Sávszélesség (jelfeldolgozás)
A sávszélességet az elektronikus és más típusú kommunikáció mérésére használják. Ez magában foglalja a rádiót, az elektronikát és az elektromágneses sugárzás más formáit, A sávszélesség a legmagasabb frekvenciájú elektronikus jel és a legalacsonyabb frekvenciájú jel közötti különbség.
A számítógépes hálózatokban a sávszélességet gyakran használják az adatátviteli bitsebesség kifejezéseként. Egyszerűbben: a hálózat egyik pontjáról a másikra egy adott időintervallumban (általában egy másodperc) szállított vagy továbbított adatmennyiség.
Frekvencia
Sok rendszer folyamatos mozgással, azaz oszcillációval működik. Minden egyes teljes "oda-vissza" mozgást ciklusnak nevezünk. A másodpercenkénti ciklusok száma a frekvencia. A frekvenciát másodpercenkénti ciklusokban mérik, leggyakrabban "Hertz"-nek, vagy röviden "Hz"-nek nevezik.
A rendszereknek legalább egy frekvenciájuk van, és általában több különböző frekvenciával rendelkeznek. A hanghullámok például rezgésként terjednek. Az emberek hallhatnak olyan hangfrekvenciákat, amelyeknek a frekvenciája 20 Hz, és olyan magas, mint 20 000 Hz. A frekvenciasáv a frekvenciák folyamatos tartománya; az emberek által hallható frekvenciasáv 20 Hz és 20 000 Hz között van.
A sávszélesség egy frekvenciasáv szélessége; a szélesség a legmagasabb frekvencia mínusz a legalacsonyabb frekvencia. A hallási példában az ember fülének sávszélessége körülbelül 20 000 Hz - 20 Hz = 19 980 Hz.
Használat
A sávszélességet az elektromágneses spektrum (például rádióhullámok, fényhullámok és röntgensugárzás) esetében használják. Az ilyen hullámok elektromos és mágneses mezők oszcillációi. Például az Egyesült Államok legalacsonyabb AM rádiócsatornájának frekvenciasávja 535 000 Hz és 545 000 Hz között van. Sávszélessége 10 000 Hz (545 000 - 535 000 = 10 000). Az Egyesült Államok összes AM rádióadója rendelkezik ezzel a sávszélességgel (De az egyes sávok elhelyezkedése eltérő). Az Egyesült Államok legalacsonyabb FM rádiócsatornája a 88 000 000 Hz (88 MHz) és 88 200 000 Hz (88,2 MHz) közötti sávval rendelkezik. Ennek sávszélessége 200 kHz. Láthatjuk, hogy egy FM-sáv szélessége 20-szorosa az AM-sáv szélességének.
A "sávszélesség" szót a digitális adatkommunikációban helytelenül "adatátviteli kapacitás" alatt használják. Nincs olyan, hogy "digitális sávszélesség"; a kommunikációs csatorna adattovábbítási kapacitására a megfelelő kifejezés a csatornakapacitás.
Általánosságban elmondható, hogy a rendszer csatornakapacitása a kommunikációhoz használt sávszélességgel együtt nő. Sok más rész is fontos azonban. Ezért a legtöbb rendszerben a csatornakapacitás eltér a csatorna sávszélességétől.
Kérdések és válaszok
K: Mi a sávszélesség a jelfeldolgozásban?
V: A sávszélességet az elektronikus és más típusú kommunikáció mérésére használják. Ez a legnagyobb frekvenciájú elektronikus jel és a legkisebb frekvenciájú jel közötti különbség.
K: Mit foglal magában a sávszélesség?
V: A sávszélesség magában foglalja a rádiót, az elektronikát és az elektromágneses sugárzás más formáit.
K: Hogyan használják a sávszélességet a számítógépes hálózatokban?
V: A számítógépes hálózatokban a sávszélességet gyakran használják az adatátviteli bitsebesség kifejezéseként. Ez az az adatmennyiség, amelyet egy adott időintervallum (általában egy másodperc) alatt a hálózat egyik pontjáról a másikra továbbítanak vagy továbbítanak.
K: Mit jelent a sávszélesség az adatátvitel kontextusában?
V: A sávszélesség az adatátvitel kontextusában a hálózaton egy adott idő alatt továbbítható adatmennyiséget jelenti.
K: Mi a sávszélesség mértékegysége?
V: A sávszélesség mértékegysége a bit/másodperc (bps).
K: Miért fontos a sávszélesség a kommunikációs hálózatokban?
V: A sávszélesség kulcsfontosságú a kommunikációs hálózatokban, mert meghatározza az adatátvitel sebességét és hatékonyságát. A nagyobb sávszélesség azt jelenti, hogy adott idő alatt több adatot lehet átvinni, ami gyorsabb kommunikációt eredményez.
K: Hogyan használják a sávszélességet a különböző frekvenciájú jelek megkülönböztetésére?
V: A sávszélességet a különböző frekvenciájú jelek megkülönböztetésére használják azáltal, hogy egy adott elektronikus jelen belül a legmagasabb és a legalacsonyabb frekvenciájú jelek közötti különbséget veszik.
