Permeabilitás

Az áteresztőképesség egy anyag tulajdonsága, amely leírja, hogy milyen sűrű lenne a mágneses mező, ha ugyanannyi áramot vezetnénk át rajta. Az áteresztőképességet méterenkénti henriben (H/m) mérik, szimbóluma pedig μ. \mu.

Mivel az üres tér állandó permeabilitása (a szabad tér permeabilitásának vagy μ 0 {\displaystyle \mu _{0}}{\displaystyle \mu _{0}} ) pontosan 0.0000004 × π {\displaystyle 0.0000004\times \pi } {\displaystyle 0.0000004\times \pi }, a legtöbb anyag relatív áteresztőképességgel (szimbólum μ r {\displaystyle \mu _{r}}{\displaystyle \mu _{r}} ) szerepel. A relatív permeabilitás az anyag permeabilitása osztva a szabad tér permeabilitásával ( μ r = μ / μ 0 {\displaystyle \mu _{r}=\mu /\mu _{0}}{\displaystyle \mu _{r}=\mu /\mu _{0}} ). A legtöbb anyag áteresztőképessége nagyon közel van az 1-hez. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb anyag áteresztőképessége elég közel van ahhoz, hogy jellemzően figyelmen kívül hagyhatjuk, és helyette a szabad tér áteresztőképességét használhatjuk. A legnagyobb kivételt a ferromágnesesnek nevezett anyagok jelentik. Néhány példa erre a vas (5000) és a nikkel (600). Egyes anyagokat kifejezetten úgy terveztek, hogy az üres térnél egymilliószor nagyobb permeabilitással rendelkezzenek.

Kérdések és válaszok

K: Mi az az áteresztőképesség?


V: Az áteresztőképesség egy anyag tulajdonsága, amely leírja, hogy milyen sűrű lenne a mágneses mező, ha ugyanannyi áramot vezetnének át rajta.

K: Hogyan mérik az áteresztőképességet?


V: Az áteresztőképességet méterenkénti henriben (H/m) mérik, szimbóluma pedig μ.

K: Hogy hívják az üres tér állandó permeabilitását?


V: Az üres tér állandó permeabilitását a szabad tér permeabilitásának vagy μ0-nak nevezik.

K: Hogyan mérjük a relatív permeabilitást?


V: A relatív permeabilitást úgy lehet kiszámítani, hogy az anyag permeabilitását elosztjuk a szabad tér permeabilitásával (μr = μ/μ0).

K: Vannak a szokásosnál nagyobb relatív permeabilitású anyagok?


V: Igen, egyes anyagok ferromágnesesek, és sokkal nagyobb relatív áteresztőképességgel rendelkeznek, mint más anyagok, például a vas (5000) és a nikkel (600). Ezenkívül néhány anyagot kifejezetten úgy terveztek, hogy az üres térnél egymilliószor nagyobb relatív permiabilitással rendelkezzenek.

K: Szükséges-e figyelembe venni az anyag relatív permiabilitását a mágneses mezők számításakor?


V: Nem, a legtöbb anyag permiabilitása elég közel van az 1-hez ahhoz, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni, és helyette a szabad tér permiabilitását lehessen használni.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3