotari vagy gradske četvrti (városi kerületek/negyedek), valamint a mjesni odbori (helyi bizottságok). Ezek részben önkormányzati vagy tanácsadó szerepet töltenek be: helyi ügyekkel, közösségi rendezvényekkel, kisebb fejlesztésekkel foglalkoznak, és a lakosság közvetlen érdekeit képviselik a városi/községi vezetés felé.
Jogszabályi háttér és választott tisztségviselők
Horvátország közigazgatási rendszere törvényi szabályozáson alapul (például a helyi és regionális önkormányzatról szóló törvények), valamint az ország alkotmánya határozza meg a feladat- és hatásköri megosztást. A megyei, városi és községi vezetőket, valamint a képviselőtestületek tagjait általában közvetlenül választják az állampolgárok, így az önkormányzatok demokratikusan legitimált szervek.
Statisztika, településszám és gyakorlati megjegyzések
Horvátországban számos város és község található: a megyei szint mellett több száz második szintű egység működik, és az országban több mint 6 000 naselje van (a pontos szám a statisztikák és a törvényi névjegyzékek változásai miatt ingadozhat). A naselja használata fontos a népszámlálási adatokhoz, térinformatikai rendszerekhez, postai címzéshez és területi tervezéshez. Mivel ezek maguk nem jogi személyek, a helyi szolgáltatások és közigazgatási döntések a városi vagy községi szinten dőlnek el.
Összefoglalva: Horvátország közigazgatása hierarchikus felépítésű, ahol a županije („megyék”) látják el a regionális feladatokat, a gradovi és općine gondoskodnak a helyi ügyekről, míg a naselja elsősorban statisztikai és földrajzi egységek szerepét töltik be. A rendszert jogszabályok szabályozzák, és aktív választott képviseleti mechanizmus működteti.
A közigazgatási egységek listája
- Megyék (21)
- Bjelovar-Bilogora
- Brod-Posavina
- Dubrovnik-Neretva
- Isztria
- Karlovac
- Koprivnica-Križevci
- Krapina-Zagorje
- Lika-Senj
- Međimurje
- Eszék-Baranya
- Požega-Szlavónia
- Primorje-Gorski Kotar
- Šibenik-Knin
- Sisak-Moslavina
- Split-Dalmácia
- Varaždin
- Virovitica-Podravina
- Vukovár-Szirmia
- Zadar
- Zágráb
- Zágráb városa
- Városok és települések (556)
- Városi kerületek és helyi bizottsági területek
- Települések (6,749)
Horvátország megyéi: Zágráb Zágráb megye: Bjelovar-Bilogora Brod-Posavina Dubrovnik-Neretva Isztria Karlovac Koprivnica-Križevci Krapina-Zagorje Lika-Senj Međimurje Osijek-Baranja Požega-Slavonia Primorje-Gorski Kotar Šibenik-Knin Sisak-Moslavina Split-Dalmácia Varaždin Virovitica-Podravina Vukovár-Syrmia Zadar Zágráb város Zágráb megye
Kérdések és válaszok
K: Hány közigazgatási egység van Horvátországban?
V: Horvátországban első szinten 21 közigazgatási egység van, amelyek 20 megyéből és egy város-megyéből állnak.
K: Mi a neve a horvátországi város-megyének?
V: Horvátországban a város-megye neve Zágráb.
K: Milyen települések vannak a horvát közigazgatási körzetekben?
V: A horvát közigazgatási körzetekben lévő települések olyanok, mint a népszámlálás által kijelölt helyek; maguk nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de alkothatnak gradski kotari, gradske četvrti vagy helyi bizottsági területeket (mjesni odbori).
