Ausztraloid faj (népcsoport) — eredet, elterjedés és vitatott elméletek

Az ausztraloid faj eredete, elterjedése és vitatott elméletei: kutatások, Out of Africa modellek és viták Indiától Ausztráliáig — áttekintő, friss összefoglaló.

Az ausztraloid faj kifejezés egy korábbi, ma már vitatott faji besorolás, amelyet történelmi antropológiai irodalomban gyakran használtak Ausztrália, Melanézia és Délkelet-Ázsia egyes őslakos népességeire. Fontos hangsúlyozni, hogy a modern tudományban az ilyen típusú, egydimenziós „faji” kategóriák alkalmazása elavult és pontatlan: a fizikai jegyek és genetikai örökség terén a humánvariáció folyamatos és összetett, nem jól írható le egyszerű „fajokkal”.

Eredet és vándorlás

A korábbi elméletekben az ausztraloidokra vonatkozóan gyakran szerepel a protoausztraloidák kifejezés. Az Out of Africa modell alapján az emberi populációk egy része mintegy 60 000 évvel ezelőtt hagyta el Afrikát; ezek között lehetett az a korai vándorló csoport is, amely később a mai Ausztrália és Új-Guinea területén telepedett le. Elképzelhető, hogy ez a vándorlás a Indiai-óceán északi partjai mentén, a korábbi kontinentális talapzaton, az egykori szárazföldi híd vonalát követve zajlott, és a mai ismeretek szerint az első emberek körülbelül 50–65 ezer évvel ezelőtt jutottak el a Sahul (Ausztrália–Új-Guinea) térségébe. Ezen korai bevándorlás pontos útvonala és időzítése azonban továbbra is kutatási tárgy, és különböző kutatások eltérő részleteket javasolnak.

Elterjedés és népcsoportok

A hagyományos „ausztraloid” kategóriába sorolt népességek közé általában az alábbi csoportokat sorolták:

• az ausztrál őslakosok (Aboriginal Australians),
• Papua Új-Guinea és Melanézia lakosai (Papuák, melanéz népcsoportok),
• egyes délkelet-ázsiai és feltehetően andamai népcsoportok, például a különböző „negrito” csoportok a Fülöp-szigeteken és a Maláj-félszigeten.

Néhány történelmi antropológus Indiában is „ausztraloid” jellegűnek tartott törzseket említett, azonban a modern antropológiai és genetikai kutatások árnyalják ezt a képet.

Modern genetika és a vita Indiáról

A genetikai vizsgálatok az elmúlt évtizedekben sokat tisztáztak a térség népességtörténetéről. Ma általánosan elfogadott, hogy az ausztrál őslakosok és a papuák ősei egy nagyon korai, Afrika utáni leszármazási vonalat képviselnek, amely hosszú ideig nagyfokú genetikai izolációban élt. Ugyanakkor a dél-ázsiai népességek története többszörös bevándorlások és keveredések eredménye: az indiai alapelemek (néhány munkában „Ancient Ancestral South Indian”, AASI néven szereplő komponens) genetikai értelemben mélyen elágazó hagyatékot mutatnak, de nem egyszerűen azonosíthatók egy az egyben azzal, amit régen „ausztraloidnak” neveztek.

Röviden: a korai antropológiai besorolások néhány indiai törzset „ausztraloidként” emlegettek, de az újabb molekuláris és paleogenetikai eredmények szerint a dél-ázsiai belső ősi összetevő komplex és különálló vonalat képvisel, amelynek kapcsolata az ausztrál–melanéziai népcsoportokkal árnyaltabb, mint a korábbi, külső morfológiai jegyek alapján hozott egyszerű megfelelések sugallták. Ez a terület aktív kutatás alatt áll, és a pontos történet részletei még finomításra szorulnak.

Viták és kritikák

• Rasszista és kolonialista gyökerek: Az „ausztraloid” és hasonló tipológiai kategóriák nagy része 19–20. századi rasszista és kolonialista kontextusban alakult ki, és ma ezért is kritikus szemmel tekintenek rájuk.
• Morfológiai jegyek korlátozott értéke: Az emberi külső tulajdonságok (bőrszín, hajtípus, koponyaforma stb.) klinalis változást követnek; egyes vonások előfordulása nem jelenti automatikusan közvetlen genetikai rokonságot.
• Sok hullámos bevándorlás elmélete: A korai modell, amely egyetlen nagy, „első” kivándorlást tételezett fel, mára részben kiegészült olyan elméletekkel, amelyek több hullámról, regionális keveredésekről és Denisova/Neandervölgyi introgressziókról beszélnek. A pontos utak, időpontok és a populációk közti kapcsolatok részletei még vita tárgyát képezik.

Újabb eredmények: Denisovai örökség és régészeti leletek

A paleogenetika egyik fontos eredménye, hogy a melanéziai és ausztrál népességek magas arányban viselik magukon a denisovai ősi embercsoporttól származó genetikai anyagot, ami arra utal, hogy az ősi bevándorlók találkozhattak ezzel a hominin-csoporttal Délkelet-Ázsia térségében. Ugyancsak fontosak a régészeti leletek, például az ausztráliai Lake Mungo lelőhelyen talált emberi maradványok, amelyek 40 ezer évnél is korábbi emberi jelenlétre utalnak, és bemutatják a kontinens korai betelepülését.

Összegzés

Az „ausztraloid” mint fogalom történeti jelentőségű, de tudományos értelemben elavult és pontatlan. A mai kutatások inkább a népességek genetikai összetettségét, regionális eltéréseit és keveredési eseményeit vizsgálják, nem pedig merev „faji” kategóriákba sorolják az embereket. Az ausztráliai, melanéziai és délkelet-ázsiai őslakos közösségek eredete egy összetett, több tucat- vagy száz- ezer éves vándorlás- és keveredésfolyamat eredménye, amelynek részletei továbbra is intenzív kutatás tárgyát képezik.

Keresés betűvel