Sztómák
A botanikában a sztómák (más néven sztómák; többes számban sztómák) olyan apró nyílások vagy pórusok, amelyek a gázcserére szolgálnak. Ezek többnyire a növényi levelek alsó felületén találhatók. Szinte minden szárazföldi növénynek vannak sztómái.
A sztómáknak két fő funkciója van. Az első a gázcsere, azaz a szén-dioxid felvétele és az oxigén leadása. A második a növények transzspirációs folyamata.
A levegő ezeken a nyílásokon keresztül jut be a növénybe. A szén-dioxidot a fotoszintézis során használják fel. A keletkező oxigén egy részét a légzés során használják fel. A felesleges oxigén ugyanezeken a nyílásokon keresztül távozik. A transzspiráció során a vízgőz is ezeken a pórusokon keresztül jut a légkörbe.
A pórust egy sejtpár, az úgynevezett őrsejtek alkotják. Ezek a nyílás méretét nyitva vagy zárva szabályozzák. Az őrsejtek kinyitásához protonokat (hidrogénionokat, H+) pumpálnak az őrsejtekbe. Víz jut be beléjük, a sejtek megtelnek, és kinyílnak.
Egy levél sztómája mikroszkóp alatt
Növényi sztómavédő sejtek. A kloroplasztiszok ezen a képen vörösnek tűnnek
