A váll: anatómiája, ízületei és leggyakoribb sérülések
A váll anatómiája, ízületei, porc- és labrum-szerkezete, valamint a leggyakoribb sérülések okai, tünetei és kezelési lehetőségei egy helyen.
Az emberi váll három csontból áll: a kulcscsontból, a lapockából és a felkarcsontból, valamint izmokból, szalagokból és inakból.
A váll csontjai közötti csuklók (felületek) alkotják a vállízületeket. A vállízület az a testrész, ahol a felkarcsont a lapockához csatlakozik, a feje a glenoid fossa-ban ül. A váll mint egész az ízület területén lévő szerkezetek teljes csoportja.
Az ízületben kétféle porc van. Az első típus a csontok végein található fehér porc (az úgynevezett ízületi porc), amely lehetővé teszi a csontok siklását és egymáson való mozgását. Amikor ez a fajta porc elkezd elhasználódni (ezt a folyamatot nevezzük ízületi gyulladásnak), az ízület fájdalmassá és merevvé válik.
A labrum egy második porcfajta a vállban, amely határozottan különbözik az ízületi porctól. Ez a porc sokkal rostosabb vagy merevebb, mint a golyó és az ízületi tok végein lévő porc. Emellett ez a porc is csak az ízületi tok körül található, ahol rögzül.
A vállnak elég mozgékonynak kell lennie a karok és a kezek széles körű mozgatásához, de elég stabilnak is, hogy lehetővé tegye az olyan műveleteket, mint az emelés, a tolás és a húzás. A mobilitás és a stabilitás közötti kompromisszum számos olyan vállproblémát eredményez, amelyekkel más ízületek, például a csípő nem szembesülnek.
Anatómia: részletesebb áttekintés
A váll több, egymással összefüggő egységből épül fel:
- Csontok: a felkarcsont (humerus) fejét a lapocka (scapula) glenoid fossa-ja fogadja; a kulcscsont (clavicula) a lapocka acromion részéhez és a törzshöz kapcsolódik.
- Ízületek: a legfontosabb a glenohumeralis (golyó-villa) ízület; emellett fontos az acromioclavicularis (AC), a sternoclavicularis és a funkcionális scapulothoracalis összjáték.
- Izmok: a váll mozgatásáért a rotátor köpeny izmai felelősek: supraspinatus, infraspinatus, teres minor és subscapularis. Ezek stabilizálják a felkar fejét és finom mozgásokat irányítanak. A deltoid és a lapockához kapcsolódó nagyobb izmok (pl. trapezius, serratus anterior) is fontosak.
- Inak és bursák: a rotátor köpeny inai, valamint a biceps hosszú feje és a subacromialis bursa a súrlódás csökkentésében vesz részt.
- Szalagok és tok: a glenohumeralis szalagok, a coracoclavicularis kötődések és az ízületi tok biztosítják az ízület passzív stabilitását.
- Labrum: a glenoid peremén lévő rostos porc növeli az ízületi vápát és segíti a stabilitást; ide tapadnak fontos inak, például a biceps hosszú feje egy része.
Gyakori sérülések és elváltozások
A váll anatómiai felépítése miatt többféle sérülés és megbetegedés fordul elő gyakran:
- Szubluxatio és ficam (diszlokáció): legtöbbször elülső (anterior) ficam fordul elő, amikor a felkar feje kimozdul a vápából. Reccsenő érzés, erős fájdalom és deformitás jellemző. Gyakori újraficamok esetén műtét lehet szükséges.
- Rotátorköpeny-sérülések: tendinopátia (túlterhelés miatti gyulladás), részleges vagy teljes szakadás. Fájdalom a kar emelésekor, gyengeség, éjszakai fájdalom.
- Impingement (becsípődés): a subacromialis tér szűkülése okozza, az inak és a bursa dörzsölődnek. A kart oldalra emeléskor jelentkezik fájdalom.
- Labrum-szakadás (pl. SLAP-lesio): gyakori sportolóknál, különösen dobásoknál; instabilitás, kattogás, fájdalom.
- AC ízületi sérülések: eséskor a váll tetejére esve az AC-ízület sérülhet (törés, szalagszakadás).
- Proximális humerusfractura: idősebbeknél eleséskor fordul elő gyakran; erős fájdalom, duzzanat, mozgásképtelenség.
- Adhesív capsulitis (befagyott váll): fokozatosan kialakuló merevség és fájdalom, amely hónapokig tarthat.
- Arthrózis (kopás): az ízületi porc elfajulása, krónikus fájdalom és mozgáskorlátozottság.
Tünetek, kivizsgálás
A leggyakoribb panaszok: fájdalom (éjszakai nyugalmi fájdalom is), mozgáskorlátozottság, gyengeség, instabil érzés, kattogás vagy recsegés. Fontos a pontos anamnézis (mikor kezdődött, volt-e trauma, milyen mozdulat váltja ki), majd fizikális vizsgálat speciális próbákkal.
