Tartalomjegyzék

·         1 Fizika

·         2 Matematika

·         3 Filozófia

·         4 Közgazdaságtan/pénzügyek

·         5 Zene

·         6 Népi kultúra

·         7 Egyéb

·         8 Kapcsolódó oldalak

A relatív utalhat a következőkre:

Fizika

A fizika nyelvében a relativitás azt jelenti, hogy egy jelenség értéke vagy leírása függ egy kiválasztott vonatkoztatási rendszertől vagy mérőeszköztől. Két fontos értelemben használatos:

  • Galilei‑féle relatív mozgás: a klasszikus mechanikában a mozgás sebessége csak a megfigyelő vonatkoztatási rendszeréhez képest értelmezett. Ha egy vonatban ülve egy könyv nyugalomban van a vagonhoz képest, akkor a vagonhoz képest relatíve nyugalmas.
  • Speciális és általános relativitáselmélet: Einstein elméleteiben az idő és a tér viszonya a megfigyelő sebességétől és a gravitációs tértől függ. Példák: idődilatáció (mozgó órák lassabban járnak), hosszkontrakció, tömeg‑energia ekvivalencia (E=mc²). Ezek mind azt mutatják, hogy bizonyos mennyiségek nem abszolútak, hanem relatívak a választott rendszerekhez képest.

Matematika

A matematikában a "relatív" kifejezés többféle technikai jelentéssel bír:

  • Arányok és hányadosok: két szám egymáshoz viszonyított nagysága (pl. 3:2). Gyakran használjuk relatív érték vagy relatív arány kifejezéssel.
  • Relatív hiba: a kísérleti vagy közelítő érték hibáját a valódi értékhez viszonyítva adjuk meg: relatív hiba = |közelítés−valódi| / |valódi|.
  • Relatív topológia (alhálózat topológia): ha X egy topologikus tér és A egy részhalmaza, akkor A‑n értelmezett "relatív (vagy al) topológia" az X‑ből örökölt nyílt halmazokat tartalmazza.
  • Relatív homológia: az algebrai topológiában a (X,A) párhoz rendelt relativizált homológiai csoportok azt vizsgálják, mi változik X‑ben, ha A‑t "összevonjuk" vagy eltekintünk tőle.
  • Statisztika — relatív gyakoriság: egy esemény előfordulásainak aránya az összes kísérlethez képest; ez az empirikus valószínűség egyik gyakori értelmezése.

Filozófia

Filozófiai értelemben a relativitás arra a nézetre utal, hogy bizonyos igazságok, értékek vagy normák nem abszolútak, hanem a kultúrától, szubjektív nézőponttól vagy kontextustól függenek. Főbb formái:

  • Moralitás relativizmusa: azt állítja, hogy erkölcsi ítéletek kultúrafüggők; ami egy közösségben helyes, egy másikban helytelen lehet.
  • Epistemikus relativizmus: a tudás vagy igazság feltételekhez kötöttsége — nincs univerzális, mindenki számára érvényes módszer vagy igazság.
  • Kulturális relativizmus: az antropológiában és etikában használt módszer: más kultúrák gyakorlatát a saját kontextusukban kell megérteni, nem külső normák szerint ítélni.

Fontos megkülönböztetni a descrítív relativizmust (állítás arról, hogy az emberek különböző nézeteket tartanak) és a normatív relativizmust (állítás arról, hogy ezek a nézetek egyenértékűek és elfogadhatóak). A relativizmust gyakran éri kritika (pl. önellentmondás vádja), de fogalmi tisztázása segít megérteni, mikor és miért függ valami a viszonyítási pontrendszertől.

Közgazdaságtan/pénzügyek

A gazdasági és pénzügyi kontextusban a relatív kifejezés többnyire összehasonlítást jelent:

  • Relatív ár: egy termék ára más árakhoz viszonyítva (pl. relatív árszint egy ágazaton belül).
  • Relatív hozam / teljesítmény: egy befektetés hozama viszonyítva egy benchmarkhoz (pl. részvény hozama vs. index).
  • Relatív értékelés: vállalatok értékelése iparági összehasonlítások alapján (pl. P/E arányok összehasonlítása).
  • Relatív szegénység: a jövedelem vagy életszínvonal viszonya a társadalom többi tagjához; nem abszolút szükségleteket mér, hanem viszonyokat.

Zene

A zenében a relatív leggyakrabban a hangok vagy hangnemek egymáshoz való viszonyát jelenti:

  • Relatív hallás: az a képesség, hogy egy hallott hanghoz képest meg tudjuk határozni más hangok hangmagasságát (ellentét: abszolút hallás, amikor a hangmagasságot önmagában felismeri valaki).
  • Relatív dúr és moll: minden dúr hangnemnek van egy relatív moll hangneme, amely ugyanazt a hangezkészletet (hangnem‑jelölést) használja; például C-dúr relatív mollja: A-moll.
  • Intervallumok és moduláció: a dallam és harmónia jellege gyakran az egymáshoz viszonyított hangokból és lépésekből adódik, nem egyetlen abszolút referenciahangból.

Népi kultúra

A népi kultúrában a "relatív" szó a mindennapi nyelvben gyakran a családi kapcsolatokat jelenti (rokonok):

  • Rokonok, rokonság: a családi kapcsolatok és a hozzájuk kötődő hagyományok, szokások — pl. látogatás, vendéglátás, öröklési szokások — erősen függnek a társadalmi kontextustól és helyi normáktól.
  • Népi viszonyítások: mérések és értékítéletek hagyományos formái gyakran relatívak: "kicsi" vagy "nagy" egy tárgy helyi normák szerint, nem feltétlenül abszolút mértékben.

Egyéb

A "relatív" kifejezés számos további területen előfordul:

  • Nyelvészet: vonatkozó (relatív) mellékmondatok — pl. "A ház, amely piros, az enyém." Itt a "relatív" a viszonyítást jelöli a főmondathoz képest.
  • Számítástechnika: relatív útvonalak (fájlok egymáshoz viszonyított elérési útja), relatív hivatkozások weboldalakon.
  • Műszaki és mindennapi mérések: relatív teljesítmény, relatív páratartalom stb. — gyakran hasznosabb a viszonyszám, mint az abszolút érték.

Kapcsolódó oldalak

  • Relativitáselmélet (fizika)
  • Relativizmus (filozófia)
  • Relatív hiba (matematika/statisztika)
  • Relatív hallás és abszolút hallás (zene)
  • Rokonság és családi szokások (néprajz)