Rugalmasság
Az ellenálló képesség általában azt jelenti, hogy az ember képes felépülni valamilyen sokkból vagy zavarból.
Különböző jelentések vannak a
Pszichológia
A reziliencia a pszichológiában használt kifejezés, amely az emberek stresszel és katasztrófákkal való megbirkózási képességét írja le. Arra is használják, hogy a jövőbeli negatív eseményekkel szembeni ellenálló képesség jellemzőjét jelezze. A rezilienciának ezt a pszichológiai jelentését gyakran szembeállítják a "kockázati tényezőkkel".
Anyagok
A fizikában és a mérnöki tudományokban a rugalmasságot úgy határozzák meg, mint egy anyag azon képességét, hogy rugalmasan deformálódva energiát képes elnyelni, majd terhelésmentesítéskor ezt az energiát visszanyerni. Más szóval, ez az a maximális energia térfogatonként, amely rugalmasan tárolható. Ezt a feszültség-nyúlás diagramban a rugalmas tartományban a görbe alatti terület mutatja.
Rugalmassági modulus, U r {\displaystyle U_{r}} a következő képlet segítségével számítható ki: U r = σ 2 2 E = 0,5 σ ϵ = 0,5 σ ( σ E ) {\displaystyle U_{r}={\frac {\sigma ^{2}}{2E}}=0,5\sigma \epsilon =0,5\sigma \left({\frac {\sigma }{E}}\right)} , ahol σ {\displaystyle \sigma } a folyáshatár, E a Young-modulus, és ϵ {\displaystyle \epsilon } a nyúlás.
A nagy rugalmasságú bioanyagra példa az ízületi porc, a csontok végét borító anyag az ízületi ízületekben, például a térdben és a csípőben.
Rendszerek
Ökológia
Az ökológiában az ellenálló képességet két egymással versengő módon definiálták, amelyek a stabilitás két különböző aspektusát hangsúlyozzák.
Az egyik meghatározás az a sebesség, amellyel egy rendszer egy perturbációt követően visszatér egyetlen állandósult vagy ciklikus állapotba. A rugalmasság e meghatározása feltételezi, hogy a rendszer viselkedése az ezt az állandósult állapotot tartalmazó stabil tartományon belül marad.
Ha egy rendszer képes átrendeződni, azaz egyik stabilitási tartományból a másikba váltani, akkor az ökoszisztéma dinamikájának relevánsabb mércéje az ökológiai ellenálló képesség. Ez annak a változásnak vagy zavarnak a mértéke, amely ahhoz szükséges, hogy egy rendszer az egymást erősítő folyamatok és struktúrák egy csoportja által fenntartott rendszerből egy másik folyamat- és struktúracsoportba kerüljön.
A második meghatározás az állandósult állapotoktól távoli állapotokat hangsúlyozza, ahol az instabilitás a rendszert egy másik viselkedési rendszerbe - azaz egy másik stabilitási tartományba - taszíthatja. Ebben az esetben a rugalmasságot a zavarok azon nagyságával mérik, amelyet el tudnak nyelni, mielőtt a rendszer a viselkedést szabályozó változók és folyamatok megváltoztatásával megváltoztatja a szerkezetét. A rugalmasságnak ezt a típusát ökológiai rugalmasságként definiálták.
Gazdasági és üzleti
A gazdasági ellenálló képesség a helyi gazdaság azon képessége, hogy egy adott típusú helyi iparág vagy munkaadó elvesztése okozta sokkhatás ellenére is képes megőrizni működését, foglalkoztatását és jólétét.
Ipari és szervezeti biztonság
Az ipari biztonság tágabb területén belül a rugalmasság kifejezés azért került használatba, hogy hangsúlyozza, hogy a biztonságnak nem csak reagálnia kell, hanem proaktívnak is kell lennie. Míg a hagyományos kockázatkezelési megközelítések a meghibásodási valószínűségek kiszámítására helyezik a hangsúlyt, a rugalmassági mérnöki tervezés azt keresi, hogyan lehet megerősíteni a szervezetek azon képességét, hogy robusztus, de rugalmas folyamatokat hozzanak létre.
Hálózat
A rugalmasság a hálózat azon képessége, hogy a különböző hibák és a normál működést érintő kihívások esetén is képes elfogadható szintű szolgáltatást nyújtani és fenntartani.
A rugalmas hálózatok célja, hogy elfogadható szolgáltatást nyújtsanak az alkalmazások számára:
- a felhasználók és az alkalmazások számára az információhoz való hozzáférés képessége szükség esetén, pl:
- Webböngészés
- elosztott adatbázis-hozzáférés
- Mindez nem igaz
- helyzetfelismerés
- a végponttól végpontig tartó kommunikációs társítás fenntartása, pl.:
- számítógéppel támogatott kooperatív munka
- videokonferencia
- telekonferencia (beleértve a VoIP-hívásokat is)
- az elosztott feldolgozás és a hálózati tárolás működése, például:
- az elosztott folyamatok egymással való kommunikációjának képessége
- a folyamatok számára a hálózati tárolóeszközök olvasásának és írásának képessége