Pop art
A pop art egy modern művészeti irányzat, amely az 1950-es és 60-as években alakult ki. Eduardo Paolozzi skót szobrász és művész hozta létre 1952-ben Londonban. Andy Warhol, Robert Indiana és Roy Lichtenstein a popművészek példái.
A pop art témái és technikái a népszerű tömegkultúrából, például a reklámokból és a képregényekből merítenek. A pop art a művészetben a populáris kultúra képeit alkalmazza, szemben az elitista kultúrával.
Példa az Andy Warhol által gyakran használt grafikai stílusra
Pop ruha a Supremes-nek
Eredet
Az 1951-ben Londonban alapított Independent Group (IG) a pop art mozgalom kiindulópontjának tekinthető. Fiatal festők, szobrászok, építészek, írók és kritikusok összefogása volt, akik a kultúra modernista megközelítését, valamint a "képzőművészetről" alkotott hagyományos nézeteket támadták. A csoport megbeszélései középpontjában a populáris kultúra olyan elemekből eredő implikációi álltak, mint a tömegreklám, a filmek, a terméktervezés, a képregények, a science fiction és a technológia.
A Független Csoport első, 1952-es találkozóján Eduardo Paolozzi, a csoport társalapító tagja, művész és szobrász előadást tartott Bunk! című kollázssorozatának felhasználásával, amelyet 1947-1949 közötti párizsi tartózkodása során állított össze. Ez az anyag olyan "talált tárgyakból" állt, mint reklámok, képregényfigurák, magazinok címlapjai és különféle tömeggyártott grafikák, amelyek többnyire az amerikai populáris kultúrát reprezentálták. A bemutató egyik képe Paolozzi 1947-ben készült kollázsa, az I was a Rich Man's Plaything (Gazdag ember játékszere voltam), amely a "pop″ szó első használatát tartalmazza, egy revolverből felszálló füstfelhőben. Paolozzi 1952-es, korszakalkotó előadása után az IG az amerikai populáris kultúra, különösen a tömegreklámok képi világára összpontosított.
Módszerek
A művészek olyan mechanikus reprodukciós eszközöket vagy ábrázolási technikákat alkalmaznak, amelyek a művész kifejező kezét háttérbe szorítják.
A popművészek az abszolút tisztaságra törekedtek. A legtöbb formát fekete vonalakkal szegélyezték, mint a képregényekben. A tárgyak gyakran egyszerűek, mint egy plakát, és perspektíva nélküliek. A színek világosak, akromatikusak és primitívek.
A mindennapi élet tárgyait izolálják és módosítják vagy kollázsokban dolgozzák fel. A pop art a valóság és a művészet közötti kapcsolatot jelenti, absztrakt eszközökkel kezelve. Néhány jelszavuk: népszerű, fogyasztható, olcsó, vicces és kiemelkedő.
A pop art nagy része meglehetősen akadémikus, mivel az alkalmazott szokatlan szervezési gyakorlatok miatt sokan nehezen értik meg. A pop artot és a minimalizmust az utolsó modern művészeti irányzatoknak, és így a posztmodern művészet előfutárainak, illetve maguknak a posztmodern művészetnek a legkorábbi példáinak tekintik.
Híres popművészek
|
|
|
|
