A Mikádó vagy Titipu városa kétfelvonásos operett. A könyvet és a dalszövegeket W. S. Gilbert írta. A zenét Arthur Sullivan írta. Az operettet 1885. március 14-én mutatták be a londoni Savoy Színházban, a D'Oyly Carte Opera Company előadásában.
A Mikádó a tizennégy Gilbert és Sullivan-operett közül a kilencedik. Eredeti bemutatója 672 előadást ért meg. Ez volt a Gilbert és Sullivan-operettek közül a leghosszabb eredeti előadásszám.
Az operett keletkezésének idején Londont elárasztotta minden, ami japán: teázók, kimonók, legyezők stb. Gilbert arról számolt be, hogy a Mikádó ötlete akkor jutott eszébe, amikor dolgozószobája faláról leesett egy japán kard.
Történet röviden
A cselekmény a képzeletbeli japán városban, Titipuban játszódik. Nanki-Poo, a mikádó (japán császár) fia, szerelemre lobban Yum‑Yum iránt, akit három ifjú lány – Yum‑Yum, Pitti‑Sing és Peep‑Bo – képvisel. Ko‑Ko, Titipu helyi uralkodója (a "Lord High Executioner") komikus és ügyeskedő figura, Pooh‑Bah pedig a város hivatalnoki rendszerének karikatúrája, aki minden fontos tisztséget magához ragad. A történet központi konfliktusa a szerelem és a hatalom körül forog: Nanki‑Poo szerelméért kénytelen nehéz döntéseket hozni, miközben Katisha, egy idősödő hölgy, bosszúszomjasan figura jelenik meg, és a mikádó hatalma is beavatkozik a helyzetbe. A végkifejletben a komikus félreértések és jogi furfangok következtében a bonyodalmak feloldódnak és a darab tündérien szatirikus lezárást kap.
Főbb szereplők
- The Mikado – a mikádó (a császár), Titipu fölött álló tekintély
- Nanki‑Poo – a mikádó fia, a vándorszerelmes
- Ko‑Ko – Titipu "Lord High Executioner", komikus vezető
- Pooh‑Bah – a város hivatalnoka, aki minden tisztséget magán visel
- Yum‑Yum, Pitti‑Sing, Peep‑Bo – a három „kis iskoláslány”, akik dalbetéteikkel emlékezetesek
- Katisha – egy idősödő hölgy, aki korábbi ígéretek és bosszú motiválja
Zene és legismertebb dalok
Sullivan zenéje egyaránt kínál lírai és pattogó, virtuóz részeket; a darab zenéje a könnyed operettműfaj csúcsát képviseli. A legnépszerűbb zenei betétek közé tartozik Ko‑Ko híres patter‑dala, az "I've Got a Little List", a három lány közös, fülbemászó száma, a "Three Little Maids from School Are We", valamint a humoros balladaszerű rész, a "Tit‑Willow". Ezek a számok a darab ironikus hangvételét és zenei találékonyságát szemléltetik.
Tematika és stílus
Gilbert a japán témát elsősorban keretnek használta ahhoz, hogy a viktoriánus brit társadalom és bürokrácia visszásságait kifigurázza. A darab nyers, közvetett politikai kritikát finom angol humorral és abszurd helyzetkomikummal ötvöz. Ugyanakkor a mű létrejöttének idején divatos „japonizmusa” miatt díszleteiben és jelmezeiben erős egzotizáló elemek is megjelentek.
Bemutató, fogadtatás és utóélet
A 1885‑ös bemutató nagy sikert aratott; a 672 előadás kiemelkedőnek számított a korban. Azóta a mű a Gilbert és Sullivan‑repertoár egyik legnépszerűbb darabja, számtalan felújításban, rádió‑ és televíziós változatban, valamint felvételeken elérhető. A darab könnyen adaptálható koncertszerű előadásokra és nagy színpadi produkciókra egyaránt.
Későbbi kritikák és modern értelmezések
A 20. és 21. század folyamán a Mikádó előadásai időnként vitákat váltottak ki a japáni kultúra ábrázolásának módja miatt: a viktoriánus „japános” díszletek és a nyugati előadásmód miatt egyes korai produkciókban megjelentek a sztereotípiák és a sárga arcfestés gyakorlatának mellőzendő elemei. A modern rendezések többsége ezt figyelembe veszi: vagy stilizált, nem‑realista megfogalmazást választ, vagy igyekszik kulturálisan érzékeny módon, esetenként japán művészek bevonásával dolgozni.
Hatás és jelentőség
A Mikádó nagy hatással volt az angol könnyű opera hagyományára: Gilbert éles szatírája és Sullivan finom zenéje példát adott a műfaj további fejlődéséhez. A darab számai ma is gyakran felcsendülnek koncerteken és hangfelvételeken, és a mű megmaradt a nemzetközi operett‑repertoár állandó darabjának.
Összegzésképp: A Mikádó egyszerre jellegzetes terméke a viktoriánus korszak japánmítoszát követő divatnak és tartósan hatásos mű a színházi szatíra és a könnyed zenei komikum terén.

