Punt (lapos csónak): sekély vizekre tervezett csónak — használat és történet
Ismerd meg a puntot: lapos csónak sekély vizekre, története, használata és hagyománya — Oxford, Cambridge és a Temze regattái. Fedezd fel a puntok világát!
A punt egy lapos, széles, általában orrú csónak, amelyet sekély vizekre, kis folyókon és csatornákon való közlekedésre terveztek. A „punt” szó gyakran magát a csónakázás módját is jelöli: a csónakost (puntert) egy hosszú rúddal történő tolással mozgatják, amikor a csónakos a rúd végét a folyómederhez támasztja és toló mozdulattal ad előrehaladást a hajónak.
Történet
A punt eredetileg munkacsónak volt: teherhajóként, platformként, madár- és vadászatnál, illetve halászatra használták. Sok helyen egyszerű, olcsó és könnyen javítható kialakítása miatt terjedt el. A 19–20. században Angliában a szabadidős használat vált dominánssá; ma leginkább az angliai Oxford és Cambridge egyetemi városok folyóin ismert a punting hagyománya, de más országokban és régiókban is találkozhatunk hasonló lapos aljú csónakokkal.
Felépítés és típusok
Általános jellemzők:
- lapos fenék és alacsony merülés, így jól járnak sekély vízben;
- széles, néha négyszögletű orr, amely stabilitást ad a rakodáshoz és az utasoknak;
- anyaguk lehet hagyományosan fa, ma azonban gyakran üvegszálas vagy alumínium kivitel is;
- belső elrendezés: padok vagy padlósínek utasok számára, egy lapos állófelület a csónakos számára a hátulján (till vagy well).
Léteznek egyszerű munkapuntok, turisták számára kialakított sétapuntok, valamint versenypuntok, amelyek könnyebbek és izgalmasabb manőverezést tesznek lehetővé.
Használat és technika
A puntot egy hosszú rúd (punting pole) segítségével hajtják: a csónakos általában a csónak hátulján vagy egy erre kialakított platformon áll, a rudat leszúrja vagy támasztja a mederhez, majd toló mozdulattal előre löki a csónakot. A rúd anyaga lehet fa vagy fém, hossza általában a vízmélységhez és a használat helyéhez igazodik.
A manőverezés jellegzetességei:
- egyenes vonalú haladás tolással;
- irányváltoztatás a rúd helyzetének és a tolási technika módosításával;
- nagyobb sebességhez többszöri tolás szükséges; versenyeknél gyors, ritmikus mozdulatokkal haladnak.
Kultúra és versenyek
Az angliai egyetemi városok punting-hagyománya jól ismert: turisták és egyetemisták vesznek részt sétákon, fakultatív idegenvezetéseken, valamint baráti vagy szervezett versenyeken. A Temzén rendezett nyári regattákon is találkozhatunk puntekkel, amelyek külön kategóriákban versenyeznek—ez eltér a híres evezős Boat Race-től.
Biztonság és etikett
Punting során érdemes betartani néhány alapvető szabályt:
- viseljenek életmentő mellényt, különösen gyerekek és kevésbé tapasztalt utasok;
- figyelni kell a sekély víz akadályaira (kövek, gyökerek, hínár), hidak és más csónakok forgalmára;
- udvariassági szabály: kisebb csónak adja az utat a nagyobbnak, lassítsunk, ha közeledő forgalom van;
- ne használjuk túl rövid vagy törött rudat, és kerüljük a hirtelen, kockázatos manővereket a zsúfolt szakaszokon.
A punt egyszerre praktikus és hangulatos jármű a sekély vizeken: történelmi gyökerei a munkahasználatban keresendők, ma pedig elsősorban szabadidős és turisztikai célokat szolgál, különösen az angliai egyetemi városok folyóin és a nyári rendezvényeken.

Punting Cambridge-ben
Punt oszlopok
Az örömhajók rúdjai általában lucfenyőből vagy alumíniumból készülnek. Egy normál rúd körülbelül 4-5 m (12-16 láb) hosszú, és körülbelül 5 kg (10 font) súlyú. Oxfordban és Cambridge-ben néha 16 láb hosszú rudakat használnak.
A rúd alját egy fém "cipővel", egy lekerekített fémdarabbal látják el, amely védi a végét - a cipő néha fecskefarok alakú.
Keres