Képalkotó vizsgálatok:
- Röntgen: csonteltérések, törések, ízületi kopás kimutatására.
- Ultrahang: inak, bursák dinamikus vizsgálatára, könnyen hozzáférhető.
- MRI / MR-artrográfia: rotátorköpeny-szakadás, labrum-sérülés és lágyrészek részletes vizsgálata.
- CT: komplex törések és csontdefektusok feltérképezésére.
Kezelés — konzervatív és sebészi lehetőségek
A kezelés a sérülés típusától és súlyosságától függ. Sok vállprobléma kezdetben konzervatív módon jól kezelhető:
- Rehabilitáció és gyógytorna: izomerősítés, rotátorköpeny-erősítő gyakorlatok, mobilizáció, nyújtás és funkcionális tréning. A gyógytorna kulcsfontosságú a hosszú távú javuláshoz.
- Gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) rövid távon.
- Injekciók: kortikoszteroid-injekciók a bursába vagy ízületbe rövid távú fájdalomcsökkentésre; hialuronsav némely esetben alkalmazható.
- Akut ellátás ficam esetén: zárt repozíció (visszahelyezés) orvosi körülmények között, rögzítés és kontroll vizsgálat.
- Sebészi beavatkozás: artroszkópos rotátorköpeny-rekonstrukció, labrum- és instabilitásműtétek, AC-ízület-rekonstrukció, törések csontfixációja vagy vállprotézis súlyos arthrosis esetén.
Rehabilitáció és gyógyulás
A gyógyulási idő széles skálán mozog: enyhe tendinopátiák néhány hét alatt javulhatnak, míg egy rotátorköpeny-műtét utáni teljes rehabilitáció több hónapot is igénybe vehet. A rehabilitáció célja a fájdalom csökkentése, a mozgástartomány visszanyerése, izomerő növelése és a visszatérés a mindennapi, illetve sporttevékenységekhez.
Megelőzés — gyakorlatias tanácsok
- Rendszeres váll- és lapocka-izom erősítés, különösen rotátor köpeny gyakorlatok.
- Megfelelő bemelegítés sportolás előtt, fokozatos terhelésnövelés.
- Helyes testtartás és ergonomikus munkakörnyezet, különösen sok ülőmunka vagy számítógépezés esetén.
- Karbantartó gyógytorna és nyújtás azoknak, akik ismétlődő, emelő-dobó mozdulatokat végeznek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha:
- erős, éles fájdalommal járó trauma után a váll deformáltnak tűnik vagy a kart nem lehet mozgatni;
- érzészavar, zsibbadás vagy gyengeség jelentkezik a karon;
- láz, erős duzzanat vagy folyamatos súlyos fájdalom van jelen.
Ha a fájdalom több hét alatt nem javul, vagy a váll instabilnak tűnik, szintén érdemes szakemberhez fordulni a pontos diagnózis és célzott kezelés érdekében.
Összefoglalva: a váll összetett, nagy mozgástartományú ízület, amelynek stabilitása több anatómiai elem együttműködésén alapul. Ennek következtében gyakoriak a túlterheléses és traumás sérülések; sok esetben a konzervatív kezelés és gyógytorna hatékony, de súlyos vagy ismétlődő problémák sebészi megoldást igényelhetnek.
Kérdések és válaszok
K: Melyik az a három csont, amely az emberi vállat alkotja?
V: Az emberi vállat alkotó három csont a kulcscsont (kulcscsont), a lapocka (lapocka) és a felkarcsont (humerus).
K: Milyen ízületben kapcsolódik a felkarcsont a lapockához?
V: Azt az ízületet, ahol a felkarcsont a lapockához csatlakozik, vállízületnek nevezzük.
K: Milyen típusú porc található a csontok végein a vállízületben?
V: A vállízületben a csontok végein található porc az ízületi porc, amely lehetővé teszi a csontok közötti zökkenőmentes mozgást.
K: Hogyan hat az ízületi gyulladás a vállízületre?
V: Az ízületi gyulladás az ízületi porc kopását okozza, ami a vállízületben fájdalmat és merevséget okoz.
K: Melyik porcfajta különbözik a csak az ízületi ízületek körül található ízületi porctól?
V: A csak az ízületi ízületek körül található ízületi porctól eltérő porcfajta a labrum, amely rostosabb vagy merevebb, mint az ízületi porc.
K: Miért kell a vállnak egyszerre mozgékonynak és stabilnak lennie?
V: A vállaknak egyszerre kell mozgékonyaknak és stabilaknak lenniük, hogy lehetővé tegyék az olyan széles körű mozgásokat, mint az emelés, a tolás, a húzás és más, karral és kézzel végzett mozgások.
K: Miért van a vállakkal több probléma, mint más ízületekkel, például a csípővel?
V: A vállakkal több probléma van, mint más ízületekkel, például a csípővel, mert kompromisszumot kell kötni a mobilitás és a stabilitás között, ami a vállakkal kapcsolatban számos lehetséges problémát eredményez.
Keres